ÁSZ: 2,4 százalékos lehet a költségvetési hiány

Az Állami Számvevőszék épülete.

Jogszerűnek találta a költségvetést az Állami Számvevőszék, jelentésük szerint azonban kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzat több mint fele törvénymódosítás nélkül túlléphető.

Az ÁSZ pénteki jelentése szerint a bevételi előirányzatok 99,9 százaléka, a kiadási iránycél 99,2 százaléka megalapozott. Az ellenőrzés kockázatosnak ítéli meg 5,6 milliárd forint összegű bevételi előirányzat teljesülését, valamint megállapította annak kockázatát, hogy

egyes kiadások összesen 62,7 milliárd forint összeggel meghaladják a tervezett előirányzataikat,

ennek kezelésére a tartalékok lehetőséget biztosítanak.

Az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a költségvetési cél teljesülése szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százalékaa úgynevezett felülről nyitott, azaz

törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat.

Valamennyi ilyen előirányzat tételes ellenőrzése alapján az ÁSZ négy előirányzatról állapította meg, hogy azokat nem kellő megalapozottsággal tervezték meg.

2,4 százalékos lehet a hiány

A 2017. évi törvényjavaslat a központi alrendszer hiányát 1166,4 milliárd forintban állapítja meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 472,4 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 694,0 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze.

Ez az uniós módszertan szerint 2,4 százalékos hiánynak felel meg.

A törvényjavaslat adatai szerint 2017. év végére a GDP arányos államadósság-mutató 71,9 százalékra mérséklődik, amely a 2016. év utolsó napján várható 73,5 százalékhoz képest 1,6 százalékpontos csökkenést mutat.

Mindezek alapján a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak - írja az ÁSZ. A számvevőszék rámutat ugyanakkor, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a középtávú költségvetési hiánycélnál, ami a stabilitási törvényben előírtak

ellenére nincs összhangban a középtávú költségvetési cél elérésével,

ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából.

Már nem válságköltségvetés

Domokos László, az ÁSZ elnöke a 2017-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek.

Az ÁSZ elnökének közlése szerint a törvényjavaslat - egy előírás kivételével - megfelel az alaptörvényben, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint az államháztartásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek.

Domokos László kijelentette: a 2017. évi költségvetés lesz az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni. Szerinte

ez a büdzsé szakíthat a megszorító költségvetési politikával,

a rövid távú gondolkodással és azzal a sok kárt okozó korábbi gyakorlattal, amely szerint sok feladatra egy kicsivel kevesebbet irányoztak elő a szükségesnél, így év közben többször is módosítani kellett a költségvetést, vagy az intézmények kényszerültek rá arra, hogy beruházásokat átütemezzenek, számlák kifizetését tologassák egyik évről a másikra.

A válságköltségvetés szemléletével való szakítást az ÁSZ elnöke szerint az teszi lehetővé, hogy a költségvetés

makrogazdasági feltételei viszonylag kedvezően alakulnak,

illetve, hogy az Országgyűlés és a kormány erőfeszítéseinek eredményeként Magyarország visszanyerte önállóságát költségvetési politikája alakításában. "Élve visszanyert nagykorúságunkkal" olyan költségvetést tud az Országgyűlés elfogadni, amely megalapozza a jövőt: például a gyermekes családok lakáshoz jutását, a vállalkozások fejlődését, a magyar államkötvényt vásároló lakosság pénzügyi biztonságát - fogalmazott Domokos László.

Tulléphetjük a hiánycélt

A fenntarthatóságról szólva arra figyelmeztetett: nem szabad olyan hosszú távú, működési jellegű kötelezettségvállalásokba belemenni, amelyek kedvezőtlen gazdasági környezetben teljesíthetetlenné válna.

Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy a felülről nyitott előirányzatoknak a költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyított, magas, 53,3 százalékos aránya

kedvezőtlenül befolyásolja a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát

és elszámoltathatóságát.

Elmondta azt is, hogy az ÁSZ a GDP előrejelzésének helyességét a számvevőszék nem ellenőrizte, mivel a gazdasági prognózisok helyességének elbírálása nem tartozik a kompetenciájukba - ahogy korábban írtuk, Orbán Viktor arról beszélt, 5 százalékos növekedést vár, azonban ilyen mértékű bővülés a legoptimistább előrejelzésekben sem szerepel. Az ÁSZ szerint ugyanakkor a költségvetési egyensúlyhoz nincs szükség jelentős növekedésre, a GDP 1,6 százalékos emelkedése esetén is

még tartható az uniós szerződésben előírt 3 százalékos GDP-arányos deficit.

A várható GDP-arányos hiány szerintük 2,1 százalék lehet,

ami meghaladja a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó konvergencia programban foglalt,

a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú hiánycélt. Domokos László szerint az összhang hiánya szankciót nem von maga után, ugyanakkor a következő évek költségvetésének tervezésénél erőteljesebben törekedni kell majd a középtávú költségvetési hiánycél elérésére.