Az én cigány ruháim magyarul szólalnak meg

Varga Erika

Öt évvel ezelőtt lépett piacra a Romani Design divatmárka. Már a második bemutatójukra annyian voltak kíváncsiak, hogy sokan visszafordultak a kapuból, nem fértek volna el az  Iparművészeti Múzeum dísztermében. Varga Erika, a vállalkozás elindítója és tervezője mesélt az Üzletrésznek.

A Romani Design jól látható kultúrmisszió: a kollekciók roma motívumokból építkeznek, a ruhák viszont minden nagyvárosi nőt megszólítanak, aki szeret eleganciát vinni az utcai viseletbe. Varga Erika tizennyolc éves kora óta önkénteskedik tehetséggondozásban és mentorálásban, és úgy véli, egy kicsit ezt viszi tovább a márkájában is.

Varga Erika Fotó: Polyák Attila - Origo

„Az első szakmám ötvös, több mint tíz éven át műveltem – meséli. – Boldog időszak volt, de egy idő után nagyon hiányzott a közösség. Emellett dolgoztam egy roma módszertani központban népismeret-terjesztőként. Kurzusokat, táborokat, klubot szerveztem, gyerekcsoportoknak tartottam foglalkozást, igyekeztem terelgetni a tehetségeket, és 12 éven át szerkesztettem és jelentettem meg egy kétnyelvű képregényes magazint, a Glindát, ami romani nyelven tükröt jelent. Az volt a célom, hogy a gyerekek játszva ismerhessék meg a saját kultúrájukat, és közben fejlődjenek a képességeik.”

Kisebbségnek lenni szerethető

A divatmárka társadalmi projektből nőtt ki: Varga Erika 2007-ben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány egyik pályázatára kapta fel a fejét, amely hátrányos helyzetűeket hivatott felkarolni. Ő maga két évvel később jelentkezett, így indult a vállalkozása. „Roma nő vagyok, nem a társadalmi többséget képviselem. De meg akarom mutatni, hogy kisebbségnek lenni nagyon szerethető. Ezt akartam elmondani gyerekként az osztálytársaimnak, felnőtt fejjel a kollégáimnak, most pedig a ruhákkal a roma és nem roma fiataloknak. Mivel a divat nyelve a látvány, minden beszélgetésnél sokkal alkalmasabb erre.”

Ezeréves motívumok és korszerű kollekciók Fotó: Polyák Attila - Origo

A projektet már üzleti szemlélettel kellett megközelíteni. A kritériumoknak megfelelően Varga Erika üzleti tervet készített, megfogalmazta a társadalmi üzenetet, meghatározta a célcsoportot, és részletesen vázolta a megvalósítás lépéseit. A kiírás szerint legalább hét embert kellett foglalkoztatnia. Közülük hárman még mindig vele dolgoznak.

Most már a nőt mutatják meg

A Romani Design első bemutatóját 2010 júniusában tartották meg a Gödörben. Ide még meghívásra érkeztek, de olyan erős sajtóvisszhangot kaptak, hogy szeptemberben már önállóan szervezhették meg a másodikat az Iparművészeti Múzeumban. Ahol a Corvin moziig állt a sor, olyan sokan voltak kíváncsiak a ruhákra. „Akkoriban minden interjúban a társadalmi üzenetet hangsúlyoztuk – meséli Erika. – Ez is érthető, ebből az irányból kezdtem felépíteni a brandet. Két éve azonban váltottunk. Most már arra fókuszálunk, hogy divatról van szó, klassz ruhákról, női kiteljesedésről. Hiszen a motívumok és az anyagok miatt minden szoknya, minden top, minden kiegészítő így is, úgy is egyfajta válasz a mi közös társadalmi problémáinkra.”

Fotó: Polyák Attila - Origo

Csak motivált legyen, aki velük dolgozik

A Romani Design még nem érte el az önfenntartást, egyelőre az Erste Stiftung alap támogatja a kiadásai legalább 50 százalékát. A cég 12 embernek ad kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát, a ruhákat még mindig egyedül Varga Erika tervezi. A roma és nem roma szabók, modellezők, a PR-os és a marketinges vagy a cég saját műhelyében, vagy a több más kortárs dizájnerrel közösen használt Fian Koncept üzletben dolgozik. Annak idején 6 varrógéppel indultak el, ma 18 kattog a műhelyben. „Fiatal és lendületes embereket keresek, akik annyira motiváltak, hogy mélyülni és fejlődni akarnak – így a tervező. – Izgassák őket az apró részletek, örömmel és önfeledten dolgozzanak. Édesanyám is a munkacsoport tagja, ő a műszaki tudnivalókban képezte ki magát. Máig ő az egyetlen, aki valamennyi gépünket meg tudja szerelni. Az egész családban fontos az önfejlesztés, a kiegészítőket például Heléna húgom tervezi és kivitelezi.”

A költészet, ahol tud, segít

Egy alkalommal Lackfi Jánost reggeli tévéműsorba hívták, és amíg többedmagával várakozott a felvételre, felfigyelt a mellette ülő nő fülbevalójára – amely történetesen a Romani Design egy orchideát mintázó fülbevalója volt. Az erős szóalkotásairól amúgy is ismert költő viccelődve megjegyezte, ezt az ékszert voltaképpen fülchideának kellene nevezni. Amikor a tervező tudomást szerzett erről, annyira megtetszett neki a szó, hogy engedélyt kért Lackfitól a használatára. Azóta a fülchidea önálló kategória a Romani Design kiegészítőin belül.

Miért drágák a ruhák?

Nem csak az exkluzív megjelenés húzza be a felső kategóriába a kollekciókat, az alapanyagok is egyedi, megismételhetetlen, magas minőségű selymek, kasmírgyapjak, amelyeket Erikáék nem ritkán a saját közösségükben gyűjtenek: „Főleg azok a darabok készülnek újrahasznosított anyagból, amelyek a karakterünket emelik ki. A hagyományos öltözet még sok családban jelentős része a mindennapoknak, de a fiatal generáció elfordul tőle, ami persze általában igaz a folklórra. A Romani Design egyszerre díszes és minimalista: évszázados elemeket integrálunk a jelenbe. A motívumok tradicionálisak, a vonalak korszerűek.”

Így épül fel a fülchidea Forrás: Origo

Elenyésző a rasszizmus

Varga Erika azt mondja, a vállalkozáson belül egyelőre a cégvezetés minden művelete a személyéhez kötődik. Hozzáteszi, hamarosan döntenie kell, teljes mértékben üzletasszony lesz, vagy visszaáll az alkotómunkára. Ő ez utóbbit szeretné. „A legnegatívabb üzleti élményem az előítéletekhez kapcsolódik – meséli. – Üzlethelyiséget kerestem, és több ajánlatból azért nem lett semmi, mert ugyan velem soha senkinek nem volt baja, de amikor meghallották, hogy a termék is a roma kultúrához kötődik, visszaléptek. Ez egy éven át így ment, és amikor végre találtunk egy óriási polgári lakást, ahol a ruhák, az iroda és a gépek is elfértek, pár hónap után a rasszista szomszédok miatt lett elegem. Akiket kiborított, amikor egy hetedikes cigány kislánnyal kellett találkozniuk a lépcsőházban. De fontos megjegyezni, hogy ez elenyésző, a nekünk lényeges platformokon csak elfogadással találkozunk. Ahol most laknak a ruháink, abba az üzletbe már hívtak minket. Itt nagyon lelkesítő a közös tér, összefutunk más dizájnerekkel. Ez fontos. Ahogy az is, hogy a roma fiatalokat kifejezetten inspirálja a márkánk, büszkék rá. Öt év alatt komoly lépcsőfok lettünk a roma kultúra presztízsépítésében.”