Nem minden offshore-lovag állt át a sötét oldalra

Darth Vader
Vágólapra másolva!
Önmagában nem törvénytelen, ha valakinek offshore cége van, de lehetőséget adhat adóelkerülésre vagy illegális tevékenységek eltitkolására. A panamai offshore-botrányban a cégalapításokért felelős ügyvédi iroda az ártatlanságát hangsúlyozta, és jogi lépéseket helyezett kilátásba az ügyet kirobbantó újságírókkal szemben. A botrányban számos politikus érintett az orosz elnöktől kezdve az izlandi miniszterelnökig.
Vágólapra másolva!

A panamai offshore botrányban 143 politikus érintett, közülük 12-en országuk vezetői valamilyen minőségben. A legnagyobb név Vlagyimir Putyin, a kiszivárgott adatokat bogozgató újságírók kétmilliárd dollár útját követték az orosz elnök közvetlen környezetéig. A második legnagyobb név Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök, aki az adatok szerint a feleségén keresztül dollármilliókat rejteget egy adóparadicsomban.

Illusztris társaság

Az érintettek közt szerepel még Petro Porosenko ukrán elnök, Mauricio Macri argentin elnök, Navaz Sarif, Pakisztán miniszterelnöke, Ajad Allavi, Irak volt miniszterelnöke és Alaa Mubarak, a volt egyiptomi elnök fia.

A brit Lordok Háza hat tagjának is vannak offshore érdekeltségei,

ahogy három volt képviselőnek és az Egyesült Királyságban működő pártok több tucat támogatójának. A kínai vezetés legalább nyolc mostani és régebbi tagjának családja érintett a botrányban, ahogy a nemzetközi labdarúgó-szövetség, a FIFA etikai bizottságának egyik tagja is.

Abból, hogy ezeknek a személyeknek offshore cégeik vannak, nem következik, hogy bűnözők lennének. Önmagában véve nincs semmi törvénytelen abban, hogy egy vállalat vagy egy magánszemély offshore céget hoz létre vagy vásárol egy másik országban.

A világos és a sötét oldal

Ideális esetben az offshore cég csak arra szolgál, hogy megkönnyítse külföldi befektetések vagy üzletek végrehajtását.

Kevésbé ideális esetben az offshore cég valamelyik adóparadicsomba van bejegyezve, és

tulajdonosa ott számolja el a jövedelme egy részét, így adót kerül el.

Ez nem törvénytelen, de nem is erkölcsös.

A legrosszabb esetben

az offshore céget a tulajdonosa azért tartja, hogy illegálisan szerzett bevételeket titkoljon el.

Sok offshore cégről kívülről nem lehet megmondani, hogy ki a tulajdonosa, így azt sem lehet tudni, hogy valójában kié a pénz, ami belekerül.

Nem feltétlenül sántikál rosszban, akinek offshore cége van, de tény, hogy egy ilyen vállalat visszaéléseket tesz lehetővé Forrás: InterCom

Offshore cégekkel kereskedtek

A botrány középpontjában a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda áll, ennek dokumentumait szivárogtatta ki egy ismeretlen személy a Süddeutsche Zeitung német lapnak. Az ügy kirobbanása után az iroda kommunikációs igazgatója, Carlos Sousa közleményben tagadta, hogy az iroda részt vett volna bármiféle illegális tevékenységben.

A Mossack Fonseca lényegében offshore cégekkel kereskedett: az ügyvédi iroda létrehozta a cégeket, aztán továbbadta őket ügyfeleinek. Az ügyfél itt ráadásul jellemzően nem a végfelhasználót jelentette, hanem valamilyen pénzügyi tanácsadócéget, más ügyvédi irodát, bankot.

A Mossack Fonseca szerint ügyfeleinek 90 százaléka valamilyen vállalat, nem pedig magánszemély.

Egyszóval ha (tegyük fel) egy politikus valahol a világban titokban venni akart egy offshore céget, akkor ezzel megbízott egy tanácsadócéget vagy más intézményt, amelyik beszerezte a vállalatot a Mossack Fonsecától.

Nem az iroda ügyfelei

Közleményében Carlos Sousa hangsúlyozza is, hogy a botrányban érintett politikusok és hírességek legnagyobb része nem ügyfele a Mossack Fonsecának, illetve nem tudnak róla, hogy ezeknek a magánszemélyeknek közük lenne az ügyvédi iroda által létrehozott cégekhez. Sousa szerint a Mossack Fonseca egyáltalán nem vesz részt az általa létrehozott cégek üzemeltetésében, nem kezeli az ügyfelei pénzét, mindössze ügyvédi díjat kap a cégek létrehozásáért.

Gyakorlatilag

a Mossack Fonseca azzal védekezik, hogy ők csak megcsinálják a cégeket, ahhoz már semmi közük, hogy ki és mire használja őket.

A fentiek tükrében már világos, miért került 370 újságíró több mint egyévi munkájába, mire a botrány kirobbant. A dokumentumokat az ismeretlen szivárogtató a Süddeutsche Zeitungnak adta át, a német lap viszont megosztotta őket a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists szervezettel.

Az ügyvédek szerint ők csak megcsinálták a cégeket Forrás: AFP/Eduardo Grimaldo

Jogi lépések

Carlos Sousa szerint a Mossack Fonseca a működése során mindig betartotta a panamai és a nemzetközi jogszabályokat, és nagyon sajnálják, ha az ügyvédi iroda hibáján kívül egyes általuk létrehozott cégeket adóelkerülésre vagy illegális tevékenységekre használtak.

Egyébként az ügyvédi iroda álláspontja szerint az újságírók jogosulatlanul jutottak hozzá az iroda dokumentumaihoz,

az információk felhasználása ezért bűncselekmény,

és minden jogorvoslati lehetőséget meg fognak ragadni.