Boldogtalansághoz vezethet az egyenlőtlenség

2016.01.15. 17:01

„Nyomorultul érzi magát? A leggazdagabb 1 százalék lehet a hibás” – ezzel a nem mindennapi felütéssel kezdődik a Marketwatch cikke, ami az egyes országokban tapasztalható egyenlőtlenség és az általános közérzet összefüggéseivel foglalkozik.

A szerző egy decemberben, az Oxford egyetemen készült felmérésre hivatkozik, amelyből kiderül, sokkal kevésbé elégedettek az életükkel az emberek azokban az országokban, ahol a leggazdagabb 1 százalék a nemzeti vagyon nagyobb részét birtokolja.

Gazdag elit, elégedetlen köznép

„A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági egyenlőtlenség világszerte az elégedetlenség vezető okai között van, akkor is, ha viszonylag jómódúak vagyunk” – mondta Jan-Emmanuel De Nevel, az Oxford egyetem közgazdásza, egyben a kutatás egyik készítője. De Nevel kutatócsoportja a Galup úgynevezett boldogságindexét és a legvagyonosabb rétegekről statisztikákat készíteő World Top Incomes Database adatai használták fel. Azt számolták ki, mennyi a leggazdagabb egy százalék (bevallott) jövedelme az egyes országokban, ezt pedig összevetették aztán össze az elégedettséggel kapcsolatos felmérések eredményeivel.

Grafikonon az egyes országok egyenlőtlenségi és elégedettségi indexe

Forrás: http://eureka.sbs.ox.ac.uk/5875/1/2015-25.pdf

A kutatók úgy találták: azokban a társadalmakban, ahol a lakosság egy százaléka a legnagyobb arányban birtokolja a nemzeti vagyont, ahol nagyobbak a jövedelemkülönbségek, ott az átlagember több negatív érzelemről számolt be. Ott, ahol a vagyon egyenletesebben oszlik el, általában jellemzőbb az elégedettség.

Nem véletlen egybeesés?

Ráadásul nem is csak arról van szó, hogy a kevésbé gazdag országokban, ahol eleve rosszabb a közérzet, a vagyon eloszlása is egyenlőtlenebb – ez alapján még nem lenne értelme összefüggést keresni a két adat között. Azonban a kutatás szerint a fejlettebb gazdaságokra is jellemző, hogy a kisebb egyenlőtlenség nagyobb elégedettséggel is jár. Az Egyesült Államok elégedetlenségi indexe például jóval magasabb, mint az emberi fejlettségi index szerint tőle lemaradt Hollandiáé. Hollandiában ugyanis az országban kifizetett jövedelmek fizetőeszközben számított alig 6 százalékát kapja a felső egy százalék – az Egyesült Államokban ez az arány mintegy 18 százalék.

A kutatók nem számolták az egyéb jövedelmeket és vagyonokat, mint például az örökséget, nem adóztatható állami juttatásokat, megtakarítást, de ha ezt is beleszámítják, a különbségek még látványosabbak is lehettek volna: ha az egész nemzeti vagyont nézzük, annak az Egyesült Államokban a 34,6 százalékát a leggazdagabb 1 százalék birtokolja.

Magyarország a felmérésben nem szerepelt, a jövedelemkülönbségek egyébként viszonylag magasabb, egyes munkahelyek bérezése között akár 28-szoros eltésér is előfordul. Az elégedettségi indexen egyébként a fásult országok közé tartozunk, azok közé, akik sem túl sok negatív, sem túl sok pozitív élményről nem tudtak beszámolni - hasonló mintákat a posztszovjet országok, például Azerbajdzsán, Grúzia és Türkmenisztán mutatott.

Csak elmélet

A felmérés azért is aktuális, mivel az elmúlt években az egész fejlett világban nőttek a jövedelemkülönbségek. Az Egyesült Államokban például 1970-ben még alig 10 százalék volt a felső egy százalék részesedése a jövedelmekből. 2012-ben viszont ez az arány már 20 százalék felett volt, legalábbis Emmanuel Saez, a Berkeley Egyetem közgazdásza szerint. Külön figyelemre méltó, hogy ezen az egy százalékon belül a 20 leggazdagabb ember akkora vagyonnal rendelkezik, mint az össztársadalom szegényebb 50 százaléka, 152 millió ember.

Az USA 20 leggazdagabb emberének a vagyona akkora, mint a legszegényebb 152 millió emberé összesen

Forrás: AFP/Bertrand Guay

Arról, hogy mindez miért tehet tömegeket elégedetlenné, csak találgatni lehet. Az egyik elmélet szerint ott, ahol nagyok a jövedelemkülönbségek, ott gyakori, hogy még viszonylag módos embereknek is le kell mondaniuk bizonyos javakról: nem járathatják a gyerekeiket magániskolákba, kénytelenek a vágyottnál rosszabb környéken lakást venni – vagyis elsősorban az igényelt életmód és a valóság közötti szakadék az, ami az elégedetlenséget okozza.

Egyelőre viszont a kutatók nem biztosak abban sem, hogy a nagy jövedelemkülönbségek és az elégedetlenség között ok-okozati az összefüggés. Egyszerűn arról van szó, hogy sok társadalomban egyszerre van jelen az elégedetlenség és a növekvő vagyoni egyenlőtlenség.

Boldog Latin-Amerika

Bár az elégedettséggel kapcsolatos felmérések szerint nagy általánosságban igaz, hogy a legszegényebb országokban boldogtalanabbak az emberek, az eredmények alapján a gazdasági állapoton kívül még számos faktor van.

Ahogy korábban megírtuk: nem feltétlenül azoknak az országoknak a legmagasabb az elégedettségi indexe, amelyek az emberi fejlettségi rangsor élén állnak: a 2015-ös „boldogság-index” élén például csupa latin-amerikai ország végzett. A felmérést készítő Gallup szerint ez azt bizonyítja, hogy az olyan körülmények, mint a jólét vagy a biztonság, a társadalmi berendezkedés mellett a kultúra is rendkívül erősen befolyásolja az emberek közérzetét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra