A nyugdíjas munkavállalók egyik csoportja esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás, így például a rokkantsági ellátás tényleges igénybevétele – közölte Hajdu-Dudás Mária munkajogász.
A munka törvénykönyve szerint nyugdíjas munkavállaló, aki
- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság)
- az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
- egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
- öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
- növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
- rokkantsági ellátásban részesül.
Azaz a törvény szerint az a munkavállaló, aki rokkantsági ellátásban részesül, nyugdíjasnak minősül, így esetében alkalmazni kell a munka törvénykönyve nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezéseit.
Kedvezőtlen szabály a rokkantsági ellátásban részesülők számára az is, hogy a munkáltató nem köteles indokolni a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül – írja az Adózóna.
Egy másik jogszabály kimondja azt is, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.