Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hatalmas beruházásokkal igyekszik Kína fenntartani a korábbi évek igen dinamikus növekedési trendjét és még erősebbé tenni befolyását a kontinensen. Az „egy zóna, egy út” névre keresztelt programban mintegy 62 milliárd dollárt költenek utak, vasutak, kikötők, gázvetetékek építésére. A fejlesztések azt célozzák, hogy Kína kereskedelmi kapcsolatai élénkülni tudjanak a szomszédos ázsiai és közel-keleti országokba, ezzel segítve a hatalmas ország exportnövekedését.
A program sajátossága, hogy nem csupán belföldi projektekben gondolkodik, hanem egy kiterjedt, több országon átívelő fejlesztéssorozatban. Ennek része a napokban bejelentett 45 milliárd dolláros pakisztáni beruházás, mely infrastruktúra fejlesztésre és katonai projektekre megy el elsősorban Kína biztosította forrásokból.
A kínai törekvések nem csupán a későbbi exportpiacokat építik, de ahogy a Financial Times rámutatott, a beruházások megvalósítása során egyben felszívhatják a felesleges kínai ipari kapacitásokat is, enyhítve ezzel az ország egyensúlytalansági problémáit. Az építési munkák legnagyobb részét várhatóan kínai munkások és gépek fogják végezni. Ez azonban kétélű fegyver, hiszen azokban az országokban, ahol ezek a projektek megvalósulnak, a közvetlen hazai gazdaságélénkítés lényegesen alacsonyabb lehet ha kínai munkások kínai anyagokkal dolgoznak majd.
A fent várt gazdasági eredmények mellett Kína geopolitikai pozíciója is érdemben tovább erősödhet a régióban. Az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank felállítását amerikai ellenkezés ellenére vitte végig Kína. A projektek finanszírozására ezzel Kína ügyesen alakított ki megfelelő háttérrendszert, amibe hatalmas devizatartalékát is bekapcsolta. A jelenlegi alacsony hozamú környezetben az amerikai államkötvények – amiben a kínai devizatartalék egy jelentős része is van – alig hoz valamit, viszont ezekkel a befektetésekkel a tartalékok hozama is növelhetővé válik.
Az USA nemzetközi befolyásának egy részét az Amerikai Export-Import Bankon keresztül fejtette ki a régióban, ugyanakkor az intézmény forrásai júniusban kifogynak – írja a Financial Times. Amennyiben változás nem következik be, a bank működése akkor megszűnhet, ezzel a kínai dominancia tovább erősödhet. Kína korábban is jelentős hitelekkel segítette partnereit pl. a hitelt olajért program keretében (Oroszország, Venezuela, Brazília).
A jelentős infrastrukturális beruházások a tartalékráta csökkentésével illetve a pénzügyi piacok folytatódó liberalizációjával érdemi lökést adtak a tőzsdei árfolyamoknak is. Az alábbi ábrán látható, hogy mind Shanghaiban, mind Hong Kongban érdemi árfolyamemelkedés következett be az éve eleje óta. Az ázsiai ország tehát egyre mélyebbre ereszti körmeit környezetében és globálisan is. A Selyemút immár a világ tetejére vezethet, ugyanakkor kifinomult egyensúlyozási készségre lesz szükség.
