Tessék megnyugodni, lesz nyugdíj!

Zagyvaparti idősek otthona

A rémhírekkel ellentétben nem biztos, hogy az alaptörvény nem védi a nyugdíjakat, erről az Alkotmánybíróságnak még döntenie kell. A nyugdíjkorhatárt vagy a nyugdíjak mértékét ráadásul az alkotmány sem védte 2012 előtt. A politikusi önérdek viszont bármilyen jogszabálynál jobb őre a nyugdíjaknak. A magyar nyugdíjrendszer egyelőre stabil, és ha nem is túl bőkezű, drasztikus változtatásra még sokáig nem lesz szükség, legfeljebb kisebb szigorításokra.

Mióta az alaptörvény leváltotta az alkotmányt, a szociális biztonság már nem jog, az idősek már nem jogosultak ellátásra. Az állam csupán elősegíti az időskori megélhetést.

Jog helyett elősegítés

Az alaptörvény csak annyit mond ki, hogy „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével

segíti elő.”

Ezzel szemben a 2012 előtti alkotmányban az állt, hogy a „Magyar Köztársaság állampolgárainak

joguk van a szociális biztonsághoz; öregség (...) esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”

Az Alkotmánybíróság előtt az ügy

A helyzet azért ennyire nem egyszerű. Arról ugyanis az Alkotmánybíróságnak (AB) még döntenie kell, hogy a tulajdon védelme, ami az alaptörvényben is szerepel, vonatkozik-e a nyugdíjakra. Szabó Máté ombudsman 2013-ban kérte a testület állásfoglalását, amikor a parlament felfüggesztette azoknak a nyugdíjasoknak a nyugdíját, akik a közszférában dolgoznak, így az államtól fizetést kapnak. Az AB 2016 elejéig nem döntött kérdésről. Az ügyről itt írtunk bővebben.

A drasztikus csökkentés réme

A nyugdíjak alkotmányos védelme az Atv.hu cikke nyomán került ismét terítékre a közbeszédben. A cikk szerint az egyik nyugdíjbiztosító tanulmányban hívja fel a figyelmet arra, hogy alkotmányos védelem híján

az állam bármikor dönthet úgy, hogy 10-20 százalékkal csökkenti a nyugdíjakat, vagy akár még drasztikusabban”

(a tanulmány itt olvasható).

Mint említettük, a helyzet egyelőre nem tiszta, vagyis a tanulmány fenti állítása, ha nem is téves, de nem megalapozott. Amíg az AB nem dönt, nem egyértelmű, milyen alkotmányos védelem vonatkozik a nyugdíjakra.

Időről időre felüti a fejét a nyugdíjpánik Forrás: Thinkstock

A csökkentéstől az alkotmány sem védett

A drasztikus csökkentéssel való érvelés azért is furcsa, mert ugyan a 2012 előtti alkotmány szerint a nyugdíj alanyi jogon járt, de

az alkotmány azt már nem szabályozta, mennyi a nyugdíjkorhatár, és hogyan kell kiszámítani az állam által folyósított nyugdíjakat.

Minderről akkor is, és most is a nyugdíjtörvény rendelkezett, illetve rendelkezik.

Az erős alkotmányos védelem ellenére a nyugdíjkorhatárt a parlament minden további nélkül megemelte 1998-ban, 2000-ben és 2009-ben. Ahogy a 13. havi nyugdíj elvételét sem gátolta az alkotmány 2009-ben.

Politikai öngyilkosság lenne

Az általános drasztikus nyugdíjcsökkentéstől ráadásul minden alkotmánynál és alaptörvénynél jobban véd a politikusi önérdek. Magyarországon (és a teljes fejlett világban) egyre kevesebb gyerek születik, a társadalom elöregszik. Vagyis a szavazók közt arányaiban egyre több az idős ember, így ennek a csoportnak egyre nagyobb az érdekérvényesítő képessége.

A társadalom elöregedése egyre nagyobb nyomás alá helyezi a felosztó-kirovó logika szerint működő állami nyugdíjrendszert Fotó: Polyák Attila - Origo

Ennek tankönyvi példájáért elég a közelmúltba tekinteni: Orbán Viktor 2006-ban 14. havi nyugdíjjal kampányolt, mivel a 13. havit Medgyessy Péter 2002-ben már elhappolta előle.

A demográfiai folyamatokat tekintve egy drasztikus nyugdíjcsökkentés politikai öngyilkosság lenne.

Ha beüt az apokalipszis, valószínűleg az állami szolgáltatások közül a nyugdíjrendszer fog utoljára összeomlani, valamivel az után, hogy az aktuális kabinet kiadja utolsó közleményét, amely szerint a kormány a helyén van, a nyugdíjakat folyósítják.

Fogy a bevétel, nő a kiadás

A társadalom elöregedése persze vitán felül egyre nagyobb nyomás alá helyezi a felosztó-kirovó logika szerint működő állami nyugdíjrendszert. Mivel egyre kevesebb gyerek születik, egyre kevesebb a dolgozó állampolgár, akik befizetnek a rendszerbe. Tehát egyre kevesebb a rendszer bevétele.

