Európa nincs felkészülve a klímamigránsokra

Migránsok vonulnak Szlovéniában - ha kilépnek az országból, a szlovén határőrök már nem engedik őket vissza.

A mostani migrációs hullám még csak a kezdet, a közeljövőben milliós tömegben érkezhetnek a klímamenekültek - állították szakértők a Kossuth Klub rendezvényén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója mind az EU, mind a magyar kormány bevándorláspolitikáját kritizálta, szerinte rossz előjel, hogy Európa a mostani, még viszonylag kis számú menekülttel sem tudott mit kezdeni.

"Jelenleg csak egy migrációs hullám elején járunk, a mostani, főleg a közel-keletről érkező migrációnál jóval nagyobb népmozgásra számíthatunk" - emelte ki Tálas Péter, az NKSZE kutatója. A biztonságpolitikai szakértő az Energiaklub rendezvényén tartott előadást. A "Migráció és klímaváltozás – régen, ma és holnap" című konferencián a felszólalók egyetértettek abban, hogy a mostani bevándorlási hullámban is szerepet játszott a klímaváltozás, ami a közeljövőben még súlyosabb válságot okozhat. E hullám főleg Afrikából érkező menekülteket indíthat el Európába.

Még csak a próba

A klímaváltozás egyelőre nem közvetlen kiváltó oka a menekültválságnak, de a háttérben már sejthető a hatása. "A jelenlegi migráció közvetlen kiváltó okai a közel-keleten és Afrikában, például Elefántcsont-parton zajló fegyveres konfliktusok. Utóbbit az is elősegíti, hogy az utóbbi években összeomlottak az Észak-Afrikai úgynevezett hullámtörő államok, elsősorban Líbia" - mondta Tálas Péter. Hozzátette:

a háborús zónákból elsősorban a középrétegek menekülnek, közülük soknak a besorozás elől menekülő fiatal férfiak.

Migránsok vonulnak Szlovéniában Forrás: MTI/AP/Darko Bandic

Tálas Péter bírálta az európai migrációs politikát, szerinte, bár jelenleg valóban az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európát érintő menekültválságát éljük, ez valójában még mindig egy egészen kis hullám.

"A mostani menekülthullámmal 800 ezer ember érkezett. Riasztó, hogy egy 500 milliós Európa ennyit sem tud kezelni"

- fogalmazott. Megemlítette azt is, hogy a migránsok többségét adó szíriaiak többsége nem jut el Európába, a nagy többség a környező országokban keres menedéket.

A klímaváltozás fő vesztese

Tálas Péter szerint következő évtizedekben a mostaninál is jóval több migránsra lehet számítani, akik között a legtöbben az úgynevezett klímamenekültek lehetnek. "A környezeti migráció történelmi kategória, az emberi evolúcióban is meghatározó volt, és a 4-8. századi népvándorlásban is szerepet játszott" - mondta. Napjainkban alapvetően

két ok válthat ki hasonló hullámot: a vízhiány és a vízbőség.

Afrikában jelenti a legnagyobb problémát a túlnépesedés és a klímaváltozás Forrás: AFP/Mujahid Safodien

A vízhiány főként a Közel-Keleten és Afrikában jelent problémát. "Az elsivatagosodás a világ területeinek 20 százalékát érinti, 100 országban mintegy 800 millió embert " - mondta. Afrikában ehhez hozzájárul a folyamatban levő népességrobbanás is,

ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2030-ig 500 millióval nő Afrika népessége.

Tekintve, hogy a klímaváltozásnak várhatóan Afrika lesz a legnagyobb vesztese, onnan milliós-tízmilliós migáricós hullám indulhat el.

A rizsföldek fele elveszne

A vízbőség jelenleg főként Ázsiában, monszunok formájában okoz problémát, ennél is súlyosabb lehet azonban a tengerszint emelkedésének hatása, hiszen az emberiség jelentős része a partmenti zónákban él. A népsűrűség különösen Ázsia országainak a partmenti részein magas, köztük Kínában is. A gazdasági tevékenységek jó része is a partvidékre koncentrálódik, például,

ha a tengerszint csak egy méterrel emelkedne, a 157 milliós Bangladesben a rizsföldek 50 százaléka víz alá kerülne.

"Bár a tengerszint-emelkedés főleg belső migrációt eredményeznek, az mindig elindít bizonyos mértékű külső migrációt is" - mondta Tálas Péter.

A mezőgazdaságot is veszélyezteti a tengerszint emelkedése Forrás: Vigh Bori

A klímaváltozás szempontjából különleges helyzetben van India,

amelyet egyszerre fenyeget a szárazság, az áradások és a szélsőséges időjárás is. Emiatt, mint mondta, a világ jelenleg második legnépesebb országából biztosan érkeznek majd környezeti menekültek.

