Alacsony kamatokkal büntetik a magyar befektetőket

Nehéz helyzetben vannak a befektetők, mert jelen pillanatban az alacsony hozamkörnyezet komoly kihívások elé állítja a szektort, mondta az Origónak adott interjújában Régely Károly, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója. A brókercég vezetője szerint nagyon nehéz hozamot biztosítani az ügyfeleknek, akik emiatt sok esetben olyan eszközökbe fektetnek, amelyek kockázataival nincsenek tisztában.

• A kormányzati szerepvállalással az utolsó esélyt kapta meg a budapesti tőzsde.
• Az alacsony kamatok kihívások elé állítják a befektetési szektort.
• A Concorde Értékpapír két tőzsdei bevezetéssel már elégedett lenne.
• Amíg vannak uniós források, addig a magyar növekedéssel sem lesz gond.
• Közép és hosszútávon lehetnek problémái a magyar gazdaságnak.

Mi a véleménye az új tőzsdei stratégiáról?

Hosszú évek tőkepiacokat érintő negatív intézkedései után

a jelenlegi kormányzat lehetőségként tekint a tőzsdére,

mint partner, mint az alternatív tőkebevonás egyik eszköze a vállalati szféra számára, és ehhez minden lehetőséget meg kíván adni. Egy növekvő gazdaságnak a tőkebevonás minél szélesebb körére szüksége, így a banki hitelfelvét és tagi kölcsön mellett kellenek az egyéb alternatív források, a megfelelő tőkeszerkezet kialakításában szóba jöhet a tőzsde is. Az elmúlt időszakban a tőzsde ezt a funkcióját nem tudta betölteni.

Miért nem?

Részben, mert a tőzsde a gazdasági stabilitás áldozatául esett, ami gyengítette a megtakarítói oldalt – miközben a lakosság a válság óta folyamatosan megtakarítói szerepben volt,

a magyar lakosságnál felhalmozódott pénzeket inkább a hitelek visszafizetésére fordították.

Emellett – szintén a stabilizáció érdekében végrehajtott intézkedések, mint a különadók és egyéb kormányzati intézkedések – a külföldiek számára is kiszámíthatatlanabbá vált a tőzsde. Ez olyan légkört teremtett, ami likviditást vont ki a tőzsdéről, így a csökkenő likviditás és növekvő volatilitás és az ebből fakadó alulárazottság miatt, funkcióját nem tudta betölteni.

Partnerként tekintenek a tőzsde új vezetésére Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ebben a környezetben egy olyan alulértékelt árazás jött létre a magyar vállaltok esetében, hogy nem volt érdekük a tulajdonosoknak a magyar tőzsdén értékesíteni kisebbségi vagy éppen többségi csomagokat. Mindezek mellett a tőzsde osztrák tulajdonosa sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mit vár az új tulajdonostól, tud majd ezen változtatni?

Úgy gondolok a jelenlegi kormányzati szerepvállalásra, illetve az új tulajdonos személyére és az új vezetésre, hogy

a tőzsde ezzel egy utolsó esélyt kapott.

A stratégia számos új elemet takar, mind a keresleti, mind a kínálati oldal élénkítésére vannak benne elhatározások. Van mögötte politikai akarat és szándék. Ezt támogathatja a magyar gazdaság jelenlegi helyzete, valamint az esetleges felminősítések, amelyekkel a befektetési kategóriába kerülhetünk vissza az év következő felében. Az új stratégia mögött mindenképpen megvan a politikai szándék, az adhatja az ehhez szükséges muníciót.

Milyen munícióra kell itt gondolni?

A kereslet és a kínálat élénkítése olyan ötleteket tartalmaz, amelyek a költségvetést is érinthetik. Ugyanis amennyiben segítjük a tőzsdére menetelt különböző támogatások formájában – piacra lépés finanszírozása, vagy például a megtakarítási oldalon adókedvezményeket adunk –, azok mind érintik a költségvetést, ehhez pedig politikai szándék és akarat kell. Ez egyébként egy kicsit a korlátja is a megindult folyamatnak, hiszen

nem elég a legjobb szándéka és tudása sem a jelenlegi menedzsmentnek, hogyha ez a szándék nem nyer egy szélesebb támogatást

még a háttérben.

Kinek a támogatására lehet még szükség?

A költségvetési stabilitásért felelős minisztériumra, a Nemzetgazdasági Minisztériumra (ngm) gondolok, illetve az Igazságügy Minisztériumra.

Az ngm rövid távon nem biztos, hogy feltétel nélkül érdekelt ebben, miután felvetődött a nullás költségvetés célja,

így bár lehet jó a stratégia, pozitív elemeket takar, jelentős része nem biztos, hogy megvalósítható, hogyha a tőzsdének a vezetése nem kapja meg azokat a támogató törvényi változtatásokat és szándékot, amit más minisztériumoknak kell jóváhagynia. Végül a nemzetközi törvények Európai Unión belüli semlegességet biztosító előírásairól se feledkezzünk meg.