Bár a népességfogyás miatt nyugdíjaskorú emberből is kevesebb van, az élettartam emelkedése miatt a rendszer kiadásai lassabban csökkennek, mint a bevételei.

Egyensúlyban lehet tartani

A nyugdíjrendszert három főbb módon lehet egyensúlyban tartani:

• Növelni kell a bevételeit;
• Csökkenteni kell a kiadásait (a nyugdíjcsökkentés valamilyen formájával vagy korhatár-emeléssel);
• Más forrásból kell kipótolni a rendszerben keletkező hiányt.

Az állam a fenti megoldások bármilyen kombinációjával játszhat, itt írtunk róluk részletesebben.

Magyarország már mindent csinált

A magyar állam mindegyik lehetőséggel élt az elmúlt években. Amíg működött a kötelező magánnyugdíj-pénztári pillér, és a bevételek egy része a pénztárakhoz folyt be, a költségvetésből kellett kipótolni az állami pillérben keletkező hiányt. 2009-ben a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat (nyugdíjcsökkentés), abban az évben nem emelkedtek a nyugdíjak (reálértéken csökkentés), és elindította a nyugdíjkorhatár emelését.

Az Orbán-kormány folytatta a korhatáremelést, megszüntette a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét (gyakorlatilag újabb korhatáremelés, hiszen az átlagkorhatár nőtt), és felfüggesztette a visszadolgozó nyugdíjas közszolgák nyugdíjának folyósítását (gyakorlatilag nyugdíjcsökkentés, még ha apró is). A jegybank jelentése szerint 2015-ben a társadalombiztosítás egyensúlyban volt, a bevételek fedezték a kiadásokat.

Bajnai Gordon és Orbán Viktor miniszterelnöksége idején is faragott az állam a nyugdíjakból Forrás: MTI/Kovács Attila

Ha minden jól megy

Ahogy látható, a nyugdíjrendszer paramétereit számos ponton és módszerrel lehet állítgatni, ezért

nagyon-nagyon messze van még az az idő, amikor drasztikus beavatkozásra lenne szükség.

Természetesen a feltételeket állandónak véve, egy helyi vagy globális gazdasági válság mindent felboríthat, ahogy 2009-ben láttuk.

Magyarország a középmezőnyben

A magyar nyugdíjrendszer ráadásul egyelőre nem túl bőkezű, igaz, nem is fukar. Az állam az elmúlt években a GDP 11 százaléka körüli összeget költött nyugdíjakra, ezzel az OECD-országok sorában a középmezőny élén áll, az OECD-átlag 7,9 százalék.

A listát Olaszország és Görögország vezetik 15 százalék körüli ráfordítással,

a végén Mexikó és Izland áll 2 százalék körüli értékekkel.

Az OECD adatai szerint egy átlagos magyar nyugdíjas a nyugdíj előtti fizetése 58,7 százalékát kapja, ez a középmezőny legközepe, majdnem pont annyi, mint az uniós átlag, és

csak kicsivel több, mint az 52,7 százalékos OECD-átlag.

2020-ra a legtöbb OECD-országban 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, épp, mint Magyarországon. A szervezet számításai szerint az átlagos nyugdíjkorhatár 63,5 év lesz, ami 2050-re 64,6 évre emelkedik.

Tíz évvel nőtt az élettartam

A nyugdíjkorhatár emelése egyébként nemcsak szükséges és logikus, de a történelmi tényeket szem előtt tartva nehéz ellene érvelni. Magyarországon a ma működő nyugdíjrendszer 1951-ben indult, a rendszer a 70-es évekre érett be, addigra lett mindenkinek nyugdíjjogosultsága.

Az 50-es évek végén a férfiak várható élettartama 65 év volt, a nőké 69.

A 70-es évek végére a várható élettartam 66 és 73 évre emelkedett, 2014-re már 72 és 78 évre.

Félretenni azért nem árt

Mindent összevetve, az elkövetkező évtizedekben nem kell drasztikus nyugdíjcsökkentéstől félni. Emelkedhet a korhatár, több pénzt szedhet be az állam nyugdíjra, lehet, hogy más forrásokból kell majd pénzt pótolni a rendszerbe, esetleg átlagban vagy reálértéken valamelyest csökkenhetnek a nyugdíjak.

Katasztrófa viszont nem várható, pánikba esni fölösleges.

Ez természetesen nem jelenti, hogy nem érdemes külön takarékoskodni a nyugdíjasévekre. Az állami nyugdíj most sem eget rengetően magas (különösen a nyugdíj előtti fizetéshez képest), ráadásul a rendszer az évek során így vagy úgy valószínűleg szigorodni fog.

Aki kíváncsi arra, mekkora állami nyugdíjra számíthat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság online kalkulátorával utána tud számolni. A kalkulátor használata elég bonyolult, éves bontásban kéri a jövedelem megadását. A Nyugdíjbiztosítás.com kalkulátora sokkal egyszerűbben használható, de a mellékelt tájékoztatás szerint 5–10 százalékos tévedési aránnyal dolgozik.