Valami nem klappol az építőiparban

2016 első negyedévében lassult a cégek megszűnése az építőiparban, de az új cégek alapítása csak lassan nő. A csok hatása még nem látszik, eljöhet a fellendülés az építőiparban, de valószínűleg a vártnál lassabban.

A 2015-ös csúcsok után 2016-ban az első negyedévben csökkenést mutat a cégstatisztika az építőiparban megszűnő vállalkozások számát illetően. Az első negyedévben 1402 társaság szűnt meg az ágazatban, ez 20 százalékkal elmarad a 2015-ös utolsó negyedéves értéktől, és 12 százalékkal a 2015-ös első negyedéves értéktől is.

Az ágazatról időről időre pozitív hírek és gazdaságösztönző szabályozások jelennek meg, ám még távolról sem beszélhetünk egészséges, kiegyensúlyozott szektorról,

és a csökkenő megszűnési rátából sem lehet egyértelmű pozitív következtetéseket levonni" – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs vállalat igazgatója.

A csok hatása még nem látszik

A céginformációs szolgáltató igazgatója szerint 2013–2014-ben elsősorban a központi finanszírozású EU-támogatott és egyéb közbeszerzési projektek hajtották fel az ágazat megrendelésállományát, idén pedig a csoktól várnak hasonló kedvező hatást. Csakhogy, ahogy a nagy EU-s projektek nem állították új, fenntartható növekedési pályára a szektort, ugyanúgy nem látszik még a lakásépítések várt felfutásának kedvező hatása sem az ágazati cégstatisztikában.

A megszűnések számának csökkenése alapvetően jó jel, hiszen stabilabb szektorra utal.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról a tényről, hogy egy nagy központi kényszertörlési hullámon vagyunk túl, és a fluktuáció csökkenése részben technikai hatás eredménye" – szögezi le Pertics Richárd.

Ha lesz is fellendülés, lassan jön el

Pertics szerint az ágazatban zajló folyamatok közül messze a legkedvezőbb fejlemény, hogy évek óta csökken vagy stagnál a felszámolás alá kerülő vállalkozások száma, de

ez sem bizonyítja, hogy beindult volna a fellendülés,

inkább csak javítja a fennmaradó vállalkozások működési környezetét. Az igazgató szerint könnyen elképzelhető, hogy a várt fellendülés végül bekövetkezik, de világos jelei vannak, hogy ez lassabban zajlik majd le, mint sokan remélik.

Három gyökere lehet a bajoknak

„Arról van szó, hogy az új alapítású cégek száma meglehetősen lassan emelkedik, és még mindig nem éri el a régebbi csúcsidőszaki értékek felét sem, ami arra utal, hogy

vagy a piacra lépési korlátok magasak, vagy a vállalkozók nem érzékelik a fellendülést"

– mondja az Opten igazgatója.

Ami az első lehetőséget illeti, könnyen lehet, hogy az utóbbi évek leépítései után kapacitáskorlátok keletkeztek az ágazatban, amiknek a meghaladása lassú és tőkeigényes folyamat. Ugyancsak nem lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy

a munkaerőhiány rettenti el a tőketulajdonosokat a cégalapítástól,

hiszen tudható, hogy az ágazatból nagyon sokan kerestek maguknak külföldön boldogulást.

Az építőipar még korántsem állt talpra Forrás: Northfoto

Magas adók, kevés szakember, kevés bizalom

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint

a fejlődés gátja elsősorban a magas adók és járulékok, másodsorban a szakemberhiány,

és csak harmadik helyen említik a kereslet hiányát. Az ÉVOSZ kutatása arra is rámutatott, hogy az építésiberuházás-célú közmegrendelések hiánya sok vállalkozást elbizonytalanít. Az ágazat mindazonáltal erősen heterogén, az egyes szakterületekre specializálódott cégek például rendkívül pozitív jelentéseket adtak le.

Összességében tehát sem a bizalom, sem a kereslet nem állt helyre a szektorban,

és vannak még bőven kiaknázatlan lehetőségek az ágazatban. Izgalmas évek jönnek az építőipari cégek számára, hiszen a jogi és az adózási környezetben is várhatóak még változások, a központi beruházások aránya pedig csökkenni fog" – mondja az Opten igazgatója.

Sok feltételnek kell összeállni

Az építőipar felfutásához és az új vállalkozások alapításához sok egyéb külső feltételnek is össze kell állnia. Ezek közül

a kamatkörnyezet támogató, és az állam is ösztönző és támogató szerepben jelenik meg,

ahogy tette azt az áfa csökkentésével és a csok kiterjesztésével. A beruházási és hitelfelvételi hajlandóság azonban még messze van az ideálistól, aminek elsősorban az az oka, hogy a hosszú távú bizalom nem épült ki sem a lakosságban, sem a vállalkozási szférában, de a tőke- és bérezési szintekben is van még bőven hova fejlődni.