Új státusz lehet a klímamenekült

A nemzetközi jog jelenleg nem ismeri a klímamenekült fogalmát, a menedékjog csak háborúból vagy üldöztetés elől menekülőket ismer el, bár a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint

szükséges lenne a környezeti okokból elvándorlók számára is bevezetni valamilyen védett státuszt.

Mások szerint azonban valódi klímamenekültekkel nem fogunk találkozni, mert szerintük a klímaváltozás sok helyen fegyveres konfliktusokat, gazdasági és szociális válságot eredményez majd. Így az érintettek ezek elől indulnak majd útnak, így háborús menekültként vagy gazdasági migránsként jelennek meg.

Szíriát is sújtotta

Tálas Péter elmondta: a klímaváltozás már a szíriai háborúban is szerepet játszott. 2006 és 2011 között súlyos aszály sújtotta Szíriát, egyes területeken a termények 75, a haszonállatok 80 százaléka elpusztult. Emiatt mintegy

800 ezer ember költözött a falvakból a nagyvárosokba,

később ezek a tömegek is részt vettek az arab tavasz eseményeiben" - mondta.

2011-es zavargás Szíriában: növelte a társadalmi feszültségeket a tömeges belső migráció Forrás: AFP

A szakértő szerint a mostani és a várható migrációs válságot nem tudják az egyes országok megoldani, csakis Európa-szintű együttműködéssel lehet kezelni. "Európának főként a kibocsátó országok problémáit kell majd megoldani, technológiai segítségnyújtás, beruházás segítségével. A szárazság által sujtott országokban az Izraelben már sikerrel alkalmazott mezőgazdasági megoldások alkalmazhatók. A gazdasági segítség mellett szükség lehet arra is, hogy Európa a békefenntartásban is szerepet vállaljon."

Dublin helyett oltalmi övezetek

Tálas Péter szerint szükség lehet emellett a dublini szerződés felülvizsgálata, az EU-n kívüli befogadó országok és a tranzitországok támogatására, illetve együttműködésre kényszerítése. Fontosnak tartja, hogy a migránsok nagy részét a Schengeni Övezeten kívül, "EU oltalmi övezetekben" lehessen elhelyezni, miközben az EU országai közösen védik az Unió határait.

Nem feltétlenül jó megoldás a kerítés,

hiszen az nem kínál más megoldást, mint más országokra tereli a migránsválság kezelését, ehelyett közös határpolitikára lenne szükség."

Menekülttábor Szíriában Forrás: AFP/Baraa Al-Halabi

Menekült az, akit ideiglenesen fogadunk be

Utoljára a már befogadottak integrációjának javítását javasolja, egyben azt is, hogy "azok a kelet-közép-európai országok szokjanak hozzá a migrációhoz, akik eddig azt mondták, hogy ők egy migránst sem fogadnának be." Hozzátette:

a régió egyes országaiban a kormányzati döntések és kommunikáció inkább belpolitikai célokat szolgáltak,

mint a valódi megoldás. Megjegyezte: a kormányzati kommunikációban rá kéne mutatni a bevándorlók és a menekültek közötti fő különbségre. "A bevándorló az, aki a munkaerejét adja el, és tartósan itt telepedne le, míg

a menekült olyan személy, akit ideiglenesen fogadunk be, és azért kell őket integrálni, munkát adni nekik, mert kockázatos, ha tétlen tömegek várakoznak az országban."

Klímamigráns honfoglalók

Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutató Intézet tagja előadását azzal kezdte,

Magyarországon van a világ legnagyobb klímamigráns-emlékműve, a hét vezér szobra a Hősök terén.”

Mivel, mint mondta, a 4. és a 8. század közötti népvándorlások kiváltó oka szintén a belső-ázsiai klímaváltozás volt, amely elindította a hunok nyugati vándorlását, és közvetve ez a dominó-effektus váltotta ki a magyarok sztyeppei vándorlását is.

Az aszály nem először okoz népmozgást Forrás: Origo

Hozzátette: a jövőben várható környezeti migráció nemcsak Európa számára jelent majd kihívást.

A globális gazdasági fejlődés motorja jelenleg Kelet-Ázsia.

Az ázsiai menekültek számára egyszerűbb lesz Kína, Korea és a dél-kelet-ázsiai országok fejlett nagyvárosaiba menekülniük, mintsem Nyugat-Európába.” Azonban az ázsiai célországok így is jóval kisebb menekülthullámra számíthatnak, hiszen a távol-keleten egyelőre inkább a vízbőség, vagyis a monszunok, áradások okoznak gondokat. Ezekkel még inkább együtt lehet élni, mint az Afrikát és a Közel-Keletet fenyegető szárazsággal.

