Közeleg a nyugdíjasok éhséglázadása

2014.10.27. 10:54

Nem kell már 10-20 évet várni arra, hogy Magyarországon is robbanjon a nyugdíjbomba: az állami nyugdíjból a mai 40-50 évesek sem fognak már megélni. Annak sem lesz könnyebb, aki 40 éves és 10 ezret félre tud tenni a nyugdíjas éveire. Mészáros Róbert 12 éven át minisztériumoknak, bankoknak, multiknak adott tanácsokat, négy éve pedig kis- és közepes vállalkozásoknak illetve magánszemélyeknek segít eligazodni a pénzügyeikben.

Mit javasol egy ma negyvenéves embernek, mit tegyen azért, hogy legyen nyugdíja?

Amíg az ember aktív kereső, és van rendszeres bevétele, addig minden kiadásából egy minimális összeget tegyen félre egy borítékba. Amikor már nem fér el a borítékban a pénz, eléri a százezer forintot, akkor érdemes elgondolkodni, hogy mit csináljunk vele. A legkézenfekvőbb verzió, hogy kezdjük el bankbetétben dolgoztatni a megtakarításunkat. De lehet önkéntes nyugdíjpénztárban is fialtatni a pénzüket. Én a tíz éven túli unit-linked biztosításokat nem javaslom, mert nagyon magas a költségmutatójuk. Láttam olyat, hogy az évi 400 ezer forint befizetés mellett 80 ezer forint költséget vont le a biztosító. Jó ötlet tartós befektetési számlán tartani a pénzünket, de a lakástakarék-programba is érdemes beszállni. 5 millió forint felett pedig már van lehetőség nagyobb, havi 1-2 százalékos hozamok elérésére is megfelelő tanácsadók, szolgáltatók segítségével.

Mészáros Róbert szerint magunkról kell gondoskodnunkForrás: Origo

Mi a legjobb megoldás? A portfóliókkal kell sakkoznunk?

Egy egészséges portfólió több lábon áll. Nem kell félnünk akkor sem, ha az egyik bedől. Mindig lesz állami nyugdíj, de lehet, hogy 100 euróból kell majd tengődnünk. Húsz év múlva ebből a pénzből meghívhatjuk az unokáinkat fagylaltozni. Nagyjából erre lehet számítani. És az állam mondhatja majd, hogy tessék, van nyugdíj. Aki mer kockázatot vállalni, az tőzsdézzen. Akkor van értelme, ha van fél-egymillió forint körüli összegünk, ami nem kenyérre kell. Azt már lehet mozgatni. Nekem van olyan ismerősöm, aki rendszeresen tőzsdézik. Elolvasott pár könyvet, és technikai elemzések alapján kezdte el. Havi 10 százalék körüli hozamokat ér el, ami az évi 2 százalékos jegybanki alapkamattal szemben nem rossz.

A gyerekeknek kötelességük támogatni a szüleiket, mondta pár hete a miniszterelnök. Lehet, hogy a kormány erre épít?

Az állam fokozatosan minden bevételt becsatornáz magához, a kifizetéseket pedig próbálja csökkenteni. Nekünk magunknak kell B tervről gondoskodnunk. 

Melyik korosztálynak kell aggódnia?

Két fiam van, és már évekkel ezelőtt elkezdtem őket felkészíteni a pénzügyi életre. Nem azt mondtam nekik, hogy nem lesz nyugdíjuk, ezért kezdjenek el spórolni, hiszen ők ezt még nem fogják fel. Inkább a zsebpénzükből megmaradó összegre kamatot fizetek a hónap végén. Már értik, hogy vehetnének belőle most egy tábla csokit, de ha félreteszik, akkor lecserélhetik fél év múlva a biciklit is. Aki ma 30 évesen egy önkéntes pénztárba havi 10 ezer forintot befizet, annak nyugdíjas éveire 7 millió forintja lesz. Ez havi 46 ezer forint pluszt jelent majd. Vannak ennél jobb hozamú befektetések is, de minden lehetőséget meg kell ragadni az öngondoskodásra.

Nem sikerült megértetni, hogy fontos az öngondoskodásForrás: Origo


És az államtól kap körülbelül 30 ezer forintot. Ez komoly? Lesz 76 ezer forintja, amiből megélhet 20-30 év múlva?

És még mindig jobban jár, mint ha csak a 30 ezer forintot kapná. Ha nem tudják megvenni az idősek a megfelelő pelenkaadagjukat a nyugdíjukból, akkor büdös nagy nyomorúság jön az országra. Aki ötvenévesen nem gazdag, az valamit nagyon elrontott – tartja a mondás. Szakértői számítások szerint nyugdíjaskorunkra annyi pénznek kell lennie a bankszámlánkon, amennyi a havi költéseink 130-150-szerese. Ez nagyjából az a vagyon, ami nem fog elfogyni belátható időn belül. 

Akár félreteszünk, akár nem, akkor is robban a nyugdíjbomba?

Nem kell húsz évet várni, sokkal hamarabb nagyon nagy baj lesz. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy jön a Dunán egy 50 méter magas vízhullám, pár száz méterre vagyunk az ártól, és elkezdünk jobbra-balra szaladni vagy beugrunk a vízbe, és úszunk, teljesen mindegy. Meghalunk és kész, nincs mese, ez a jövő. Ugyanez a nyugdíjhelyzet. Sajnos nem sikerült a lakossággal megértetni, hogy mennyire fontos az öngondoskodás.

Ez kinek a hibája?

Ez mindig az aktuális kormány hibája volt. Senki sem tett eleget, nem sikerült egy olyan rendszert kitalálni, ami ennek a ketyegő bombának a vezetékét elvágná. Most peregnek az utolsó másodpercek. Aki elég messze tudott menni - Anglia, Franciaország, Amerika - a ketyegő bombától, az már biztonságban van. Mi, akik itt maradtunk, egyáltalán nem vagyunk biztonságban.

Mikor robban a nyugdíjbomba? 

Ismerek egy olyan forgatókönyvet, miszerint lesz egy forradalom, mégpedig az „öregek éhséglázadása”. Eszerint a verzió szerint a nyugdíjasok leülnek majd a kereszteződésekbe, és eltorlaszolják az utakat. Össze fog omlani a nyugdíjrendszer, mert nem lehet a járulékbefizetésekből finanszírozni a nyugdíjakat. A helyzet enyhítésére két rossz megoldás van. Az egyik, ha újabb hiteleket vesznek fel, és még jobban eladósítják az országot, a másik pedig, hogy az adóbevételeket átcsoportosítják a nyugdíjkifizetésekre. Ez pedig magával rántja a közszolgáltatásokat és az egészségügyet is. Szerintem nem kell 10-20 évet várni erre a forradalomra, jó erőben és egészségben meg fogjuk élni.

Mit tehetünk?

Aki kivár, az legalább vegye ki időben a hallókészülékét a füléből, úgy nem lesz olyan hangos a robbanás. Nagyon pesszimistán fogalmaztam, de nincs más út, csak ha megpróbáljuk a magunk eszközeivel a kockázatokat csökkenteni. Öngondoskodással és társadalmi aktivitással. Aktivizáljuk magunkat politikailag is, hozzunk létre szervezeteket, vagy csatlakozzunk másokhoz, és gyakoroljunk nyomást a döntéshozókra, hogy megkésve is, de a zuhanó emberek alá legalább feszítsenek ki egy mentőponyvát.