A kormánynak fontosabb a pacalpörkölt, mint az egészségügy

A kormány az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya felé tervezi eltolni a cafeteria-rendszert, az egészségpénztáraknak ezért kevesebb hozzájárulás juthat. Az egészségügy bukhat akár 25 milliárd forintot, rosszul járhatnak a betegek, a gyógyszerészek és az orvosok is.

A turizmus és a munkavállalók étkezésének támogatása fontos szempontok, de az egészségügy azért fontosabb, véli dr. Váradi Péter, a Prémium egészségpénztár vezetője. Szerinte a cafeteria adózásának átalakításával az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya felé fogja eltolni a rendszert a kormány, azokkal viszont a munkavállalók a nyaralásukat vagy az étkezésüket ugyan tudják fizetni, de az orvosi kiadásaikat nem. Vagyis wellness-hétvégére és pacalpörköltre 2015-ben is marad béren kívüli juttatás, mondja dr. Váradi Péter, az egészségügyre viszont kevesebb jut majd.

Akár 25 milliárd

Magyarországon jelenleg 31 egészségpénztár működik, összesen egymillió taggal. A rendszeren körülbelül 50-55 milliárd forint megy keresztül évente, ennek jelentős része cafeteriából származik. A Prémium egészségpénztárnál úgy számolnak, 15–25 milliárd forintot bukhat az egészségügy, ha a kormány megvalósítja az elképzeléseit.

Rászakadnak a tb-re

Ekkora elvonás miatt tovább nőhet az állami egészségügyi rendszer terhelése, véli dr. Váradi Péter. Ha a munkavállaló eddig a cafeteriájából, egészségpénztáron keresztül fizette a magánfogorvost, de ezután nem kap ilyen juttatást, akkor az állami rendelőbe fog menni, amikor fáj a foga. Egyelőre megbecsülni is nehéz, hogy mennyi beteg áramolna vissza az állami rendszerbe: nyilván lennének sokan, akik inkább kifizetnék zsebből a magánorvost. Az biztos, hogy az elmúlt években egyre többen választották a magán egészségügyi szolgáltatásokat. A forráskivonás hatására ez a folyamat megfordulhat.

Tovább nyúlhatnak a várólisták Forrás: AFP/Patricia De Melo Moreira

Az orvosok rosszul járnak

A legtöbb magánorvos elsősorban az állami rendszerben dolgozik, a magánpraxisukat a szabadidejükben viszik. Ha a magánpraxisuk forgalma csökken, az nekik jövedelem-kiesést jelent. A legrosszabb forgatókönyv szerint az egészségpénztári hozzájárulás csökkenése felerősítheti az orvosok elvándorlását, állítja a Prémium egészségpénztár vezetője.

A betegek 10 százaléka

Körülbelül a betegek 10 százaléka fizet egészségkártyával, mondta az Origónak Galla Anna, a Medve Medical Egészségközpont orvosigazgatója. Ha ennyi beteget elvesztenének, az természetesen jelentős kiesés lenne. A 10 százalék körüli arányt megerősítette P. Szikszay Ádám is, aki évekig vezette a miskolci Szent János Magánorvosi Központot.

A gyógyszerészeknek jobban fáj

Az egészségpénztári juttatások nagyobb részét nem orvosra, hanem gyógyszerre költik az emberek, emlékeztet P. Szikszay Ádám. Ráadásul főleg Budapesten és még Szegeden jellemző, hogy a munkáltatók cafateriát adnak egészségkártyára, az ország többi részén nem, ezért a magánorvosokat a cafeteriaadó-emelés nem igazán érinti. "Bár érintené!" – mondja. A patikák mellett az adóemelés azoknak a munkavállalóknak lesz különösen rossz, akik eddig jelentős egészségpénztári hozzájárulást kaptak.

Nagyon sokat számít

"Nem örülünk az adóemelésnek" – állítja Mikola Bálint gyógyszerész, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. A patikákban a gyógyszerek és egyéb készítmények 5–10 százalékát fizetik egészségkártyával, ami első pillantásra nem tűnhet soknak, de a gyógyszerpiac jelenlegi helyzetében ez nagyon sokat számít, a patikák a legapróbb forgalomcsökkenést is nehezen viselik el. Az adóemelés bejelentése előtt a gyógyszerészek még arról tárgyaltak az egészségpénztárakkal, hogyan lehetne bővíteni az egészségkártyával megvásárolható termékek körét, az emeléssel valószínűleg ez kútba esik.

A patikákat a legkisebb forgalomcsökkenés is megviseli Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nem volt egyeztetés

A kormány nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel a 2015-ös adótörvény benyújtása előtt, állítja a MOSZ elnöke. A MOSZ próbálja elérni, hogy változtassanak a jogszabályon, de az elnök erre nem lát sok esélyt: "Az adótörvényt villámgyorsan el fogják fogadni." A cafeteriaadó emelése nem a patikákról szól, véli Mikola István, ezért is kevés az esélye annak, hogy változtatást tudjanak elérni.

Betegebbek leszünk?

Az egészségpénztári hozzájárulást nem lehet másra költeni, csak orvosra, gyógyszerre és egészségügyi termékekre. Ha a munkavállaló ebben a formában kapja a cafeteriát, akkor nincsen játéktér, nem fordulhat elő, hogy lemond például egy gyógyszerről, hogy valami másra költse a pénzt. Az, hogy az emberek rendszeresen költsenek az egészségükre, komoly társadalmi érdek, hangsúlyozza dr. Váradi Péter: egy betegséget általában sokkal olcsóbb megelőzni vagy korai stádiumban kezelni, mint később.

Liberális kormányfilozófia

A Fidesz Varga Mihály által kimondott célja, hogy idővel felszámolják vagy minimalizálják a cafeteria-rendszert, és a munkavállalók készpénzben kapják a juttatásokat, ne utalványokban. A készpénzt arra költik, amire akarják, és az nem feltétlenül az egészség. Pedig más területeken nem idegen a kormánypártoktól a társadalommérnökösködés: az adórendszerrel a gyerekvállalást, sőt, 2015-től már a házasságkötést próbálják elősegíteni, és nemrég újra komolyan felmerült, hogy a boltoknak vasárnap zárva kellene tartaniuk, mert akkor az emberek több időt tudnának a családjukkal tölteni.

Az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya felé tervezik eltolni a cafeteriát Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Nem tudni, mi lesz

Egyelőre nem tudni biztosat arról, hogyan fog kinézni 2015-ben a cafeteria-rendszer. Az adótörvényben az szerepel, hogy minden cafeteriaelem adóterhe emelkedik 35,7 százalékról 51,17-re. A törvény beterjesztése óta a kormány visszavonulót fújt, Rogán Antal azt mondta, csak évi 200 ezer forint fölött emelnék az adót, tehát kétkulcsos rendszert szeretnének, ráadásul az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya adója értékhatártól függetlenül maradna a jelenlegi szinten. Mindemellett 200 ezer forint fölött csak Erzsébet-utalványban vagy SZÉP-kártyára lehetne kérni a cafeteriát. Ezek a lépések viszont biztosan háttérbe szorítanák az egészségpénztári juttatásokat.

A kormány sem tudja, mi lesz

Szerettük volna megtudni, mi a kormány véleménye a kérdésről, szerintük hogyan érinti a cafeteria adójának átalakítása az egészségügyet. Kérdéseinket az egészségügyi államtitkárságnak küldtük el, mert abból indultunk ki, az ügy rájuk (is) tartozik. Ők a kérdéseket továbbpasszolták a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahonnan a következő választ kaptuk: "A törvényalkotás az országgyűlés hatásköre. A gazdasági tárca által benyújtott javaslathoz a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be. Tudomásunk szerint ez érinti a kafetéria szabályozását is, ezért érdemi választ a gazdasági tárca csak az adócsomag elfogadása után tud adni."