Amerika gyengítheti a forintot

A forintot is bemozgathatja az amerikai pénzpumpa visszafogása, a parlament meghagyja Szász Károly végkielégítését, kiderül, hogy a brutális mélypontról nőhetett végre az építőipar teljesítménye, a hét végi választások előtt pedig féléves csúcsra járhat a német üzleti hangulatindex. Ez várható a héten a gazdaságban.

Miközben a nemzetközi színtéren egyértelműen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) pénzpumpáról szóló döntése lesz a hét legfontosabb eseménye, itthon inkább a különadókról, a rezsicsökkentésről, vagy épp a devizahiteles-mentésről érkező váratlan politikusi elszólások, illetve bejelentések okozhatnak meglepetéseket.

A hazai makronaptár igen gyér, de legalább újra lehet majd örülni annak, hogy az építőipar sok hosszú év zuhanása után nemcsak megpihen a gödör alján, hanem kis növekedés is látszik. Az elmúlt havi adatok már némi bővülésről szóltak az előző év azonos hónapjaihoz képest, kellemetlen meglepetés lenne, ha júliusról nem pluszos szám érkezne hétfőn.

A parlament hétfőn és kedden tart plenáris ülést, az ötödik alaptörvény-módosítás mellett végszavazás lesz a jegybanktörvény átírásáról is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) jegybankba olvasztását már tavasszal megtárgyalta a ház, de a szokásoknak megfelelően ezúttal sem maradtak el a zárószavazás előtti módosítók: pénteken ezekből több más mellett az is kiderült, hogy a törvényben mégse veszik el a munkanélkülivé váló Szász Károly PSZÁF-elnök, alelnöke és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke egy évnyi munkabért jelentő végkielégítését, pontosabban nem kell majd rá 98 százalékos adót fizetniük. Az idei költségvetés hetedik változtatásához és a stabilitási törvényhez érkezett módosítókról is szavaznak a héten, zárószavazás ezekről várhatóan szeptember 24-én lesz.

Közben a piacok lélegzetvisszafojtva figyelik majd, hogy tényleg elkezdi-e a Fed a piacokat éltető pénzcsap elzárását. A várakozások szerint a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programból 10 milliárdot csípnek le, mindet a kincstárjegyekből, az ingatlanpiac bizonytalanságai miatt nem nyúlnak azonban a jelzáloglevelekhez. A mennyiségi lazítás harmadik körét (QE3) egy éve indították, s június óta lehet arra számítani, hogy visszavesz a Fed az iramból. Azóta nagy mértékben nőttek az amerikai kötvényhozamok és látványosan megfordult a globális tőkeáramlás iránya is, a feltörekvőkről a fejlett piacok felé fordulva.

Az elmúlt hónapokban több feltörekvő piaci tőzsde és deviza komoly veszteséget szenvedett el, sok szakértő tart attól, hogy ha a Fed elkezdi a szigorítást, a folyamat felgyorsul, ami akár a magyar eszközök árazására is hatással lehet. Ha a hazai piacon is érezhető hozamemelkedés újabb lendületet kap, vélhetően az euró/forint kurzus is felfelé távolodik el a 300-as szinttől. Ez viszont a jegybank további kamatcsökkentési terveinek is betehet. A Fed döntését magyar idő szerint szerda este jelentik be, utána Ben Bernanke elnök sajtótájékoztatót is tart.

A Fed árnyékában kisebb figyelem jut majd a makroadatoknak. Amerikában csütörtökön és pénteken fontos számok jönnek ki az ingatlanpiacról, ezeket vélhetően már ismerik a Fed illetékesei, amikor szerdán döntenek a QE3-ról. Az eurózónában a német ZEW üzleti hangulatindexre érdemes leginkább figyelni, főleg hogy a várakozások igen nagy optimizmusról tanúskodnak: a mutató 42-ről 45,3-ra nőhetett, ami hat hónapos csúcsot jelez. Ezen kívül még a hétfői inflációs adat lehet piacmozgató, de csak ha nagyon eltér az 1,3 százalékos várakozástól. A hét vége felé természetesen egyre nagyobb figyelem összpontosul majd a szombaton tartandó német választásokra is.

Ázsiában ünnepek szabdalják szét a kereskedési hetet, Kínában három, Japánban négy munkanap lesz a héten. A legnagyobb figyelem a jen árfolyamát mindig komolyan befolyásolni képes japán jegybankelnököt övezheti, Haruhiko Kuroda csütörtökön és pénteken is beszédet mond.