Egyelőre délnek mennek

Tamás Pál elmondta:

Afrikában a klímaváltozással kapcsolatos vándorlás már elkezdődött,

ez viszont egyelőre észak-déli irányú. „A globális felmelegedés miatt a szahara egyre inkább terjeszkedik, a sivatagos területek szélén élők ezért délre, a szubszaharai Afrikába vándorolnak.” Mivel azonban a túlnépesedés és a szárazság már az itteni népességet is veszélyezteti,

csak idő kérdése, mikor indulnak meg tömegek Európa felé.

Tamás Pál szintén beszélt a Szíriát 2006 és 2011 óta sújtó aszályról, amelynek az egyik leglátványosabb eredménye az Eufrátesz mellékfolyóinak kiszáradása volt. A szakértő borúlátó a Közel-Kelet jövőjével kapcsolatban, szerinte a következő évtizedekben a szárazság csak fokozódni fog, sőt, az egész egykori termékeny félhold területére kiterjedhet.

Terjeszkedik a Szahara, a népesség egyelőre délre menekül Forrás: Origo

Úgy hülyeség, ahogy van

„Emiatt úgy hülyeség, ahogy van az az elképzelés, hogy tegyünk rendet a kibocsátó országokban, hogy ott maradjanak az emberek. Ha nem lesz víz, akkor nem fognak ott maradni.

Vagy beengedjük őket, vagy vasfüggönyt építünk, de szép szóval nem tudjuk őket ott tartani.”

Szerinte valamennyire enyhítene azonban a válságon, ha a most háború sújtotta országokban kiépülne egy, az izraelihez hasonló fejlett öntözőrendszer.

Demográfiai fordulatok

Szintén pozitív fejlemény, hogy az utóbbi években látszólag beállt a Közel-Keleten a demográfiai egyensúly, két szülőre több országban átlagosan két gyermek jut a korábbi 7-8 helyett.

„A premodern agrártársadalmakra jellemző az a népesedési modell, ahol két szülő akár 7-8 gyereket is vállal, mert a felük úgyis korán meghal, az életben maradók pedig eltartják majd a szülőket. Európában a 19. században ért el odáig az egészségügy, hogy az újszülöttek nagy része megérte a felnőttkort. Ez Európában is népességrobbanást eredményezett, és

kellett hozzá 40-50 év, hogy átálljanak a családok a kisebb gyerekszámra”

– mondta. Szerinte a Közel-Keleten most jött el ez a fordulópont, a fejlődésben még inkább elmaradt Afrikában azonban még csak most indul a 19. századi Európában is lezajlott népességrobbanás.

Izrael is háborúzhet

Kollégájával ellentétben Szigetvári Tamás, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Intézet munkatársa szerint azonban a közel-keleti aszály nem jelentene feltétlenül tömeges elvándorlást. Rámutatott:

a térség országainak egy része, köztük az Öböl-országok többsége már most szinte 100 százalékban függ az élelmiszerimporttól.

Jelenleg Irak szorul a legkevésbé bevitelre, itt a hiány kevesebb, mint tíz százalék. Szintén viszonylag jól áll Szudán, Egyiptom és Marokkó, bár ezekben az országokban a hiány már közelebb áll az 50 százalékhoz.

ENSZ-megfigyelők az Izrael által ellenőrzött Golán-fennsíkon Forrás: AFP/Jalaa Marey

Szigetvári Tamás szintén úgy véli, a legnagyobb annak a veszélye, hogy az élelem- és vízhiány fegyveres konfliktushoz vezet, és sokan válnak háborús menekültekké. Hozzá tette: ezek nem biztos, hogy csak a szíriai és iraki konfliktushoz hasonló polgárháborúk lesznek, hanem akár államok között is kirobbanhatnak.

A régióban nem ismeretlenek a vízügyi konfliktusok.

A ’90-es években Szíria és Törökország között Törökország gátat épített az Eufrátesz egyik vízgyűjtőjére. Szíria tiltakozott ez ellen, mivel a gát miatt a vízellátásuk is nehezebbé vált, és a feszültség csaknem háborúhoz vezetett.” Szigetvári szerint a vízhiány több hasonló válságot, és akár egy újabb arab-izraeli háborúhoz is vezethet. „Izraelbe például Szíriából, a megszállt Golán-fennsíkról érkezik az édesvíz nagy része, ezért a jövőben kulcsfontosságú lesz a fennsík birtoklása.”