Fakasszunk energiát szemétből és termálvízből

Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. összefoglalója szerint a régióban mintegy 250 megawattnyi energiát nyerhetnénk a hulladéklerakókban, és a termálvíz-kitermelés során felszabaduló gázokból. Ebből Magyarországra 20-40 megawattnyi kapacitás jutna, de egyelőre szinte teljesen kihasználatlan forrásokról beszélünk.

A szeméttelepeken depóniagáz képződik, a termálvíz-kitermelés mellékterméke a termálmetán. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója jelezte, a depóniagáz-többlet kiaknázása közvetlen áramtermelésre nem feltétlenül költséghatékony, a beruházónak a villamos energia mellett érdemes hőt is termelni, de ehhez valós hőigényre van szükség a telephely közelében.

Körülbelül 1200 termálkutunk 45-50 százalékánál metán is képződik, amit az esetek döntő többségében érdemes már a kitermelés helyszínén felhasználni. Mivel a kutak mellett a fürdőknek, a mezőgazdasági telephelyeknek vagy a távfűtési rendszereknek hőigényük is van, már a 200-300 kilowattos, párhuzamosan hőt és villamos energiát is termelő rendszerek telepítése is megtérülő beruházás – tájékoztat az elemzés. Csak szigorú előírások mellett lehetne hálózatba táplálni, vagy gépjárművek meghajtására használni a nyersanyagot, ettől a több tízmilliós költség, és a szintén nem olcsó üzemeltetés miatt ódzkodnak a fejlesztők. Az ilyen hasznosításnak – miként az energiatermelésnek is – elsősorban a kelet-magyarországi, magasabb és tisztább metánt felszínre hozó termálvízkutak esetében lenne értelme.

Az Alteo kitér arra, hogy a depóniagáz már most is szerepel a támogatott megújuló energiaforrások között, a termálmetán viszont a jelenlegi rendszerből kimaradt, még emelték be a támogatandó technológiák közé.