Annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" - mondta kedden Matolcsy György gazdasági miniszter a parlamentben.
A tárcavezető a Fidesz kezdeményezésére az államadósságról és annak okairól tartott politikai vitanapon beszélt. Kijelentette, hogy Magyarország minden baja, "ami nem magántermészetű", elsősorban az eladósodottságból fakad, és a kormány addig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát.
Matolcsy szerint a rendszerváltáskor létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás, ezt az egyezséget 2002 után a baloldali kormányok felrúgták, és "szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak". A miniszter azonban ezután ellentmondottt önmagának: úgy emlékezett, a kölcsönt nemcsak hogy munkahelyteremtésre, de béremelésre sem fordították 2002 és 2010 között, a pénz ugyanis "a bankok, a pénzügyi befektetők, a pénzpiaci spekulánsok zsebébe került".
Matolcsy György felidézte, hogy a második Orbán-kormány visszarántotta az országot a csőd széléről, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre "nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van". Hozzátette, jelenlegi kormány nem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, ezért viszont "szálka vagyunk" a bankok, a nemzetközi pénzpiac, a pénzügyi spekulánsok és az őket képviselő bürokraták, politikusok szemében, "ezért támadnak bennünket".
Rogán: Direkt varrták a jelenlegi kormány nyakába az IMF-hitelt
A 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökei, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint e korszak pénzügyminiszterei osztoznak az ország eladósodásáért viselt felelősségben - mondta felszólalásában Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
Rogán szerinte a 2008-as IMF-hitelt a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig.
Szekeres: A 27 százalékpont valójában csak 4
Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok. Szerinte nem igaz Matolcsy György állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. "Nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot "önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban" - jelentette ki az MSZP vezérszónoka a kormánypárti képviselőkhöz fordulva. A fennmaradó 19 százalékból 4 százalék az első Orbán-kormány "elhibázott lakástámogatási rendszerének" a következménye, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása.
Ennek alapján azt mondta, 5 százalékponttal nőtt az államadósság a "szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében" - ezt fordították fejlesztési programokra, a közszférában a béremelésére, amit ma is helyesnek tart. Szekeres Imre hangsúlyozta: most minden mutatót tekintve rosszabbul áll Magyarország, mint 2010-ben, és ezzel a jelenlegi kormánynak kell szembenéznie.
Az ellenzéki képviselő azt is megemlítette, hogy 2002-ben, amikor az első Orbán-kabinet átadta a kormányzást, 739 milliárd forint volt a kamatszolgálat, ami a GDP 4,3 százalékét tette ki, míg 2010-ben az 1067 milliárd forint adósságszolgálat a GDP 3,8 százalékát jelentette. Úgy vélte, a növekedés és az államadósság tekintetében a negatív trendváltás nem a szocialistákhoz, hanem a Fideszhez köthető, mert 2000-ben olyan gazdaságpolitikára tért át, amelynek következményeként az adósság csökkenő trendje megfordult.
Gyurcsány: Mindenki hibás
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az államadósság növekedésével összefüggésben az első Orbán-kabinetnek, a Medgyessy-kormánynak és az első Gyurcsány-kormánynak kell önvizsgálatot tartania, amiért 1900 milliárd forinttal többet költöttek, a költségvetés alappályájához képest.
A Demokratikus Koalíció elnöke hozzátette, hogy a mostani kormány ugyan valóban 3-4 százalékkal csökkentette az államadósságot, de eközben 10 százalékpontnyi megtakarítást élt fel - ezzek vélhetően a a magánnyugdíjvagyon államosítására gondolt -, ezért Magyarország adóssága ma összességében 6-7 százalékkal nagyobb, mint amikor a Fidesz átvette a kormányzást.
Vágó: Azzal foglalkozzunk, mi a megoldás
Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot. "Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni" - mondta Vágó Gábor.
Frakciótársa, Szél Bernadett szerint ha a kormány elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső középosztályt támogatná, nem presztízsberuházásokra vagy kormányzati kommunikációra költené az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre.
Vona: Újra kell tárgyalni
A Jobbik szerint fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot - mondta Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető. Szerinte már az első Orbán-kormány idején látni lehetett, hogy az adósságtömeg kinövése nem reális elképzelés, és ezt mutatja az elmúlt két év is. Kijelentette, pártja szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is "hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába. (...) Az egyik vödörrel hordja a vizet, a másik pedig slaggal önti bele".
A Jobbik adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés - magyarázta Vona Gábor. "Tárgyalni kell, semmilyen egyoldalú, váratlan lépést nem szabad megkockáztatni. (...) Nekünk kell kérni, nekünk kell tenni valamit, nem fognak helyettünk lépni" - zárta szavait az adósságkönnyítésről Vona Gábor.
Michl: A bolsevikok a máséból tesznek jót
A KDNP vezérszónoka, Michl József arról beszélt: "a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót". A képviselő tűrhetetlennek nevezte, hogy a terhek nagy részét a kisemberek, majd az önkormányzatok viselték. Ez utóbbi szektorból a feladataik növelése mellett 800 milliárd forintot vontak ki - sorolta kifogásait a politikus.