Dolgoznak most tőzsdei bevezetésen?

Megkereséseink az elmúlt években folyamatosak voltak, még akkor is, ha nem történt komolyabb tőzsdei bevezetés. Jelenleg is folynak ilyen tárgyalások, és mi is keresünk ilyen cégeket. A tőzsde eddig nem volt valós alternatíva a cégeknek az elmondottak és az árazás miatt, de ha a keresleti oldal helyre jön, és az árazás is kedvezően alakul, akkor

egy valós alternatívát nyújthat a hosszú távú finanszírozásban.

Hány cégről lehet szó?

Inkább fogalmazzunk úgy, ahogy a tőzsde vezetősége is publikál:

azt szeretnék, hogy ha átlagosan 3-5 kibocsátás lenne minden évben.

Ha részt tudunk venni kettőben, akkor az számunkra megfelelő. Magyarországon több száz olyan kis- és közép vállalkozás van, ami alkalmas lehet rövid-közép távon a tőzsdei megjelenésre, de azért nekünk, mint szolgáltatóknak, és a piacnak a magyar tőzsde szempontjából nyilván 1-1 komoly közepes vagy nagy vállalat tőzsdére lépése hozhatna igazából áttörést. Erre jelen pillanatban még középtávon is inkább csak az állami tulajdonú cégeket látom alkalmasnak.

Ez az évi 3-5 kibocsátás reális cél?

Igen, reális cél lehet a kkv kategóriában.

Az áttöréshez azért nagyobb cégek is kellenének,

viszont a komolyabb cégek csak az állami tulajdonú cégektől, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő portfóliójából kerülhetnek ki.

A Concorde Értékpapír és a Concorde Alapkezelő a szétválás óta is egy irodaházban található. Az Alapkezelő egy értékpapírcéget, az Értékpapír pedig egy alapkezelőt hoz létre. Ez a történet hol tart jelenleg?

Ennek egy része már a múlt. Ez nem egy új keletű folyamat, maximum kevésbé kapott publicitást. A folyamat majdnem öt éve elindult: az Alapkezelőben az akkori menedzsment növelte a tulajdonrészét 50 százalékra, majd az 50 százalék plusz 1 szavazati jog mértékéig. Tavaly az Alapkezelő alapított egy alapforgalmazó céget, ami klasszikusan egy korlátozott befektetési jogosítványokkal bíró értékpapírcég, majd ezt követően az Értékpapír is megalapította a Concorde-csoport új alapkezelőjét, Accorde Alapkezelő néven. Az engedélyeket mindkét cég még 2015-ben megszerezte.

Alkotás Point irodaház: a Concorde Értékpapír a hatodik, a Concorde Alapkezelő az ötödik emeleten bérel irodát Forrás: MTI/Jászai Csaba

A két cég versenytársként tekint egymásra?

A két cég nemcsak hogy versenytársként tekint egymásra, de versenytárs lett. A Concorde-csoportnak szüksége volt alapkezelőre, mert, ahogy az elmúlt 23 évben, úgy a jövőben is a teljes szolgáltatáspalettát kívánja kínálni az ügyfelei számára, ezért szükséges volt az alapkezelő megvalósítása. Ugyanakkor van olyan terület, amelyen továbbra is együtt tudunk dolgozni: amennyiben az ő alapjaik jól szerepelnek, úgy mindenképpen értékesítjük azokat ügyfeleink számára, csakúgy, mint tesszük azt minden jó teljesítményű alapnál. Míg a másik oldalon, ha megtisztelnek bennünket bizalmukkal, akkor szívesen nyújtunk számukra elemzői, végrehajtói szolgáltatást. Tehát

van olyan terület, ahol együtt dolgozunk, és van olyan, ahol versenyezni fogunk egymással.

Idén mi várható a befektetési piacon?

Volt idő, amikor a volatilitás és a piaci sokkhatások miatt kellett nehéz helyzettel szembenézniük a befektetőknek. Jelen pillanatban az alacsony hozamkörnyezet az, ami kihívások elé állítja a szektort.

Az alacsony hozamkörnyezetben nagyon nehéz hozamot biztosítani az ügyfeleknek,

nyilván ez jelenti a legnagyobb kihívást is. Ennek a megoldása sok esetben elviheti az ügyfeleket abba az irányba, hogy átgondolatlanul, a kelleténél nagyobb kockázatot vállalva olyan eszközökbe fektetnek, amelyeket eddig kerültek, de ezen eszközök kockázataival nincsenek tisztában.

Tudna erre példát mondani?

Sokan az elmúlt években a bankbetétből átvitték megtakarításaikat kötvény befektetési alapokba, illetve a későbbiekben az abszolút hozamú alapokba, majd a következő lépésekben már a részvényalapok felé tekintgettek, azokon belül is egy illikvidebb piaci szegmenset átfogó részvény befektetési alapokba. Lehetnek olyanok is, akik ebben a hozamvadászati időszakban csak a piac végén fognak majd ingatlanba fektetni, hiszen ez is jellemzője az elmúlt időszaknak. Ott is előfordulhat, hogy

akik a végén szállnak majd be, azok már nem fognak tudni könnyen kiszállni

a befektetésekből, illetve megfelelő hozamot realizálni.

