Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Társadalompolitikai értelemben talán a legkedvezőtlenebb változás az önkéntes pénztári befizetések kiemelése a béren kívüli juttatások rendszeréből, hisz így az öngondoskodás formáinak egyik legjelentősebb támogatását sorvaszthatják el.
Könnyen megjósolható, hogy az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések jelentősen csökkenni fognak, még akkor is, ha az adókedvezményt továbbra is igénybe lehet venni a befizetések után - hívta fel a figyelmet Hegedűs Sándor, az RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adóüzletág-vezetője.
A Magyar Pénztárszövetség szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak munkáltatói támogatását önálló soron kellene nevesítenie az adótörvénynek. A béren kívüli juttatások tervezett átalakítása tovább rontja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás adópozícióját. Emiatt 2017-től
a munkáltatói hozzájárulások drasztikus csökkenésére számítanak.
A pénztárszövetség szerint nem valószínű, hogy kormányzati szándék lenne a jelentős magyar állampapír-befektető önkéntes kölcsönös pénztári szféra helyzetének ellehetetlenítése.
Azt javasolják, hogy ne az egyes meghatározott juttatások közé sorolják az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulást. Ez a fontos, öngondoskodást segítő juttatás legyen ugyanúgy adómentes, mint a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás vagy a már adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás és a sportrendezvényre szóló belépők - írta a pénztárszövetség.
Annak sem lesz jó az új cafeteria-rendszer, aki eddig egyszerre vett igénybe Erzsébet-utalványt és helyi közlekedésre jogosító bérletet, összesen éves szinten akár több mint 200 ezer forint értékben. Jövőre ugyanis már csak 100 ezer forint készpénzjuttatásra számíthat, és ebből kell az eddigi bérlet- és Erzsébet-utalványból fedezett beszerzéseit finanszíroznia – közölte Hegedűs Sándor adószakértő.
Ahogy arra a héten elfogadott törvény indoklása is fölhívja a figyelmet, a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások, mint például:
már jövőre nem minősülnek béren kívüli juttatásnak.
A munkáltatók jövőre egyrészt
Széchenyi Pihenőkártyát adhatnak
a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint
100 ezer forintig pénz kifizetése
is lehetséges.
Arra azonban még figyelni kellene, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozzon – mondta Fata László cafeteria-szakértő. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában 200 ezer forint lenne adható.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szeresére kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék ehót fizetni. Így a teljes közteher 2017-ben is 34,51 százalékos lesz - közölte Fata László.
A gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt bővül 2017-re. A kulturális belépő, a sportrendezvény-belépő, a lakáshitel-támogatás, a bölcsődei támogatás kis módosítással 2017-ben is továbbra is használhatók lesznek.
Emellett bekerül az adómentes juttatások közé a
mobilitási célú lakhatási támogatás, a különböző egészségügyi szolgáltatások és az óvodai ellátások térítése is.
A közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető költségtérítés a mostani kilométerenként fizethető
9 forintról 15 forintra emelkedik.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a munkaadóknak nem érdemes trükközniük a cafeteria 100 ezer forintos készpénzes részével, nem érdemes beépíteniük a bérbe. Az adóhivatal formanyomtatványán kell majd arról nyilatkozniuk, ha jövedelemcsökkenés volt a cégnél, amit az adóhatóság ellenőrizni fog.
A munkáltató elszámolási kötelezettsége megmarad, azon nem kívántak módosítani, ezen az összegen plusz járulékteher nem jelentkezik, ezért nem félnek attól, hogy visszaélések lesznek – mondta Varga Mihály.
A miniszter azt mondta,
arról, hogy az utalványpiacra visszatérhetnek-e a külföldi szolgáltatók, még nincs döntés.
Van az Európai Bíróságnak egy ítélete, ezt a kormány megvizsgálja és be fogja tartani.
Hegedűs Sándor szerint az Erzsébet-utalványra vonatkozó kedvezőtlen európai bírósági döntést sikerült ellensúlyozni a készpénzjuttatás lehetőségével. Ha nem is ennyire rugalmas, de a munkavállalók számára kedvező megoldást jelenthetett volna az is, ha az utalványforgalmazást liberalizálják - mondta az adószakértő.
