Mérsékelt derűlátás a cégvezetésben

Úgy tűnik, itthon is, világszerte is óvatos optimizmussal nyilatkoznak a jövőről a vállalatvezetők, derül ki a Price Waterhouse Cooper idei Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből.

A magyar vezérigazgatók 72 százaléka számít jelentős fellendülésre az elkövetkező évben, 85 százalékuk a következő három évről gondolkozik optimistán, és 45 százalékuk tervez létszámbővítést. A PwC globális csapata által megkérdezett 1344 cégvezető válaszai összecsengnek a magyar eredményekkel: 85 százalékuk bizakodó a saját cége növekedésével kapcsolatban a következő egy évben, három éves távlatban ez a szám 92 százalék, munkaerő-felvételt 50 százalékuk tervez.

Az interjúkból az derült ki, az optimizmus forrása leginkább az önbizalom, az, hogy az ügyfelek és a piacok felé fordulnak a vezetők, szó sincs arról, hogy kevesebb aggállyal figyelnék a gazdaságpolitikai akadályokat. A saját erőfeszítéseik köszönnek vissza abban, ami derűlátóvá teheti őket, az új piaci lehetőségekben, az ügyfélkapcsolatok fejlesztésében, az innovációban.

Az elmúlt egy év során a hazai cégek döntő többsége vágott bele kisebb-nagyobb strukturális átalakításba. A vállalatvezetők közel háromnegyede valósított meg költségcsökkentő kezdeményezést, míg a cégek harmadánál történt jelentős IT-változás a felmérést megelőző 12 hónapban. Mind a kiszervezési, mind a beszervezési tevékenység súlya csökkent az elmúlt két év során, a vezetők úgy tűnik, újragondolják ezen átalakítások hatékonyságát. Új stratégiai szövetség létrehozásában azonban többen gondolkodnak, mint egy évvel korábban.

„A kutatási eredmények is megerősítik, hogy Magyarországon még van lehetőség különböző területeken működő szolgáltató központok, úgynevezett SSC-k (Shared Services Center) és a BSO-k (Business Services Outsourcing) bővülésére. Ezeknél a vállalatoknál az állami támogatás már rövid időn belül megtérülhet, és az ilyen profilú cégek olyan fehérgalléros, képzett munkaerőt tudnak alkalmazni, melynek itthon tartása elemi érdeke Magyarországnak. A strukturális átalakulásnak persze több mozgatórugója is van, nem csak hazánkban, a világ minden országában. A folyamatos költségcsökkentési kényszer, a technológiai fejlődés illetve az automatizálásban rejlő lehetőségek is ebbe az irányba mutatnak, nem beszélve az energiahordozók területén tapasztalható változásokról, és az általános világgazdasági erőegyensúly eltolódásról” – mondta Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.

Az idei felmérésben már többségben vannak azok a vállalatvezetők, akik létszámnövekedésre számítanak, mindössze a megkérdezettek tizede jósolt visszaesést. Két éve a középvezetők kiválasztása volt, ma a szakképzett munkaerő felkutatása a legnehezebb feladat. A válaszadók 59 százaléka tart attól, hogy a fiatal tehetségek elhagyják az országot, és 45 százalékuk választotta a mindenkori kormány legfontosabb feladatai közé a képzett munkaerő létrehozását és támogatását.

A legproblémásabbnak mind világszerte, mind hazánkban az adóterhek növekedését, a túlszabályozottságot és az államháztartási hiányt látják. Kifejezetten a magyar vezetők pedig a helyi, iparág-specifikus adónemektől, és a bizonytalan gazdasági növekedéstől tartanak. Erős igényt fogalmaznak meg az adórendszerek versenyképességének és hatékonyságának javítására, arra, hogy a kormány fektessen nagyobb hangsúlyt a meglévő szabályok átlátható és következetes végrehajtására. A szabályoktól azt várják, hogy legyenek egyértelműek és hosszú távra szóljanak. „Elérkezettnek lájuk az időt, hogy az adózásra ne mint istenadta rosszra, hanem mint erőforrásra tekintsenek a cégvezetők” - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási szolgáltatások vezető partnere.

A megkérdezett vezetők szerint a világgazdasági és társadalmi környezetet leginkább befolyásoló három fő globális trend a gyors technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a gazdasági erőviszonyok átrendeződése lehetnek. „Ezek a trendek a magyar vállalatokra is hatással lesznek, sőt már vannak is. Számtalan innovációs és növekedési lehetőséget tartogatnak, sikeres kihasználásukhoz a hazai vállalatoknak alapjaiban kell átértékelniük az eddigi működésüket. A siker kulcsa abban rejlik, hogy fel tudnak-e készülni ezekre, és hogy a saját javukra tudják-e majd fordítani” – hangsúlyozta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A hazai vállalatvezetők közel kétharmada tartja fontosnak a technológia fejlődését vállalata szempontjából. A legmarkánsabb változásokat ezen a téren a digitális gazdaság, a közösségi média, a mobileszközök és a big data technológiák hozták. A globális erőviszonyok átalakulása, valamint a demográfiai változások minden második céget érintettek Magyarországon.

A vállalati felelősségvállalás az utóbbi években sok tartalmi változást élt meg, kérdés, hogy egyes vállalatok mit értenek alatta, hogyan kezelik, és kiket tartanak felelősségük alanyainak. Habár a megkérdezett vállalatok túlnyomó része rendelkezik valamilyen formában a fenntarthatósággal vagy társadalmi felelősségvállalással összefüggő programmal (81%), ez az elem még mindig nem meghatározó része a vállalatok hosszú távú üzleti stratégiájának és küldetésének. Strukturált CR-programok és középtávú víziók hazánkban leginkább azokra a vállalatokra jellemzők, amelyek vagy valamely környezetterhelő iparág szereplői, úgymint autó- és energiaipar, vagy olyan iparág tagjai, amelynek a CR specifikus sajátossága, mint például a telekommunikációs szektor. Ebbe a körbe lépett be a pénzügyi szolgáltatói terület néhány nagyobb vállalata az elmúlt pár évben, hiszen a gazdasági válság és az ezzel összefüggő bizalomhiány kialakulása leginkább ebben a szektorban lévő vállalatoknak okozott kellemetlenséget.

Szabó György, a MOSZ elnöke úgy véli, kedvező, hogy a vállalatvezetőknek az ügyfelek a legfontosabbak. Elgondolkodtató azonban, hogy a kormány és a szabályozó hatóságok nagyobb hangsúlyt kaptak, mint a munkavállalók, a következő generáció és a beszállítók. „Nagyon előremutatónak minősíthető az, hogy a vezetők kiemelten fontosnak tartják a sikeresség szempontjából az etikus magatartás előmozdítását és az ellátási lánc integritását. Erősítést, támogatást igényel az adózáshoz való vezetői hozzáállás. Összességében pozitív vezetői attitűdöket mutat a felmérés, erre a jövőben komolyan lehet támaszkodni” – hangzottak el észrevételei.

Nick Kós szerint a haladásban az egyensúly a fontos, ehhez kulcs lehet a hibrid megközelítés: „Olyan vezetési stílus kialakítása, amely képes a régi értékek megtartása és az új trendek kihívásainak megválaszolása közti egyensúly megteremtésére, és így hosszú távon fenntartható vállalati működés létrehozására.”

A PwC, a világ vezető pénzügyi tanácsadó cége idén harmadik alkalommal kérdezte meg és összegezte a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ).