Elégedett lehet 2014-gyel az ingatlanpiac

A válság után először emelkedett 100 ezer fölé az éves tranzakciószám, és a decemberi érték is kétszerese a bázisnak, áll a Duna House ingatlanbarométerében.

Meglepően magas, közel 10 ezer ingatlan adás-vétellel zárta az évet az ingatlanpiac decemberben, a szezonálisan rendre gyenge hónapban. 2013 decemberében csupán 5 768 ingatlan cserélt gazdát. A Duna House becslése alapján 2014-ben összesen 105 901 adásvételi szerződést írtak alá – ez a válság utáni első olyan év, amelyik megugrotta a 100 ezer tranzakciót. 2009 óta az éves átlag 89 ezer körül mozgott, 2014 ezt több mint 15 százalékkal múlta felül.

Összesített adatok

Az Országos Lakásár Index 2 pontos emelkedést produkált a negyedik negyedévben. Az országos összesített adatok alapján a panelek indexe a 2013-as 77 százalékpont körüli mélypontról visszazárkózott a téglalakások szintjére. A téglalakások indexe országosan már a harmadik negyedév óta 85 ponton áll, a panelek azonban először három-, majd most 5 pontos, látványos növekedést követően 86 pontra került.

Vidéken csak a kelet-magyarországi panelek mutatója ugrott látványosan felfelé, 84 pontról egészen 90-re. Ugyanitt a téglalakások szintje lényegében 2010 óta stagnál a 80 százalékponton. Nyugat-Magyarországon 2009 óta trendszerű a nagyon lassú csökkenés, amelyet még a Győr-Moson-Sopron megyei pozitív adatok sem tudnak jelentősen befolyásolni, itt tavaly is mindkét lakástípus árindexe esett picit. A leglátványosabb árindexek a fővárosiak, ahol a Panel Index 96, a téglalakás index 99 százalékpontra ugrott. Ez annyit jelent, hogy Budapesten a negyedik negyedévben a 2008-as, válság előtti árakon keltek el az ingatlanok. A panelek mutatója egészen mélyről, 77 pontról indult felfelé, majd egy év alatt érte el mostani szintet. A téglalakások indexe csak ritkán nézett be a 90-es szint alá, 2014 közepén még 93 ponton állt, innen ugrott látványosan a 99 százalékpontos értékre.

Téglaépítésű ingatlanok

2014. második felében a vidéki adatok alapján Győr-Moson-Sopron Megyében vették a legmagasabb négyzetméter áron a téglaépítésű lakásokat, 281 ezer Ft-ért, ami szinte megegyezik a fővárosi átlaggal. A második helyen, Tolna Megyében az átlag 242 ezer Ft/m2 volt. BAZ és Tolna Megyék álltak a lista végén 100 ezer alatti átlaggal. Budapesten ugyanezt a típust az V. kerületben 421 ezer Ft/m2-ért vették, majd ezt követik az észak-budai kerületek. A fővárosban 200 ezer Ft/m2 alatt a X., XX., és XI. kerületekben lehetett vásárolni.

Panellakások

A panellakások szintén Győr-Moson-Sopron megyében keltek el a legmagasabb négyzetméteráron, 225 ezer forintért, ami még a fővárosi átlagot is felülmúlta 6 ezerrel. Ezeket a régiókat Hajdú-Bihar megye követte 164 ezer forintos átlaggal. A megyei rangsor végén Borsod-Abaúj-Zemplén (90 ezer) és Tolna megye (84 ezer) áll. Budapesten ebben a típusban a legdrágább kerület a XI. volt, itt 247 ezer Ft-os átlagon vették a lakásokat. A XIII. követi 226, majd a XVI. 208 ezres átlaggal. A népszerű XIV. kerület volt a következő, ahol 205 ezer Ft-ot fizettek a panelek négyzetméteréért. A többi kerület már 200 ezer Ft alatti átlagot mutatott. A listát a XVIII. Kerület zárta, ahol 156 ezer Ft-ért keltek el a panelek négyzetméterenként.

Alku nélkül nincs költözés

2014 második felében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vevők 12 százalékos alkuátlaga vezeti a sort, Heves és Békés megyékben ez az arány 9 százalék. Vidéken a legkevesebbet, 5 százalékot Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron Megyékben tudtak alkudni a vevők, ráadásul az utóbbi esetében csupán 2 százalékos árkorrekcióra volt szükség az eredetileg elképzelt árhoz képest, hogy felkeltsék a potenciális vásárlók érdeklődését.

Budapesten a déli kerületekben voltak a legmagasabb alkuk, de itt is mindössze 7 százalék lett az átlag, akárcsak az V. kerületben, itt viszont ennek főleg a nagy értékű lakások tranzakcióiban sikerült jól alkudni. A fővárosban a VII. kerületben távolodtak el a legkevésbé az irányártól.

Pest vagy Buda?

A budai oldalon gyakrabban kerestek drágának számító ingatlant, az áremelkedés miatt is a felsőbb sávok irányába volt némi eltolódás. A legkiugróbb adat a négyzetméterenként 400 ezer forintos sávban látható: 2013-ban a tranzakciók 8, tavaly 17 százalékát tette ki. Ugyanebben az összehasonlításban a legmagasabb ársáv 3-ról 5 százalékra emelkedett. Fajlagos árban is meglátszik az eltolódás, Budán a 40 millió fölötti ingatlanokat 9 százalék helyett 12 százalékban vették, Pesten 2-ről emelkedett 3 százalékra. Az utóbbi esetben a relevánsabb 15-25 millió közötti sáv ugrott 18-ról 25 százalékra. A vidéki összehasonlítás (szintén 2013. és 2014. évek második fele) már nem hozott látványosabb eltérést. A Pest megyén kívüli régiókban a vevők fele költött 5-10 millió Ft között ingatlanra, ötödük ennél is olcsóbban vásárolt. 25 millió fölött csak a tranzakciók 5 százaléka bonyolódott. Budapest kivételével Pest megyében a vevők 30 százaléka 10-15 millió között költött tavaly, és közel ugyanekkora arányban keltek el az 5-10 milliós sávban is. Ugyanitt 25 millió fölött a vevők 7 százaléka vásárolt.