A Kúria nem segíthetett a devizahiteleseken

Darák Péter szerint a Kúria mindent megtett, amit lehetett, a bajba jutott devizaadósokért, de egy jogállamban a bíróságoknak nincsenek eszközei ennek a súlyos társadalmi, gazdasági problémának az átfogó kezeléséhez.

A Kúria hétfőn jogegységi határozatot hozott a devizehitel-szerződések ügyében, ezzel a devizaadósok hátrányára döntve el a régi vitát. Többek között kimondta, nem tisztességtelen a fogyasztókra terhelni az árfolyamváltozást, a devizahitel-szerződések nem ütköznek a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződések és nem is jogsértőek. A döntés ellen tiltakoztak a károsult devizahitelesek szervezetei, a kormány pedig úgy reagált rá, hogy a Kúria a bankok oldalára állt. (Itt olvashat erről részleteket.)

Darák Péter, a Kúria elnöke a döntés visszhangjára reagálva interjút adott az MTI-nek. Azt mondta, a kérdés az, hogy a szerződéses terhek radikális eltolódásával mit lehet kezdeni. Mindenki átérzi, hogy méltánytalan, esetenként rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a devizahitelesek, elsősorban az árfolyamkockázat miatt. A kialakult helyzetre a jog elsősorban a szerződésmódosítás lehetőségét kínálja, aminek alapvetően háromféle módja lehet: a felek, azaz a hitelezők és az adósok közötti megegyezés, a bírói út és a jogszabályalkotás – fejtette ki Darák Péter.

A jogegységi határozat egyértelműen leszögezi: a bírói szerződésmódosításnak az a rendeltetése, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek között a szerződéskötés után bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásait, ám arra nem alkalmas, hogy szerződések tömegénél csak az egyik fél számára hátrányosan avatkozzanak be.

Az utólagos szerződésmódosítás egy másik módja a jogszabályalkotás, és az azzal járó politikai felelősség vállalása, és a harmadik lehetőségre – a felek közti megegyezésre – is vannak példák a fejlett jogállamok gyakorlatában - mondta. A hazai közéletben is felvetődtek már olyan vélemények, hogy a balul sikerült devizahitelezés nyomán felmerülő terheket meg kellene osztani a bankok, az ügyfelek és a kormány között. A bíróság azonban nem jogosult semmiféle ilyen jellegű döntés meghozatalára, ez nem annyira jogi problémák bírói megoldását, hanem sokkal inkább társadalmi problémák politikai kezelését kívánja meg – fogalmazott Darák.

Darák Péter szerint a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezer konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucat pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek különféle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezért azok megítélése is eltérő lehet akár az érvénytelenség kérdéskörében is.

Darák nem akarta kommentálni azt, ahogyan a pártok reagáltak a Kúria döntésére.