Nehéz hozamot elérni Forrás: AFP / Image Source/James French

Két kihívás volt a számunkra: a bankbetétek hozamának csökkenése, illetve a végtörlesztések. A betéti kamatok csökkenése óriási lehetőséget biztosított számunkra, hiszen onnan hatalmas pénzmennyiség jött át a tőkepiacra, miközben a végtörlesztések után is óriási pénzek szabadultak fel, így a jövedelmek már nem a törlesztésbe, hanem részben fogyasztásba, részben befektetésekbe mehettek. Tehát mind a két hatás pozitív volt. Viszont jelenleg

a külföldi bankok az ügyfeleket már gyakorlatilag büntetik a negatív kamatokkal.

Hogyha ez a folyamat tovább tart, az ügyfeleket abba az irányba fogják eltolni, hogy bármi áron fektessenek valamibe. Ez egy idő után visszafordulhat, és ha megint egy lefelé irányuló ciklusba kerülünk, akkor azok, akik a folyamat végén kényszerbefektetőként jelentek meg, már nem tudnak majd kiszállni ezekből az eszközökből, vagy csak komoly veszteségekkel.

Több mint egy éve robbant ki Magyarországon a brókerbotrány. Önök hogyan élték ezt meg?

Rövidtávon jelentős mértékben megrázta a piacot. Néhány hétig mi is számos ügyféltalálkozón vettünk részt,

magyaráztuk a számunkra is megmagyarázhatatlant.

Az ügyfelek arról érdeklődtek, hogy nálunk ez előfordulhat-e, további fertőző hatása lehet-e a piacon, ugyanakkor egy hónapon belül megnyugodtak a kedélyek, az ügyfelek elkezdték megkülönböztetni a szolgáltatókat.

A Concorde Értékpapír is megérezte a brókerbotrányt Forrás: MTI/Kovács Tamás

Mennyi pénzt vontak ki a Concorde Értékpapírtól?

A mindenkori legmagasabb állományunkhoz képest 5 százalékon belül maradt a pénzkivonás. Szerencsére ez nem rázta meg a céget, de szignifikáns hatása volt, mert egy elég agresszív növekedési szakaszban ért minket ez a botránysorozat, és a növekedésünk szakadt meg. Egy jó fél-háromnegyed év volt, mire újra tudtuk indítani az ügyfél-akvizíciós tevékenységünket.

Milyennek látja a magyar növekedési kilátásokat?

Ameddig az európai uniós transzferek Magyarországra érkeznek, addig a magyar növekedéssel komolyabb probléma – nemzetközi összehasonlításban – nem lesz, túl nagy negatív meglepetés nem érhet bennünket. 2018-ig nemzetközi összehasonlításban szerintem nem lesz gond a magyar gazdasággal.

És mi lesz azután?

A válság után mindenki arról beszélt, hogy Magyarország lehet a következő, amelyik csődbe megy, nagyon sokan shortolták a magyar papírokat, az állampapírokat, a forintot. Ehhez a 2009-es szinthez képest most olyan szintre jutottunk, hogy a devizában denominált hitelektől a lakosság jelentős részben megszabadult, a vállalati szektor és az állam deviza kitettsége is csökkent.

Olyan kamatszint van Magyarországon, amelyet korábban nem láttunk,

újra növekedési pályán vagyunk – tehát lehetne egy nagyon kedvező képet is festeni, ami egyébként tényleg kedvező is. A következő éveknek még nyertese lehet a magyar gazdaság és ezen keresztül a magyar tőzsde is. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt másfél évben a magyar tőzsdén 30-40 százalékkal nőttek a papírok – több tíz százalékot erősödtek a jelentősebb magyar papírok –, akkor

aki hitt magyar fellendülésben és a kormány gazdaságstabilizációt célzó intézkedésében, az komoly profitokat tudott realizálni.

Az, hogy 2018 után mi fog történni, abban már nem vagyok annyira biztos.

Ott még lesz egy választás is.

Részben a választás, részben pedig az, hogy

a magyar gazdaság az EU-transzferek nélkül azért teljesen más képet festene jelenleg.

Ha ehhez hozzávesszük még, hogy a nyolc éve átmeneti jelleggel bevezetett különadók milyen nagyságrendet képviselnek az állami bevételekben, akkor már azért azt is látjuk, hogy az esetleg megvalósuló nullszaldós költségvetésnek az összetétele, az átmeneti intézkedések, amik mára kőkeményen beleégtek a költségvetésbe, az EU-transzfereknek a javító hatása, mindez azért azt mutatja, hogy közép és hosszútávon lehetnek problémáink.