Áldásukat adták a görögök a megszorításokra - Mi jön ezután?

A görög parlament nagy többséggel megszavazta csütörtök hajnalban azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe. Az országra újabb megszorító időszak köszönt be, de a jelenlegi politikai válságot is kezelni kell a Ciprasz-kormánynak. Most az eurózónás országokon a sor. 

Eddig zökkenőmentes az átállás (16:29)

• Ma délután kamatdöntő ülést tartott az Európai Központi Bank, melyen döntöttek arról, hogy 900 millió euróval megemelik a görög bankrendszernek nyújtott sürgősségi likviditási keretet, így már 90 milliárd eurós ELA-keret áll rendelkezésre. Az új emelésre pedig óriási szüksége van a pénzhiánnyal szenvedő görög pénzintézeteknek.
• A Reuters állítása szerint a görög bankok újra kinyithatnak hétfőn, köszönhetően a megemelt ELA-keretnek, és az athéni parlament zöld jelzésének.
• Úgy tűnik, hogy már sikerült arról a 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönről is megállapodni, amit a görögök azért kapnak, hogy teljesíteni tudják a jövő hétfőn lejáró, EKB felé fennálló adósságot, illetve hogy az IMF felé is helyt tudjanak állni.
• A finn parlament is rábólintott az újabb görög mentőcsomagra, így az eddig kritikus finnek is nyitottak az athéni helyzet rendezésére.

Jelentős többség adta áldását a megszorításra

A gyorsított eljárásban tárgyalt törvénytervezetről a képviselők név szerint szavaztak, és

229 honatya szavazott igennel, hat tartózkodott, 64 pedig nemmel voksolt.

Utóbbiak között volt Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki a múlt hét elején mondott le posztjáról, Panajótisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, valamint Zoi Konsztantopúlu parlamenti elnök, a kormányzó Sziriza párt egyik kiemelkedő tagja.

A Sziriza 32 képviselője szavazott nemmel, és a hat tartózkodó is a párton belüli volt. Sok ellenzéki képviselő viszont igennel voksolt, és Alekszisz Ciprasz miniszterelnök támaszkodhatott a Sziriza koalíciós partnerére, a jobboldali Független Görögökre (ANEL). A szavazatok összeszámlálása után heves vita alakult ki a teremben a Sziriza különbözőképpen szavazó két tábora között.

Cíprasz amúgy a szavazás előtt elmondta, hogy neki sem tetszenek a megszorítások, és tudja, hogy sokkal rosszabb lesz a görög gazdaságnak, azonban az egyéb választható alternatívák sem kecsegtettek semmi jóval. Így legalább olyan megállapodást sikerült kötni, amely legalább a következő pár évre biztosítja Görögország finanszírozási igényét, és adósságkönnyítés is szóba jöhet.

Jól mutatja az alábbi kép a görög miniszterelnök és pénzügyminiszter hangulatát és jövőképét a szerda éjszakai parlamenti ülésen és szavazáson (2015. július 15.) Forrás: REUTERS/ALKIS KONSTANTINIDIS

Miről szavaztak?

Az athéni kormány hétfőn állapodott meg az európai hitelezőkkel a Görögországnak nyújtandó közel 90 milliárd eurós harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről, melyek az eddigieknél is keményebb megszorításokat hozhat. Persze érthető a keményebb álláspont, hisz 2014-ben már érződött a korábbi megszorítások pozitív hatása, hisz volt már némi gazdasági növekedés, illetve a görögök ki tudtak menni a piacra finanszírozni az államadósságot, azaz volt érdeklődés a görög állampapírok iránt.

Ugyanakkor a görög kormány lazított a szigoron a tavalyi évben, a Sziríza győzelmével pedig teljesen megakadtak a folyamatok, hisz választási programjukban a mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását, a megszorítások lezárását és gazdasági növekedést ígértek. Viszont ezt teljesen elhibázott politikai harc követte a nemzetközi hitelezőkkel való tárgyalások során, a bizalom és a levegő pedig elfogyott Athén körül. Jól látható vetülete ennek a magánszektor és a lakosság folyamatos pénzmenekítése is, ami még inkább térdre kényszerítette a bankrendszert. Az elmúlt hetek bankzárlata és tőkekorlátozása pedig gyorsította az adósság fenntarthatatlanná válását, valamint szinte borítékolható, hogy a bizalom egyhamar nem fog visszatérni Görögország irányában, de vélhetően még a saját lakossága körében sem.

Mi jön most?

Csütörtök délelőtt 10 órakor újabb tanácskozást tartanak az euróövezeti pénzügyminiszterek, hogy megvitassák a fejleményeket, illetve megkezdjék az érdemi egyeztetést az Athénnak nyújtandó rövid távú áthidaló kölcsönről, ami vélhetően 7 milliárd eurót tesz ki, és azt segítené, hogy Görögország ki tudja fizetni az EKB felé esedékessé váló kötelezettségeit.

Persze megint jelentős figyelem hárul az Európai Központi Bankra, hogy vajon a mostani fejlemények fényében mit kezd a görög bankrendszer lélegeztetőgépével, a jelenleg 89 milliárd eurón álló ELA-kerettel, vajon megemeli-e azt, elkerülvén, hogy a görög bankrendszer teljesen kifogyjon a pénzből.

A megállapodást több eurózónabeli ország parlamentjének ratifikálnia kell, Franciaországban ez már megtörtént, de a hét hátralévő részében még hátra van még Németország (ők pénteken szavaznak) és Finnország is. Az biztos, hogy ez a két ország a legszigorúbb Athénnal szemben. De ezentúl még az észt, lett, osztrák és szlovák parlamentnek is szavazni kell.

A megszorításokról szóló parlamenti szavazás eredménye következményeként Görögország elkezdheti a tárgyalásokat az európai ESM-rendszerből finanszírozandó mentőcsomag részleteiről. Persze előtte még óriási politikai feladat vár Athénre, hisz akkora törés keletkezett a kormányzó Szíriza párton belül, hogy vélhetően számos ponton bele kell nyúlni a kormányba, és egyáltalán nem látni, hogy miképp fog végződni az átalakulás.

Szinétn fontos határidő lesz július 20-a, hisz ekkor válik esedékessé az EKB felé fennálló tartozás törlesztése. Tehát eddig kell Athénnak tető alá hozni az áthidaló kölcsönt.