Cégek ezrei éghetnek meg a tisztítótűzben

A coati jumps through burning hoops during a show called the Caravan of Wonders at the National Circus in Kiev on September 19, 2013

Két választásuk van a hazai kisvállalkozások tulajdonosainak: vagy mélyen a zsebükbe nyúlnak, és legalább 3 millió forintra megemelik a kft.-jük tőkéjét, vagy éveken át pumpálják a pénzt a cégükbe. Március 15. után ráadásul a felelősségük is korlátlanná válik, vagyis a cégvezetők teljes vagyona rámehet, ha a vállalkozásukban elrontanak valamit.

"Odafönt valakinek nagyon sok ügyvéd ismerőse van, mert ezzel az egésszel megint csak ők járnak jól"– kommentálta egy könyvelőcég vezetője azt a tényt, hogy miután éveken keresztül 3 millió forinttal lehetett kft.-t alapítani Magyarországon, 2007-ben a könnyebb és egyszerűbb vállalkozásindítás céljából leszállították a minimum törzstőkét 500 ezer forintra, de a most március 15-étől életbe lépő új szabályok szerint megint legalább 3 millió forint kell a kft.-k működtetéséhez.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) indoklása szerint ez a hitelezők érdekeit védi azokkal a korlátolt felelősségű társaságokkal szemben, amelyek tagjai nem képesek vagy nem hajlandóak elegendő induló tőkét biztosítani a társaság számára. Az eddigi 500 ezer forintos jegyzett tőke ugyanis a törvényalkotók szerint nem ad elég biztosítékot a hitelezőknek, hogy probléma esetén behajthassák a tartozásaikat, és azt sem tudja megakadályozni, hogy "nem kellően megalapozott" társaságok alakuljanak.

Az indoklás szerint tehát a hitelezői érdekvédelem fontosabb szempont a vállalkozások piacra segítésénél (ezzel a korábbi tőkeleszállítási szabályt indokolták), és bár ezt az Origónak nyilatkozó vállalkozások közül is sokan helyeselték, most mégis a panaszos hangok vannak többségben. Az új szabályok ugyanis körülbelül 200 ezer hazai céget, a Jogi Fórum összesítése szerint az összes működő kft. felét érintik, és nem csak a nyilvánvalóan több papírmunka vagy a minimum 20 ezer forintos extra ügyvédi költség miatt.

Tőkeemelési kényszer

Az első és legfontosabb változás az úgynevezett törzstőke felemelése: azoknak a cégeknek, amelyeknek most a jegyzett tőkéje 3 millió forintnál kevesebb, fel kell tölteniük 3 millióra legkésőbb 2016. március 15-éig, az idén március 15. után alapított vállalkozásokat pedig már eleve így lehet csak bejegyeztetni. Ez persze csak az alapeset, mert amely cég valamikor a közeljövőben (2016. március 15. előtt) hozzányúl a társasági szerződéséhez, mert például székhelyet vagy cégvezetőt változtat, és áttér a Gt. (gazdasági társaságokról szóló törvény) hatálya alól a Ptk.-ra, annak ezzel a módosítással együtt meg kell emelnie a tőkéjét is. Vagyis minden olyan változtatás, amely cégbírósági bejelentéssel jár, előrehozza a tőkeemelés kényszerét, és ez most nagyon sok kisebb céget igen kellemetlenül érint.

„Nem tudom, hogyan teremtsem elő ezt a pénzt, a miénk egy kis kft., nem olyan régen indult, és veszteségesek vagyunk” – mondta el egy Pest környéki tanácsadó cég vezetője, aki egyelőre kivár. Abban bízik, hogy egy kormányváltás vagy akár a jelenlegi kormány jobb belátása folytán úgyis megváltoztatják a szabályokat, így inkább nem tesz semmit addig, amíg nem nagyon muszáj.

