Árrobbanás ellen jó, de olcsóbb nem lesz tőle semmi

Kemény milliárdokba kerülne, óriási adóelengedést hozna, és levegőhöz juttatná a termelőket, ha a kormány az alapvető élelmiszerek áfáját a kedvezményes, ötszázalékos kulcs hatálya alá helyezné. Ám a szakma és a kormány sem akarja hitegetni a vásárlókat: ha megvalósulna is az ötlet, akkor sem lenne olcsóbb semmi a boltban.

Aszálytól szenved a mezőgazdaság, sok termelőt összeomlás fenyeget, az élelmiszerszakma egyként kéri a kormányt, csökkentse legalább a tej, a tojás, a húsok, tehát az alapvető élelmiszerek áfáját. Ha meglépné a kormány az adócsökkentést, a vásárlók akkor sem találkoznának alacsonyabb árakkal, mert mindez csak arra lenne elég, hogy megelőzzék az árrobbanást.

A kormány legutóbbi, szerdai ülésén tárgyalt az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről, de az erről szóló döntést nehéz meghoznia, mert a jövő évi költségvetésben pótolnia kellene egy körülbelül 60 milliárd forintos lyukat. Az [origo]-nak a Vidékfejlesztési Minisztérium azt válaszolta, a kormány folyamatosan foglalkozik az áfacsökkentés kérdésével, hatástanulmányokat készít, vizsgálják a lehetséges következményeket.

A döntés sürgős lenne. Az 5 százalékos élelmiszeráfa mellett lobbizó szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, elkerülhetetlen az áremelés a legtöbb mezőgazdasági ágazatban, különben sok termelő és feldolgozó bedőlhet a veszteségei súlyától. Hogy a vékonyodó pénztárcájú fogyasztók ne több tíz százalékkal drágább hússal, tejjel, tojással, kenyérrel találkozzanak a boltok polcain, mérsékelni kellene a termékek adóterhét.

A szakma és a kormány egybehangzóan állítja, ha meg is valósulna az áfacsökkentés, a fogyasztók nem tapasztalnák az árak csökkenését, mert a felszabaduló pénz a termelők életben maradására menne el. A minisztérium finoman fogalmazva és a 2006-os adómérséklésre hivatkozva azt írta, "mivel több lépcső van a termelő és a fogyasztó között, ezért egy esetleges áfacsökkentés nem jelentené azt, hogy a kereskedelem lejjebb vinné az élelmiszerárakat."

Helyet csinál az áremelésnek

Bárány László, az adócsökkentésért lobbizó egyik szervezet, a Baromfi Termék Tanács elnöke már erősebben fogalmazott, amikor azt mondta, "így vagy úgy, de lesz áremelés". A forgalmi adó mérséklése arra lenne jó, hogy "helyet csináljon" az áremelésnek, vagyis a termelők úgy emelhetnék meg a saját áraikat, hogy a fogyasztók azt nem érzékelnék.

Az idei nyár szűk marokkal mérte a csapadékot világszerte, és nemcsak az amerikai, orosz, ukrán vagy kínai gabona-, kukorica- és szójatermés maradt el a remélttől, a magyar mezőgazdaság is komoly károkat szenvedett. A szárazság az állattenyésztőket is sújtja, a melegben kisebb az állatok szaporulata, de nagyobb arányban hullanak el, miközben a dráguló élelmiszer a takarmányárakon keresztül a költségeket növeli. A válság sújtotta fogyasztók azonban nem viselnek el a költségeknek megfelelő mértékű áremelést, vagyis a tenyésztők, termesztők és a feldolgozók kénytelenek lenyelni a veszteséget. Ezt nem lehet a végtelenségig, így előbb-utóbb lehúzhatják a rolót.

Nem fejhető a magyar pénztárca

Az élelmiszergazdaságban dolgozó vállalkozásoknak pénzre van szükségük az életben maradáshoz, de a KSH által közölt adatok szerint a magyar fogyasztás nem tud lábra állni, így a termékek forgalmából nem várhatják a segítséget. A kormány a szerdai ülésen támogatások és hitelezés formájában segítséget adott a szereplőknek, de ezek rövid távú megoldást jelentenek, és nem ellensúlyozzák teljes mértékben a költségek emelkedését.

Az áfa szabályozásában két eszköz áll a kormány rendelkezésére. Az úgynevezett fordított áfa már működik a gabonaágazatban. (Normál adózásnál a termelő megkapja a felvásárlótól az áfa összegét, és azt neki kell bevallania. A fordított adózásnál a termelő áfa nélküli számlát ad, vagyis nem kapja meg a felvásárlótól az áfát, az ő általa vásárolt termékek után viszont fizet áfát.) Később visszaigényelhet pénzt az adóhatóságtól, de ez hónapokba kerül, erre az időre kevesebb pénz lesz nála. Az áfa mozgásának átalakítása tisztítja a piacot, mert megakadályozza, hogy valaki számla nélkül vegyen, illetve adjon el terméket. "A gabonaszektorban nagyrészt kisöpörte a csótánybűzt a fordított áfa" - mondta Bárány László hozzátéve, hogy ez csak a feldolgozóiparnak jó, mert a termelők az áfa visszaigénylésének idejére elesnek a pénztől, miközben nekik fizetniük kell az áfával terhelt számlákat. A mezőgazdasági alapanyagok előállítói (állattenyésztők, növénytermesztők) ebben érhető módon nem érdekeltek.

A szűkített termékkört érintő, 60 milliárdba kerülő megoldás viszont a feldolgozókon nem segít, mert főleg a közvetlenül a fogyasztókhoz jutó nyerstermékekre vonatkozna, a párizsira, kolbászra, puffasztott kukoricára vagy lekvárra nem. A feldolgozóipar azzal járna jól, ha az összes élelmiszerre kiterjesztenék az 5 százalékos kedvezményes kulcsot, ami ellen a gazdáknak sem lenne kifogásuk.

Tisztulást is hozna

A másik eszköz az áfa jelentős csökkentése, amely nemcsak pénzt hagy a vállalkozásoknál, hanem a tisztuláshoz is hozzájárul, egyszerűen azért, mert 5 százalék áfa olyan kevés, hogy azt már nem éri meg elcsalni - mondta a terméktanács vezetője. Bárány László szerint a kormány nem utasította el egyértelműen az áfacsökkentés ötletét, de további tanulmányokat kértek.

Megerősítette ezt Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is, aki szerint "még nincs eldöntve a kérdés". Elmondta, kezdésként szűkített termékkörben javasolták a kormánynak az 5 százalékos áfa bevezetését, mivel tisztában vannak vele, hogy a költségvetés nem engedhet meg magának nagy bevételkiesést. A szakmai szervezetek szerinte úgy számoltak, hogy a 3 százalék alatti zsírtartalmú tej, a félkemény sajtok, a tehéntúró, a sertéscomb, a lapocka, az oldalas, a dagadó, az étkezési tojás, illetve több kacsa-, liba-, csirke- és pulykahúsféle kerülhetne a kedvezményes kulcs alá, és mindez körülbelül 60 milliárd forinttal csökkentené a 2013-as költségvetés bevételeit.

Ingatag büdzsében kutatnak

Kérdés azonban, hogy akár a szűkített termékkört is megengedheti-e magának a kormány. A jövő évi költségvetés a kormány szerint tartható ugyan, de ezt az álláspontot nem osztja az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap, amelyek szerint Magyarország költségvetéséből 600 milliárd forint fog hiányozni a jelenlegi állapot szerint. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a kormány nem engedhet meg magának csak úgy 60 milliárd forint hiánynövekedést.

Van olyan, az áfacsökkentés mellett lobbizó érdekszervezet, amely szerint nem lesz semmiféle mérséklés, legalábbis egyelőre. "A kormány lényegében elutasította az 5 százalékos áfát" - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára, bár hozzátette (a VM válaszával egybecsengően), a kormány arra azért ígéretet tett, hogy napirenden tartja a kérdést.