Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kúria április 7-én és 14-én hoz fontos döntéseket az autóhiteles kölcsönszerződések ügyében. Bihari Krisztina ügyvédnő szerint ezek a döntések a későbbiekben meghatározhatják a bírósági ítélkezések kimenetelét is.
Kedden a Kúria öttagú tanácsban fog arról dönteni, hogy érvényes-e az a kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
Döntenek arról is, hogy felszámíthat-e a lízingcég árfolyam-különbözetet, ha nem értelmezhető az erre vonatkozó üzletszabályzati rendelkezés.
A Kúria egy héttel később arról is dönt, hogy alakilag hibás-e, azaz érvénytelen-e egy „B” típusú ügynök által aláirt kölcsönszerződés – ezek jellemzően gépjármű-kereskedésben aláírt szerződések. Mint azt Bihari Krisztina elmondta, szintén vizsgálják majd, hogy utólag a lízingcég jóváhagyhatja-e a képviselője eljárását.
Mindkét per céges szerződés érvénytelenségére irányul, ezért nagy a jelentősege, mert csak a fogyasztókat védi törvény. A cégeket, egyéni vállalkozókat csak a Kúria védheti meg, ha akarja, mondta az ügyvédnő. Szerinte a döntésnek az elszámolásra is hatással kell lennie, mert nem mindegy, hogy jegybanki kamattal vagy Libor- (bankközi referencia-kamatláb, a hitelszerződésekben ehhez szokás kötni a változó kamatot) kamattal átszámítva kell a cégeknek a tartozást visszafizetni.
A fogyasztási kölcsönszerződések, ha nem tartalmazzák a kamatot, a költséget és a díjat, a törvény erejénél fogva semmisek, állítja Bihari Krisztina. Ha a Kúria még a céges szerződéseknél is megállapítaná a semmisséget, szerinte a fogyasztóknak csak ki kell várniuk, míg ítélettel állapítják meg a szerződésük teljes érvénytelenségét, mert ezt úgysem fogják a hasonló szerződések tekintetében önként elismerni a lízingcégek.
Cikksorozatunk korábbi részeiben több vitatott kérdést feszegettünk, így azt is, hogy az elszámolás miként érinti az autóhiteleseket. (Az ügyvédnő tapasztalatait nem mindenki osztja, erről bővebben itt olvashat.) Szó volt arról is, hogy a behajtók sok esetben hozzá sem érhetnének a kocsihoz. A bank általában leszerződik egy behajtó céggel – ezek többnyire követeléskezelő vállalkozások –, de az adóshoz mégsem a cég ügyvezetője megy ki, hanem az adott területre kiküldi egy megbízottját, és továbbadja neki az adós adatait, mondta az Origónak Bihari Krisztina.
Szerinte az a személy, aki ilyenkor kimegy, semmilyen kapcsolatban nem áll az adóssal, tehát neki végképp nem lehet arra jogosultsága, hogy megtudja, hogy az adós kicsoda, hogy hitelre vett kocsit, hogy mekkora a tartozása.
Nagyon fontos, hogy még a banknál, vagy már az adósnál van a gépjármű törzskönyve, ugyanis ha az adós nem fizet, akkor a bank akár a forgalomból is kivonhatja a kocsit. A törzskönyvet azonban a polgári törvénykönyv alapján öt év után vissza kell adnia az autó tulajdonosának, mondta Bihari Krisztina. Az ügyvédnő tapasztalatai szerint Magyarországon vannak olyan lízingcégek, amelyek ezt így is gondolják, de olyanok is, amelyek nem. Szerinte önként nem küldik vissza a törzskönyvet, csak ha azt az adósok kérik.