A törzstőke feltöltéséhez egyébként nem kell feltétlenül több millió forint szabad készpénzzel rendelkezni. A nyereséges cégeknél az is megoldás, ha a tavalyi eredmény vagy a korábbi évek nyereségének terhére megemelik a jegyzett tőkét, ezzel viszont elbukják a korábban eltervezett osztalékok kifizetését. Úgynevezett apporttal is meg lehet úszni a tőkeemelést, vagyis azzal, hogy bizonyos eszközöket bevisznek a cégbe. Néhány számítógép, íróasztal, céges autó már könnyen kitehet 3 millió forintot, de mivel ezek értéke folyamatosan csökken (és ez amortizációként évről évre megjelenik a kft.-k mérlegében), gondoskodni kell a későbbi tőkepótlásról is. Vagy újabb és újabb eszközöket kell vásárolni a cég nevére, vagyis folyamatosan tolni kell a pénzt a cégbe, vagy pedig egyszer jó mélyen a zsebbe kell nyúlni, és befizetni a házipénztárba azt a 3 millió forintot törzstőkeként (pontosabban 2,5 milliót, hiszen minimum 500 ezer amúgy is volt a cégben). Ha valaki ez utóbbit választja, akkor viszont nem árt tudnia, hogy nem elég egy napra betenni a pénzt a cég kasszájába, mert bármikor kopogtathat az adóhivatal, és készíthet egy pénztári rovancsot. „Ilyenkor az utolsó könyvelt állapotnak megfelelő összeget be kell tudni mutatni egy bankszámlán, elő kell húzni a fiókból vagy a széfből azt a 3 milliót, vagy ha a pénz a bankban van, akkor egy számlakivonatot kell előkeresni” – mondta egy körülbelül 100 kisebb cég ügyeit ismerő könyvelőcég vezetője.

Aki nem tudja, vagy nem akarja megemelni a tőkéjét, az 2016 márciusa után már nem működhet kft.-ként. Vagy eleve átalakul betéti társasággá (esetleg közkereseti társasággá), vagy egy következő céges változásának bejegyeztetésekor fog azzal szembesülni, hogy elutasítják a kérelmét. Hogy mi történik ilyenkor, az nem egyértelmű: vagy visszaminősítik a kft.-t bt.-vé (egy ilyen átalakulás megint extra költségekkel, adminisztrációval, sőt kötelező könyvvizsgálattal jár), vagy megbüntethetik egy akár 900 ezer forintos bírsággal, végső esetben pedig törölhetik a cégjegyzékből.

Korlátlan felelősség

Nem a tőkekényszer az egyetlen fontos újdonság, amelyet az új Ptk. a kft.-kre ró. A cégvezetők eddigi korlátozott felelőssége átértékelődik: ha valaki hanyagul, gondatlanul végzi a dolgát, neki felróható módon kárt okoz a cégének, akkor március 15. után már nemcsak a 3 milliós törzstőke erejéig lehet a céget felelősségre vonni, hanem magát az ügyvezetőt is, aki a teljes vagyonával felel (a betéti társaságok beltagjaihoz hasonlóan).

Hanyagságnak vagy gondatlanságnak számíthat például az, ha a kft. vezetője elfelejti befizetni az áfát, vagy más módon nagy adótartozásokat halmoz fel a cégének, de a vállalkozás klasszikus tevékenysége során is előállhatnak kínos incidensek. „Ha egy kozmetikai kezelés után a páciens arcán ragyák nőnek, az illetőnek speciális bőrgyógyászati kezelésre, netán plasztikai beavatkozásra lesz szüksége, és ezért 20 millió forintra sikeresen beperli a kozmetikai kft.-t, akkor a kártérítést a cégvezetőnek akár a saját vagyonából kell előteremtenie, ha nem kötött felelősségbiztosítást” – hozott egy példát egy adószakértő.

A változások tehát sok kiadást és nagy felelősséget rónak a cégekre, szakmai becslések szerint összesen majdnem 500 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek az érintett 200 ezer kft.-nek. Ez rövid távon mindenképpen nagy teher, amiért cserébe legfeljebb abban lehet bízni, hogy hosszabb távon jót tesz a piacnak. Az átgondolatlanul létrehozott, tevékenységet valójában nem végző, alvó cégek megszűnhetnek, a cégtulajdonosok és vezetőik pedig jó esetben felelősségteljesebb gazdálkodásra kényszerülnek.