Cséfalvay: Így az uniós szégyenpadról is lekerülünk

Mivel a második Széll Kálmán-terv idén és jövőre is leszorítja az államháztartási hiányt, Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. A hiány nyolc éve olyan magas, hogy Magyarország az uniós szégyenpadon ül miatta.

Magyarország még az idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, miután a kormány közzétette a Széll Kálmán Terv második részét (itt olvashat róla részletesen). A tervben szereplő konvergenciaprogramot és a Nemzeti Reform Programot a kormány hétfőn elküldte az Európai Bizottságnak - közölte az államtitkár.

Cséfalvay szerint a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban, mondta. "Ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani" - jelentette ki Cséfalvay.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a parlamentben

Cséfalvay azt mondta, az új terv az államadósság csökkentését is tartalmazza, így a jelenlegi 80,6 százalékról 2015-re 73 százalék alá csökken az államadósság a Széll Kálmán Terv második részében foglalt intézkedések megvalósulása esetén. Hozzáfűzte, hogy az európai lassulás a magyar gazdaságra is kihat, ezért az idei és a jövő évi hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket is tartalmaz a terv. Az államtitkár szerint 2012-ben 155, 2013-ban pedig további 455 milliárd forint értékben vannak a tervben egyenlegjavító intézkedések.

A kiadáscsökkentő intézkedések terén már látszanak az elindított reformok hozadékai - jelentette ki -, a bevételi oldalon pedig a kivetett új adóknál az a kormány filozófiája, hogy a jövedelmet terhelő adók csökkentésével párhuzamosan növeli a forgalmat terhelő adókat. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy közgazdaságilag ez az az adóstruktúra, amely a legkevésbé gátolja a gazdasági növekedést.

A távközlési szolgáltatási adót szerinte 2012 nyarától vezetik be, mértéke megkezdett percenként, és elküldött sms-enként 2 forint lesz, és a távközlési szolgáltatásokat igénybe vevőkre vetik ki. Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy ugyancsak idén nyártól lép életbe a mezőgazdasági fordított áfa. Elmondta: az egységes biztosítási adó három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi járulék) összevonásával jön létre, és 2013-tól vezetik be.

Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán azt mondta, az adók kivetésénél alapvető szempont volt, hogy széles adóbázison alacsony kulcsú új adók jelenjenek meg, továbbá azokat a fogyasztásra, és a forgalomra vessék ki. A pénzügyi tranzakciós illetékről elmondta, hogy annak alapja a lakossági és vállalati banki pénzforgalom lesz, így ide tartozik az átutalás, a pénzfelvétel, a kártyás fizetés, a vállalatok átutalásai és postai forgalmai. Az illeték mértéke egy ezrelék lesz - fűzte hozzá.