Brazil VB: Egyre feszültebb a helyzet

Vágólapra másolva!
Már csak egy évet kell várni, és végre jön a brazíliai világbajnokság, mely Brazília egyik felének határtalan örömöt, míg sok mezőgazdasági szereplőnek komoly fejfájást okoz. A kormány ugyanis a 2014-es vb, és a 2016-os Olimpia fejlesztéseibe is pumpálja a pénzt, így nemcsak az oktatás, hanem az egészségügynek is kevesebb figyelem jut az országban. Míg a gazdaság és városok tovább fejlődhetnek a sportesemények miatt, addig a világ legnagyobb kávé, cukor, és narancs exportőrei nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Vágólapra másolva!

Ugyan még több mint egy évet kell várni jövő évi brazíliai futball világbajnokságra, az építési munkálatok természetesen már javában zajlanak. A 2014-es vb-t 12 helyszínen bonyolítja majd le Brazília, jelenleg pedig folyamatos útépítések, stadionépítések, és fejlesztések sorozata jellemzi ezeket a városokat. Az pedig csak hab a tortán, hogy Brazília nemcsak a 2014-es futball-világbajnokság, hanem a 2016-os Olimpia rendezési jogát is elnyerte, mely szintén nagy fejlesztéseket igényel a dél-amerikai országtól. Miközben az ország futball-lázban ég, a brazil gazdaság fenekestül felfordult és nemcsak támogatói, hanem számos ellenzője is van a rangos sporteseményeknek.

Forrás: fifa.com

A foci-vb nagy biznisz

Vitán felül áll, hogy két rendezvény pozitív hatást gyakorolhat a GDP-re, mely a brazil politikusok szerint nagyjából évente 0,4 százalékkal segítheti a GDP növekedését. Aldo Rebelo, a brazil sportminiszter hangsúlyozta, a két esemény körülbelül 3,6 millió munkahelyet teremt 2014-ig a brazil gazdaságban, mely a népesség 1,87 százalékát jelenti.

Forrás: [origo]

A brazil gazdaságon túl azonban jól járhatnak a fejlesztési munkálatban résztvevő cégek is, akik komoly pénzekhez juthatnak az állami megrendelésekből. A nagy munkálatokban pedig nemcsak brazil cégek, hanem külföldi vállalatok is részt vesznek, ilyen például a Los Angeles-i Aecom Technology, valamint a szállodákat üzemeltető InterContinental is. Ahogyan az InterContinental egyik vezetője fogalmazott a Bloombergnek, a két esemény óriási lehetőség a turizmus számára, melyek előnyeiből ők is részesedni kívánnak.

A nagy előnyökből azonban nemcsak a vállalatok, hanem azok részvényesei is részesedhetnek. Példaként elég megemlíteni a Mills Estruturas & Servicos de Engenharia SA nevű vállalatot, melynek részvényének értéke megháromszorozódott az elmúlt három évben a brazil tőzsdén.

Forrás: bloomberg.com

Kérdéses, mi lesz a stadionokkal

Bár kétségtelen tény, hogy a sportesemények jelentős presztízst adnak Brazília számára, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés: vajon mi lesz a stadionokkal a rendezvények után? A világbajnokság közel 14,5 milliárd dolláros beruházást jelent Brazília számára, így nyilvánvalóan nem mindegy, mi történik majd a stadionokkal. Rebelo azonnal a védelmébe vette a projektet, hangsúlyozva, hogy a stadionok számos más rendezvényre is használhatóak lesznek majd, például konferenciákra.

Szintén jelentős vitaforrás a fejlesztések költsége, ugyanis míg Brazíliavárosban a rendezvény legdrágább stadionját építik, addig az ország iskoláinak közel 80 százalékában nem megfelelő körülmények uralkodnak, állítja a Tribunal de Contas do Distrito Federal. Az pedig csak hab a tortán, hogy a Sao Paolo-i Corinthians Arena, az elmúlt 16 év legdrágább stadionját jelenti az egy székre jutó költségek tekintetében, több mint 8200 dolláros értékével.

A társadalmi megosztottságot pedig jól példázza Airton Pereia Lopes, egy Cuiaba-i nyugdíjas kereskedő esete, akivel a Bloomberg készített interjút. A 66 éves Lopes nem rejtette véka alá véleményét: "Kórházakra és iskolákra lenne szükségünk, nem pedig stadionokra" - mondta el a Bloombergnek. Lopes vélhetően átérzi a társadalmi problémákat, ugyanis törött karjával közel 35 napot kellett várnia egy orvosi beavatkozásra.

Mi lesz a farmerekkel?

Általában pedig ahol nyertesek, ott vesztesek is vannak. Nincs ez másként Brazíliában sem, ahol a közpénzek ilyen módon való sportba erőltetésének legnagyobb áldozatai talán a mezőgazdasági szektorból kerülnek ki. A Mato Grosso állambeli Cuiaba termelői jelentősen felháborodtak azon, hogy az állam dollár százmilliókat öl olyan utak kiépítésébe, melyek a stadion infrastruktúrájához nélkülözhetetlenek. Legfőképpen azt nehezményezik, hogy ezzel szemben ők még a szójatermés betakarításának idején is naponta robbantak le járműveikkel a pocsék minőségű utakon, így jelentősen késleltetve a kikötőben várakozó hajókat.

Brazília számára viszont sürgős lenne javítani ezeken a körülményeken, az ország ugyanis a narancs, a kávé, valamint a cukor piacán is a világ legnagyobb exportőrének számít, sőt év végére a szója tekintetében is az első helyet foglalhatja el. A problémát pedig már nemcsak a helyi termelők, hanem a szállítók is érzik, a kínai Shandong Chenxi Group már a szerződéseinek felrúgásával fenyegetőzött.

Hiába tehát a nagy fociláz, az ország még a korábbi nagy sikerek ellenére is megosztott a rendezés kapcsán.