Az euróövezetben tartanák a görögöket az uniós vezetők

A pénzügyi stabilitás megteremtése és a gazdasági növekedés ösztönzése nem áll ellentétben egymással, és mindkettő szükséges - hangsúlyozta Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnöke az EU-országok csúcsvezetőinek csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli megbeszélése után. A találkozó utáni nyilatkozatok szerint az uniós államok egyetértenek abban, hogy Görögország maradjon az euróövezet tagja, de ehhez  folytatni kell a görög reformokat. Továbbra is vita van az úgynevezett eurókötvények kibocsátásról.

Görögország és a növekedés szükségességének kérdésében is egyetértenek az uniós tagállamok vezetői - erről is beszélt Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnöke az EU-országok csúcsvezetőinek csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli megbeszélése után.

Angela Merkel német kancellár például azt mondta a tárgyalás után: a konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem "ugyanazon érem két oldala". Még az ülés esti kezdete előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelezte: Magyarország támogatja a növekedés ösztönzésének eszközeit, "de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést".

Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso közös sajtótájékoztatójukon azt is hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Herman Van Rompuy elismerte, hogy a görögök már sok erőfeszítést tettek azért, hogy javuljon az ország helyzete, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az eurózóna szintén jelentős szolidaritást tanúsított, hiszen 2010 óta a Nemzetközi Valutaalappal együtt már 150 milliárd euró támogatásban részesítette az országot. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület elnöke reméli, hogy a június 17-i választások után felálló görög kormány folytatni fogja a reformokat.

A sajtótájékoztatón Barroso hangsúlyozta, hogy ezúttal nem hoztak döntéseket, de "hasznosan előkészítették" a június végén esedékes hivatalos EU-csúcsot. Külön kiemelte az úgynevezett projektkötvények, az Európai Beruházási Bank tőkeemelése, illetve a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés kérdését. Francois Holland francia köztársasági elnök ezekről később azt mondta, hogy a tagországok között lényegében már egyetértés van.

Herman Van Rompuy szerint az EU-nak egyfelől a gazdasági növekedést támogató politikákat kell megvalósítania - ezek közt említette például az európai szabadalom megteremtésének sürgető feladatát -, másfelől segítenie kell a gazdasági finanszírozást - azon belül a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítását -, valamint ösztönöznie kell a munkahelyteremtést.

Továbbra is vita van az eurókötvényről

A nyilatkozatokból az is kiderült, hogy egy fontos témában, az euróövezeti közös kötvények kibocsátásának kérdésében viszont jelentős nézetkülönbségek maradtak a tagországok között. Egy ilyen lépés előkészíthetné az euróövezeti országok államadósságának közös kezelését. A francia elnök például kiállt az eurókötvények szükségessége mellett, míg Merkel a kötvényeket elutasító érveket ismételte meg. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy a kötvények bevezetésével az euróövezet az integráció magasabb fokára léphetne, Merkel viszont elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ez a lépés érdemben nem szolgálja a gyors növekedést.

Van Rompuy arról beszélt, hogy az eurókötvények ügyéről nem mint azonnal megvalósítandó elképzelésről, hanem "a pénzügyi és gazdasági unió elmélyítésére irányuló hosszú távú terv részeként" volt szó a tanácskozáson. A kötetlen brüsszeli találkozó eredményeként június végi félévzáró csúcsértekezletükön az állam- és kormányfők várhatóan konkrét döntéseket hoznak a gazdasági növekedés serkentését célzó új intézkedésekről.