Fitch: Magyarország csak magára számíthat

Szerkezeti reformokat kell végrehajtani Közép- és Kelet-Európa gazdaságaiban a növekedési potenciál emeléséhez, és ahhoz is, hogy ezekben a gazdaságokban újraindulhasson a jövedelmi felzárkózás az EU-átlaghoz, mert a térség belátható időn belül nem számíthat külső növekedési lendületre a fejlett uniós partnergazdaságok részéről - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett átfogó térségi helyzetértékelésében.

A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas elemzésben Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária kilátásait vizsgálja. A cég előrejelzése szerint az országcsoport átlagos súlyozással, dollárértéken és piaci árfolyamon számolt gazdasági növekedése az idén 1,2 százalék lesz a 2012-re becsült 0,6 százalék után, ám az idei átlagon belül jelentősek a helyi eltérések.

A Fitch prognózisa szerint az ötös mezőnyben egyedül Magyarországon nem lesz az idén növekedés: a hitelminősítő stagnálást vár 2013-ra a magyar gazdaságban. A másik négy országra a ház 1,0-1,6 százalék közötti GDP-növekedési ütemeket jósol az idei év egészére. A cég jövőre élénküléssel számol a régióban, de arra számít, hogy a magyar gazdaság 2014-ben is sereghajtó lesz. Szerintük a magyar GDP jövőre 1,5 százalékkal, a többi négy ország GDP-je viszont 2,2-2,8 százalék közötti ütemben növekszik.

Rosszul teljesít az eurózóna

Mindeközben az euróövezeti gazdaság teljesítménye a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után az idén is 0,5 százalékkal visszaesik, és 2014-ben is legfeljebb 1,0 százalékkal növekszik. Erről más nagy londoni házak is egyre rosszabb előrejelzéseket adnak, és emiatt Közép- és Kelet-Európa növekedési kilátásait is mind pesszimistábban ítélik meg. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a minap közölték, hogy az eddigi prognózisukban szereplő 0,2 százalékról 0,6 százalékra módosították az euróövezeti gazdaság idei egész évi átlagos visszaesésére vonatkozó becslésüket.

A cég elemzői ezért úgy számolnak, hogy a magyar gazdaságban 0,5 százalékos GDP-zsugorodás helyett 0,7 százalékos lesz a visszaesés 2013-ban. A cseh gazdaság esetében stagnálásról 0,2 százalékos visszaesésre rontották a prognózist, Lengyelországban pedig az eddig jósolt 1,5 százalékos növekedés helyett 1,3 százalékos GDP-bővülést várnak az idén.

A Standard & Poor's "A recesszió gödrében" címet viselő elemzése azzal számolt, hogy az euróövezet GDP mutatója 2013-ban átlagosan 0,5 százalékkal csökken, és jövőre is csak 0,8 százalékkal növekszik. Az S&P kidolgozott egy igen negatív alternatív forgatókönyvet is: még két évig elhúzódó recesszió esetén az eurózóna GDP-je az idén 1,6 százalékkal, 2014-ben 0,3 százalékkal csökkenne.

Az Economist Intelligence Unit szintén rontott az előrejelzésén. Most 0,4 százalékos átlagos csökkenésre számít 2013-ban, korábban 0,2 százalékos volt a prognózisuk, de már ez is rontott becslés volt, tavaly ugyanis még 0,2 százalékos növekedéssel kalkuláltak 2013-ra.

Reformok nélkül nem lesz növekedés

A Fitch Ratings által a közép- és kelet-európai ötökről összeállított hétfői elemzés is valószínűtlennek nevezi, hogy ezek a gazdaságok csak az EU és az euróövezet fellendülésére támaszkodva elégséges növekedést tudnának elérni a reáljövedelmi konvergencia újbóli beindításához. A Fitch londoni elemzői szerint ebben a helyzetben a hazai szerkezeti reformoknak juthat kulcsszerep a növekedési potenciál autonóm javítása szempontjából, és e reformok indíthatják újra a 2009-ben lefulladt reálkonvergencia-folyamatot. A cég a reformok lehetséges célpontjai között említi a térségi munkapiacot, amelynek szerkezeti rugalmatlanságai az elemzés szerint egyes esetekben magas egyensúlyi szintekre beálló munkanélküliségi rátákat eredményeznek.

Más nagy londoni házak elemzői szerint a térség növekedési problémáira az exportpiacok diverzifikálása is megoldást kínálhat, és ez a folyamat - különösen Magyarország esetében - már el is indult. A Goldman Sachs elemzői a magyar, a lengyel és a cseh gazdaság esetében az EU-val és más fejlett piaci gazdaságokkal kialakult, kiterjedt kereskedelmi integráció korábban növekedésösztönző hajtóerő volt, az utóbbi időben azonban a három közép-európai gazdaságot sújtó növekedési sokk forrásává vált.

A Goldman Sachs londoni elemzői szerint a hármak közül Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben az exportfüggőségét a fejlett piaci térségtől: a magyar exporton belül a magasan fejlett gazdaságok részaránya az 1999-2001-es időszakban 90 százalékon tetőzött, tavaly azonban már csak 70 százalékot tett ki. A Goldman Sachs adatai szerint Magyarország teljes exportjában tavaly már nagyobb részaránya volt a felzárkózó térségnek - 28 százalék -, mint Németországnak, amely a magyar kivitel 26 százalékát vette fel.