Itt a jegybank adósmentő ötlete

Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzeti Bank cikksorozatának harmadik darabja javaslatokat fogalmaz meg a devizahitelesek problémájának kezelésére. Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató az árfolyamgát átalakításával forintosítaná a devizahiteleket.
Vágólapra másolva!

Több javaslatot is felvet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) cikksorozatának harmadik része az árfolyamgát vonzóbbá tételére. Ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.

A két szerző (Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató) emlékeztet rá, hogy az árfolyamgátban a 180 forint feletti törlesztőrészletből a kamat és a kezelési költség megfizetését átvállalják a bankok és az állam. A 180 forint feletti tőkerész gyűjtőszámlára kerül, az itt felhalmozódott adósságot később az ügyfélnek kamattal kell visszafizetnie. A mostani egyik jegybanki felvetés szerint a tőkerész 180 forint feletti részéből is minél többet át kellene vállalni az adósoktól, akár a teljes tényleges különbözetet a rögzített és a piaci árfolyam között. Ez a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek forintosítását jelentené. "Ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése" - írják.

A másik javaslat szerint csak részleges átvállalásról lenne szó, emellett pedig vonzóbbá kellene tenni az árfolyamgátat, például az ötéves, könnyített időszak meghosszabbításával akár a futamidő végéig. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a lehetőség nem elég népszerű, egyrészt, mert túl bonyolult, másrészt, mert a védett időszak után megugorhat a törlesztő. 2013 júniusában 153 800 hitelszerződés került be a programba összesen 1252 milliárd forintnyi hitelállománnyal, ami a jogosult hitelszerződések 37 százaléka, a jogosult állománynak pedig megközelítőleg 51 százaléka, de ez azt is jelenti, hogy 257 600 ügyfél (összesen 1187 milliárd forint hitelállománnyal) továbbra sem választotta az árfolyamvédelmet.

Az árfolyamgátba belépő ügyfeleknek - a 180 forintos svájcifrank-rögzítés miatt - átlagosan havi 20 ezer forinttal, 25 százalékkal csökkent a törlesztőrészlete. Ebből átlagosan havi 13 ezer forinttól a kamatteher árfolyamkockázatának átvállalása miatt 5 évre teljesen megszabadul az adós. Egy 2012 augusztusában belépett ügyfél összesen közel 150 ezer forint kamatteher megfizetése alól mentesült. Az összes, az árfolyamgátban részt vevő adóst nézve eddig 14,7 milliárd forint maradt az ügyfelek zsebében.

Mit szólnak az elemzők?

Elemzők szerint a jegybank felvetése érdemi segítséget jelentene a devizaadósoknak, de sok a bizonytalanság.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője az MTI-nek azt mondta, a javaslat elfogadható, számításai szerint évente 120-150 milliárdos megtakarítást jelenthetne az adósoknak, és mivel a terhet megoszthatná a költségvetés és a bankrendszer, a fogyasztás bővülhetne, ami akár 0,2 százalékponttal is gyorsíthatná a GDP növekedését.

Suppan szerint a javaslat értelmében nemcsak a lakáshitelesek járhatnának jól, hanem a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezők is, hiszen az árfolyamgátat mindkét csoport választhatta. Úgy vélte, ahhoz, hogy a probléma valóban véglegesen megszűnjön, lazítani kellene az árfolyamgát meglévő korlátain, például a 20 millió forintos hitelösszegen.

Suppan szerint a jegybanknál árfolyamnyereség is keletkezhet, ha a bankok a devizatartalék terhére váltanák át a forintot devizára, ezt a nyereséget pedig vissza lehetne forgatni a programba. Szerinte a terheket a költségvetés is elbírná, 10-20 milliárd forint átvállalása nem borítaná meg az államkasszát, ráadásul pár év múlva ez a teher érezhetően csökkenhet is a magasabb GDP-nek, az alacsonyabb országkockázati-felárnak és az erősebb árfolyamnak köszönhetően. A bankrendszer számára pozitív hatása lenne annak, hogy a nemfizető állomány növekedése megállna, javulna a hitelportfólió minősége, a bankok felszabadíthatnák a céltartalékok egy részét.

Óvatosabban fogalmazott Balatoni András, az ING Bank elemzője. Elismerte ugyan, hogy a javaslat jelentős engedmény lenne a jelenleg fizető adósoknak, és kevésbé nagy terhet jelentene, mint a végtörlesztés, ám úgy vélte, hogy szembemegy a kormányzati kommunikációval. A kormány egyértelművé tette: úgy szeretne segíteni a devizahiteleseken, hogy azok ne járjanak jobban, mint a forintban eladósodottak - emlékeztetett. Az MNB javaslata ennek ellentmond, mert a futamidő teljes hosszában lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozná a svájci frankban eladósodottakat.

Az sem egyértelmű, hogy a Balog-Nagy szerzőpáros munkája a jegybank hivatalos véleményének tekinthető-e, illetve, hogy mi a célja az írásnak. A jegybank ugyanis nem vesz részt a kormány és a bankszövetség között folyó egyeztetésen, ezért legfeljebb külső szemlélőként fogalmazhat meg javaslatokat. A szerzők már két másik tanulmányt is publikáltak a napokban: a cikksorozat első két részében arról értekeztek, hogy mennyivel jártak rosszabbul a devizahitelesek a forinthitelesekkel szemben, illetve, hogy a bankok milyen többletbevételt értek el például az egyoldalú kamatemelésekkel.