Segítségért kiált a Föld

2016.03.06. 10:51

Március 6-a az energiatakarékosság világnapja. Ezen a napon az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználására, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazásának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Földünk természeti készletei folyamatosan apadnak, így napjaink egyik megoldásra váró sürgető problémája az energiaforrások kimerülése. Magyarország 2000 óta résztvevője az energiatakarékosság világnapjának.

Az alternatív energiaforrások, mint a szélenergia felhasználása is környezetkímélő

Forrás: AFP/Giuseppe Cacace

A megújuló energiaforrásoknak, a napnak, a szélnek, a geotermikus energiának, a biomasszának vagy a víz mozgási energiájának jelentős szerepe van a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint a különböző káros anyagok kibocsátásának csökkentésében – írta közleményében a Központi Statisztikai Hivatal.

Jó úton vagyunk

Az Európai Unió gazdasági stratégiájának részeként 2020-ra az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul. Hazánk vállalása ezen a téren 14,65 százalék. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, ez 1,0 százalékponttal haladta meg az előző évit. Magyarországon ennél alacsonyabb és változatlan mértékűnek tekinthető a zöldenergia részesedése, mivel a mutató mind 2013-ban, mind 2014-ben 9,5 százalék volt.

Forrás: Eurostat

A megújuló energia használata a hazainál jóval elterjedtebb az uniós országok többségében. Kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát teszi ki, és ennek nagy részét vízenergia hasznosítása adja.

A megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel. A hazai belföldi villamosenergia-fogyasztás egyre jelentősebb részét megújuló energiaforrásokból fedezzük, ennek aránya 7,3 százalék volt 2014-ben.

Bioüzemanyag használatában megelőztük az uniós átlagot

A zöld villamosenergia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származik (54 és 21 százalék). A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia a hazai zöldáramtermelés csekélyebb részét (4 és 2 százalékát) adja.

A közlekedés a korábbi évtizedek dinamikus motorizációja következtében az egyik legnagyobb energiafogyasztóvá vált. Határozott célkitűzés a szektor károsanyag-kibocsátásának csökkentése a bioüzemanyagok használatának növelése révén.

A bioüzemanyagot főleg kukoricából, repcéből, napraforgóból állítják elő

Forrás: MTI/Füzesi Ferenc

Az unió minden tagállamban 2020-ig a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak 10 százalékos részarányt kell elérniük a közlekedésben. Magyarországon a bioüzemanyagok használata a közlekedés üzemanyag-felhasználásában növekvő tendenciát mutat, aránya a 2004. évi 0,4 százalékról 2014-re 6,9 százalékra bővült, meghaladva az unió 5,9 százalékos átlagát. Hazánkban a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra