A bankok megkegyelmeztek Görögországnak

Sikeres volt a görög hitelek átstrukturálása, a kötvénytulajdonosok több mint 90 százaléka elengedte a görög tartozások felét. Athén újra elkerült egy kaotikus államcsődöt.

Görögország hitelezőinek 85 százaléka elfogadta a görög kormány ajánlatát, és elengedték az országnak adott hiteleik valamivel több, mint felét - jelentették be hivatalosan péntek reggel. A hitelezők 85,8 százaléka jelentkezett a kötvénycsereprogramra, de a görög kormány további 10 százaléknyi kötvénytulajdonost kötelezni fog az átváltásra, így összesen a fennálló hitelek 95,7 százalékát érinti az adósságleírás - derül ki a Financial Times tudósításából.

A Görögországban kibocsátott 177 milliárd eurónyi állampapírból önként 152 milliárdnyinak a tulajdonosa csatlakozik a veszteségleíráshoz. A nem görögországi kibocsátású 20 milliárdnyi papírból pedig 69 százalékot írnának le önként a hitelezők. Görögország ezzel elkerülte a rendezetlen államcsődöt, ami Európát újabb válsághullámmal sújthatta volna.

Több mint 100 milliárdot nyertek a görögök

Csütörtök estig lehetett regisztrálniuk a görög kötvénytulajdonosoknak, hogy részt vesznek-e a kötvénycsereprogramban, illetve hogy elfogadják-e a kialkudott veszteségleírást. A megállapodás arról szólt, hogy az állampapírok tulajdonosai önként visszaadják a papírjaikat, és csökkentett értékű újakra cserélik őket.

A csökkentett értékű papírok összességében 53,5 százalékkal érnek kevesebbet, mint a most birtokoltak, ez a leírás a görög állam számára a magánkézben lévő adósság több mint felének eltüntetését jelenti. Az összesen 360 milliárd eurónyi görög adósságból 206 milliárd euró van magánkézben, ebből most közel 105 milliárdot írnak le veszteségként, így közel 120 százalékra csökkenhetne a GDP-arányos államadósság.

Az új kötvények 2023-2042 között lejáró papírokat jelentenek, amelyek 2015-ig 2 százalékos kamatot hoznak. A kamat utána fokozatosan emelkedik 4,3 százalékra. Ha nem sikerült volna összehozni kellő részvételi arányt, a csőd bejelentése után ülhettek volna le tárgyalni a hitelezőkkel, akik sokkal rosszabb feltételekre számíthattak volna.

Görögország hitelezőjének számít mindenki, aki görög állampapírt vásárolt. A számtalan kisbefektető mellett bankok, biztosítók, nyugdíj- és befektetési alapok vásároltak nagy mennyiségben görög kötvényeket. A Reuters szerint azok a pénzügyi intézmények, amelyek a görög kormánnyal tárgyaltak a leírás módjáról, körülbelül 45 milliárd eurónyi görög papírt birtokolt az összesen 206 milliárd magánkézben lévő állományból. Az MTI kimutatása szerint a legnagyobb hitelező bankok és biztosítók a görögök, amelyek 26,4 milliárd eurónyi adósságot birtokoltak, majd a francia (4,6 milliárd) és német (2,7 milliárd) intézetek jönnek, mint amilyen a BNP Paribas vagy a Commerzbank.

Újra itt a CDS-kérdés

A hitelezők egy részénél alkalmazott kényszer azt jelenti, hogy Görögország mégiscsak egyfajta csődbe kerül. Az államcsőd ugyanis azt jelenti, hogy az állam nem tud fizetni egyes hitelezőinek. Nincs gond azokkal a hitelezőkkel, akik önként vállalják, hogy lemondanak az eredetileg várt kifizetésről, de a görög kormány kiterjesztette a leírást olyanokra is, akik önként ezt nem tennék meg.

Ennek azért van jelentősége, mert a nagy hitelminősítők azzal számolnak, hogy ez a csődnek egy formája (szelektív csőd). A Standard & Poor's már a lehető legalacsonyabb besorolási kategóriába minősítette le Görögországot, azaz úgy látja, Athén már csődben van. A Fitch a csőd felett tartja egy kategóriával, de jelezte, hogy ha életbe lép a kötvénycsere, azt fizetésképtelenségnek fogja fel.

Az egyik következő kérdés az, hogy a kényszer alkalmazása azt is jelenti-e, hogy a befektetők, akik biztosították magukat a csőd ellen az úgynevezett CDS (credit default swap) pénzügyi termékkel, megkapják-e a pénzüket. A múlt csütörtökön a CDS piacát felügyelő ISDA nevű szervezet arról szavazott, hogy Görögország nincs csődben, de az még nem egyértelmű, hogy - a kötvénycsere hivatalos eredményét is figyelembe véve - megváltoztatják-e az álláspontjukat. A múlt heti szavazást a piacon sokan az év átverésének tartották.

Csak így élhet túl Görögország

A kötvénycsere folyamata eleinte aggodalomra adott okot, úgy tűnt, hogy kivárnak a hitelezők a döntéssel, és ez idegessé tette a görög kormányt. Az athéni adósságkezelő intézet burkoltan megfenyegette a hitelezőket, hogy ha nem csatlakoznak, egy centet se látnak viszont a pénzükből. Csütörtökön már konkrét adatokat is megismerhetett a piac, a Reuters egy nappal a döntés előtt 57 százalékos csatlakozási arányról írt.

A kötvénycsereprogram fontos állomást jelent a görög adósságválság kezelésében. Ha a megállapodás kudarcba fulladt volna, Görögország nem kapta volna meg az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap segítségét, a 130 milliárd eurós második mentőcsomagot. E nélkül rövid időn belül kifutott volna a pénzből, vagyis csődöt jelenthetett volna.

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság rávilágított az eladósodott görög állam gyenge pontjaira, a bőkezű állami kiadásokat hitelfelvétellel finanszírozták. Az elapadó hitelezés miatt uniós és IMF-es segítségre szorult a fizetőképességének megőrzése érdekében, ezért cserébe pedig kemény megszorításokat hajtott végre a kormány. A minimális többséggel rendelkező szocialista kormány tavaly őszig bírta a tüntetésekkel járó nyomást. Novemberben egy új, koalíciós kormány alakult, amely további megszorításokról döntött.

A kormány ezután a pénzintézetek érdekképviselőivel tárgyalt arról, hogy mekkora részt hajlandók leírni veszteségként a görög állampapírjaikból. Az Európai Unió és az IMF ugyanis ezt a megállapodást is feltételül szabta a második, 130 milliárdos mentőcsomag kifizetéséhez.