A kötvény-és részvénybefektetéseket is tartalmazó vegyes alapok lehetnek az idei év slágertermékei.
Minél magasabb arányban tartalmaznak részvényeket az ilyen alapok, annál magasabb hozamot lehet velük elérni, ha a körülmények kedvezően alakulnak. Értelemszerűen a magasabb részvényarány magasabb kockázatot is jelent, mert a részvények értéke változékonyabb, kiszámíthatatlanabb, vagyis nagyobbat esik, ha a körülmények rosszra fordulnak.
Ezekből az alapokból széles a választék,
mindenki találhat magának testre szabott megoldást,
aszerint, hogy milyen hosszú időre keres megoldást, és mekkora kockázatot vállal fel. Ha valaki stabil tőkevédelem mellett szeretne viszonylag kedvező, 6-7 százalékos éves hozamlehetőséget, annak érdemes az úgynevezett tőkevédett vagy részlegesen tőkevédett alapok között válogatnia.
Ezek az alapok sok tulajdonságukban a kötvényekre hasonlítanak, ugyanakkor valamilyen magasabb hozamot nyújtani képes kockázatosabb piac, például a részvénypiac vagy a nyersanyagpiac hozamából - akár évi 6-7 százalékos nagyságrendben - lehet részesülni általuk. Ugyanakkor baj esetén a befektetett pénz nagy része, mondjuk 95 százaléka biztosan meglesz az alap lejáratakor – fogalmazott Demeter Gábor, a CIB Alapkezelő Zrt. értékesítési vezetője.
Március végén - mint ismeretes - a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 7 hónap szünet után ismét a kamatcsökkentés útjára lépett és 15 bázisponttal 1,20 százalékra, majd áprilisban újabb lépéssel 1,05 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
A legtöbb szakember szerint a laza monetáris kondíciók hosszú távon fennmaradhatnak világszerte, vagyis újabb kamatcsökkentésekre nyílhat lehetősége a magyar jegybanknak is. Mindez azt jelenti, hogy
a lakossági befektetők által oly kedvelt banki betétek kamatai minimálisra csökkentek, és egyhamar nem is indulnak el fölfelé.
A hazai jegybank lépése nem példátlan: a világon számos jegybank intézkedett hasonlóan a gazdaság élénkítése céljából: ösztönözze a lakosságot, hogy forgassa meg a pénzét a gazdaságban. „A tendencia az amerikai jegybank, a Fed döntésével kezdődött (ők már visszafordultak, és egy kamatemelést is végrehajtottak), majd Japánban és az Európai Unióban is minimálisra mérséklődtek a kamatok.
Egyes országokban már a negatív tartományba kerültek az alapkamatok"
– hangsúlyozza Demeter Gábor. A svájci jegybank irányadó rátája például jelenleg mínusz 0,75 százalék. Ez pontosan azt jelenti, hogy a befektetett tőkénél kisebb összeg jár vissza lejáratkor.
Hazánkban ugyan egyelőre nem értük el a mínuszos alapkamatot, de a bankok a jegybanknál már 0,05 százalékos pénzvesztéssel helyezhetnek el pénzt. Demeter Gábor szerint, ha nagy mennyiségű pénz van a gazdaságban, alacsony rá a kereslet, így a pénzért is kevesebbet fizetnek, így
alacsony a kamat, hiszen a kamat a pénz „ára”.
Évek óta küzd ezzel a helyzettel a japán jegybank is. A szigetországban ugyanis a kulturális berendezkedésből adódóan hatalmas megtakarításokat halmoznak fel, ugyanakkor a gazdasági növekedés évtizedek óta stagnál. Az Egyesült Államokban sikerült megfordítani ezt a trendet: a Fed ösztönző kamatcsökkentéseit követően a gazdaság ma már felszálló ágban van, s már inkább kamatszigorításra számítanak az elemzők a tengerentúlon.
A jelenlegi hozamkilátások mellett a szakemberek szerint
a részvénypiac lehet az adu ász.
Nyilván ez rizikósabb befektetés, de a kockázatot lehet mérsékelni, ha a befektetők olyan konstrukciót választanak, amelyben alacsonyabb a részvénypiaci befektetések hányada, ilyenek jellemzően az óvatos vagy kiegyensúlyozott vegyes alapok. A CIB befektetései közül már most is ezek a legnépszerűbbek.
A másik fontos faktor az időtáv. Általában nem szeretjük hosszabb távra betenni a pénzünket semmilyen eszközbe, így viszont vagy a hozamlehetőségeink lesznek alacsonyabbak, vagy a kockázatunk lesz magasabb. Ha szeretnénk a kiszámíthatóan 0 körüli hozamoknál többet keresni, akkor be kell vállalni olyan befektetéseket, amelyek a piaci hírekre nagyobb ingadozással reagálnak.
Az idén nagy ingadozást várnak a CIB Banknál a tőke- és pénzpiacokon, ezért
a befektetőknek hosszabb távon kell gondolkozniuk,
ha a kockázatokat csökkenteni szeretnék – teszi hozzá Demeter Gábor. A kockázatosabb, 65 százaléknál magasabb arányban részvényeket tartalmazó úgynevezett dinamikus vegyes alapok iránt ugyan jelenleg kisebb a kereslet, de a részvénypiac jó kilátásai meghozhatják a kockázatvállaló és hosszabb távra tervező befektetők kedvét.
A szintén a részvénypiacok hozamát célzó tőkevédett alapok az elmúlt néhány évben egy szerencsésen kiválasztott részvénybefektetéssel akár 10 százalék körüli éves hozamot is elérhettek. A várható hozam mára 6-7 százalék környékére csökkent, 95 százalékos árfolyamvédelem mellett, de a jelenlegi kamatokhoz képest ez is igazán kecsegtető lehet a befektetők számára.
Az alacsony kamatok és a fogyasztást ösztönző kormányzati intézkedések kedveznek a vállalati profitkilátásoknak,
és sok pénzt terelnek át a részvénypiacra. A kedvező hozamkilátások és a magasabb kereslet felhajthatja a papírok árát, magas megtérülést realizálva a befektetők számára” - emelte ki a szakember.
„Az alacsony kamatoknak alternatívát kereső megtakarítók körében újra népszerű a kiadási célú ingatlanvásárlás. A befektetésként vásárolt lakás árához azonban nem könnyű hozzájutni, ha netalántán azonnal pénzre lenne szükségünk, ezzel szemben a legtöbb befektetési alap nyílt végű, azaz a befektető bármikor hozzájut a pénzéhez. Mi több, nem kell az egészet kivennie, a fennmaradó összeg tovább gyarapodhat” – tette hozzá Demeter Gábor.
A részvénypiaci opciót tartalmazó, részlegesen tőkevédett alapokból széles a választék. A befektetők választhatnak például iparági vagy földrajzi alapon összeválogatott részvénycsomagokból. Az alapok teljesítményét és a jövőbeni kilátásokat tekintve a részvények jó befektetésnek bizonyulhatnak annak, aki most épp azon töri a fejét, hova is helyezze el a pénzét tekintetbe véve azt a nagyon fontos szabályt, hogy
egy-egy kockázatosabb befektetésbe a pénzünknek egy kisebb hányadát helyezzük,
és törekedjünk arra, hogy lehetőleg sokféle befektetésünk legyen.