Orbánék szétrombolták, Orbánék építgetik

Jövőre közel 52 millió forintból tudna asszisztenseket foglalkoztatni Kovács Árpád, a 2010 végén jelentősen meggyengített Költségvetési Tanács elnöke, az asszisztensek összefognák a KT által megrendelt kutatásokat. Közben az adótörvényekbe is beleszólhatna a testület.

Újra pénzt kapna a 2013-as költségvetés értelmében a 2010 vége óta pénz nélkül működő, minimálüzemmódra beállított Költségvetési Tanács (KT), így apránként megerősíti az Orbán-kormány a KT-t, amelyet saját maga sorvasztott el másfél éve.

A 2009 elején felállított intézménynek az lett volna a szerepe az azt létrehozó törvény megálmodói szerint, hogy a nyilvánosságot erejét is felhasználva ráterelje a figyelmet az állampénzügyek terén a hosszú távú gondolkodás fontosságára, hozzájáruljon az államadósság folyamatos csökkentéséhez, fegyelmezett költségvetési politikára kényszerítse a mindenkori kormányt. 2010 végén, a 2011-es költségvetés vitájában azonban többször kellemetlen pillanatokat okozott az Orbán-kormánynak (leírták például, hogy a válságadókat az ígéretek ellenére nem vezeti ki a kabinet), a kormány támogatását bíró fideszes képviselők javaslatára a parlament kormánypárti többsége a Költségvetési Tanács mögött álló, a számításokat végző negyven fős elemzői stáb feloszlatását rendelte el, a KT három akkori vezetőjét felmentették.

2011 elején átalakult a KT, elnökének a miniszterelnök Járai Zsigmond, Orbán egyik informális tanácsadója lett, a másik két tag pedig a fideszes képviselőből az Állami Számvevőszék elnökévé avanzsált Domokos László és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András lett. A költségvetést alaposan átszámoló szakemberek szélnek eresztése miatt csupán a jegybankban és az ÁSZ-nál dolgozókra támaszkodhatott a háromfős intézmény.

A 2012-es költségvetést nem állították meg 2011 őszén - a jegybankelnök szavazata ehhez kevés volt -, pedig az idei költségvetésbe már háromszor avatkozott bele a kormány, hogy tartható legyen a beígért hiány.

Némi pénzt kap a KT

A KT fizetés nélkül végezte egy éven át a dolgát, aztán Járai lemondott az elnöki tisztségről, helyét Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke vette át, aki a nemzetgazdasági átlagkereset kilencszereséért, most durván havi 1,9 millió forintért végzi a dolgát, egyebekben pedig miniszteri juttatásokra jogosult . Munkáját most egy asszisztens segíti, de jövőre lesz némi pénz arra, hogy a titkárságot megerősítsék.

A 2013-as költségvetés egyik mellékletéből kiderül, hogy 51,8 millió forintot kap a KT elnöke arra, hogy egy háromfős titkárságot alakítson ki. Mint Kovács Árpád az [origo]-nak elmondta, a három asszisztens dolga az lesz, hogy tartsák a kapcsolatot azokkal, akiktől megrendel kutatást a KT, összefogják a munkát, a KT szerepléseit koordinálják. A több mint ötvenmillió forintból jut arra is, hogy nem csak a jegybank és az ÁSZ szakértői stábja készítsen tanulmányokat, hanem egy-egy témában külsős szerzőket is felkérjenek.

A jövőre rendelkezésre álló közel 52 millió forint azonba messze alulmúlja, durván az egytizede annak, mint amiből a 2010 végén megszűntetett Költségvetési Tanács működött. Nagy különbség, hogy az akkori KT mögött egy komplett, közel negyven fős költségvetési elemzői gárda állt. Most a KT támaszkodik a jegybank és az ÁSZ elemzői kapacitására (a két intézménybe ezért több embert fel is vettek), de ezzel sokkal kevesebb elemzést tudnak elvégezni, mint a korábban az egyes képviselői módosító indítványokat is beárazó költségvetési stáb.

Több dologba is beleütheti majd az orrát

Közben a KT jogosítványai is bővülnek. A 2013-as költségvetésnél már élhet a vétójogával, vagyis ha úgy látja a szeptemberre tervezett parlamenti zárószavazás előtt, hogy az államadósság csökkentését nem biztosítja az elfogadandó büdzsé, akkor véleményét közli, a szavazást pedig el kell halasztani és úgy kell átírni a költségvetést, hogy az adósságcsökkenés alaptörvényben is megerősített követelménye ne sérüljön.

A KT már megszólalt a jövő évi költségvetésről, de még a parlamentnek való benyújtás előtt, akkor sok jót nem tudott mondani. Kovács Árpád pedig új információkat, adatokat kért a költségvetés koordinálásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól, és előrevetítette, átszámolhatják a büdzsét.

A stabilitási törvény parlament előtt levő módosítása pedig ehhez adná hozzá azt, hogy bármilyen új adót vezetne be a kormány, vagy változtatná a meglevő adószabályokat, arról is elmondhatná véleményét a KT.

A testület kezében levő jogosítványok gyarapodása vélhetően nem független a nemrég elindult IMF-tárgyalásoktól. A Valutaalap és az Európai Bizottság nyomása már a KT megalapításáról és az a közpénzügyi szabályok felállításáról szóló törvény 2008 végi elfogadásához is hozzájárult, és a két szervezet az elmúlt hónapokban több utalást is tett arra, hogy jól tenné a magyar kormány, ha megerősítené a Költségvetési Tanácsot, az nem csak egy bábtestület lenne, hanem a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatósági szempontjai felett érdemben őrködne.