A migrációs és a kínai válság egy tőről fakad

Egy anyagi felvilágosodás tanúi vagyunk. A jobb élet nem, de a jobb életre való törekvés alanyi jog. Főképp, ha a tömegek azt látják, hogy sokszor valós teljesítmény nélkül miként tesznek szert hatalmas vagyonra a korrupt vezetők, miközben a saját lehetőségeik erősen korlátozottak és nincs perspektíva. Az elégedetlenségi hullám azonban nem végtelen. Itt az a kérdés, hogy lesz-e egyensúly, ahova az inga visszaleng: az öntudatra ébredés és a valóság kegyetlen meztelensége között valahol.

Az alábbiakban Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezetőjének és piaci szakértőjének legfrissebb blogbejegyzését olvashatja.

Hogyan lehet Szíriát és Kínát egy platformra hozni?

Picit messzebbről kell indítani, hogy képbe vagy összefüggésbe hozzuk ezt a két országot. Egyébként nem csak Szíriát, hanem más szegény közel-keleti országot is említhetnénk, ahol nem szaúdi vagy kuvaiti szinten élnek. Hogy mi a kapocs? A társadalmi feszültségek, az elégedetlenség növekedése. Kínában is végbement egy fejlődési folyamat. Volt egy 25 évig tartó 10 százalék fölötti gazdasági növekedés jóléti gyarapodással. Mindez erős urbanizációs tendenciával: míg 1980-ban csak a lakosság 18 százaléka élt városokban, addig mostanra ez az arány 60 százalékhoz közelít. Tehát nem biztos, hogy a folyamat legvégén vagyunk, de nagy része biztosan lezajlott - írja Sarkadi-Szabó Kornél.

Mindezekkel együtt megnőttek, nőnek az igények is. Az internettel, a globalizáció technológiai vívmányaival napi kapcsolatban vannak a társadalom tagjai, tisztában vannak a körülöttük lévő világgal. Egyrészt látják, hogyan élnek távoli, nyugati országokban.

Egyúttal azonban tapasztalják azt is, hogy a saját környezetükben hogyan élnek a meggazdagodott, akár korrupt elit tagjai.

Ez a fajta összehasonlítási lehetőség megnövelte a türelmetlenséget, elégedetlenséget.

Kínában is egyre nagyobb szakadék tátong gazdag és szegény között Forrás: Getty Images / China Photos

Modernkori felvilágosodás

Egy anyagi felvilágosodás zajlik, a francia forradalom anyagi vetülete: a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” jelszavak skandálása nem jogi, hanem elsősorban materialista, életviteli formában, igényben jelentkezik ezekben a társadalmakban. (Bár a megmozdulásokat is általában az anyagi nyomor indítja el közvetlenül; Marcuse: “A forradalmakat üres gyomorral vívják.”)

Kínában ráadásul nem is egységes a gazdaság az ország területén. Amíg leginkább az északi régiókban érezhető a gazdasági visszaesés, a munkaerőpiaci gondok itt jelentkeznek. A hagyományos termelő iparágakban már nem találni munkást a gépsorok mellé sokszor még havi 500 dollárért sem (a helyi minimálbér több, mint kétszerese, 140 ezer forintnak megfelelő összeg).

A déli régió mindeközben továbbra is dinamikusabban fejlődik, viszont a gazdaság, a munkaintenzív iparágak szerkezete itt is óriási átalakulásban: elsősorban nem a gépsorok mellé keresnek fizikai munkásokat (ezek a folyamatok robotizálva lettek), hanem például a kiszállításokhoz (online megrendelések teljesítéséhez) toboroznak élő munkát sokszor embertelen hajtással, körülmények között.

Kínában is egyre intenzívebb az élőmunka melletti robotizáció Forrás: AFP/Str

Öntudatra ébredő kínai társadalom

Ezzel együtt minden régióban öntudatára ébredt a kínai munkás. Már nemigen vállalnak perspektíva nélküli mechanikus munkákat havi 300-400 dollárért, miközben látják, hogyan boldogulnak a társadalom felső rétegei és hogy élnek mondjuk Európában az állampolgárok. Mivel Kínában lassulás van, beszűkültek a hitelezési lehetőségek is:

egy szerényebb körülmények között élő, de feltörekvő kínai állampolgárnak kevesebb lehetősége van meghitelezni a saját életét,

előre hozni a fogyasztását. (És közben érzékeli, hogy sokszor valós teljesítmény nélkül, miként tesznek szert hatalmas vagyonra a korrupt vezetők.)

Ugyanez a fajta elégedetlenség megspékelve természetesen a háborús helyzettel növeli a társadalmi türelmetlenséget a Közel-Keleten is és arra késztetett tömegeket, hogy elinduljanak egy jobb élet reményében Európa felé. Így azt gondolom, a társadalmi elégedetlenségeknek a gyökerei – még akkor is, ha van különbség polgárháborús helyzet és kínai gondok között, de – egy forrásból táplálkoznak.

Folyamatosan érkeznek a migránsok Európába Forrás: AFP/Elvis Barukcic

Meg kell találni az egyensúlyt

Persze vannak kedvező hatásai is a gazdasági lassulásnak: léteznek olyan kínai vállalatok, akik azt érzik, a válsággal könnyebb munkaerőt találni bizonyos pozíciókba. Nyilvánvalóan az elégedetlenségi hullám nem úgy megy, hogy mindenki egyszerre lázad fel magasabb fizetésért. Hiszen, amennyiben nagy gond van, egy idő után a munkások rájönnek arra, hogy, ha nincs meló, akkor nincs fizetés se.

Itt az a kérdés, hol lesz az az egyensúly, ahova az inga visszaleng:

az öntudatra ébredés és a valóság kegyetlen meztelensége között.

Kínában a gazdasági lassulás mellett bizalmi válság is van: az előző 25 évben egyszer sem fordult elő, hogy a kínai politikai rezsimnek ne lett volna fogalma arról, hogy bizonyos lépésére milyen reakciók jönnek és miféle következményekkel kell számolni. Most pedig ezt a fejetlenséget és tanácstalanságot a gazdaság szereplői is érzik, legalábbis az üzleti szféra beszámolói ezt a helyzetet festik le.