A brexit 75 ezer munkahelyet vihet a pénzügyi szektorban

A woman walks past a house where "Vote Leave" boards are displayed in Redcar, north east England on June 27, 2016 Britain's historic decision to leave the 28-nation bloc has sent shockwaves through the political and economic fabric of the nation. It has also fuelled fears of a break-up of the United Kingdom with Scotland eyeing a new independence poll, and created turmoil in the opposition Labour party where leader Jeremy Corbyn is battling an all-out revolt. / AFP PHOTO / Scott Heppell

Londoni pénzügyi elemzők szerint több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorában a hard brexit, vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskdelmi megállapodás nélkül. A legrosszabb forgatókönyv szerint 75 ezer munkahely szűnhet meg a pénzügyi szektorban, az állam 38 milliárd font bevételtől eshet el.

A londoni City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó céget bízta meg a brexit lehetséges forgatókönyveinek összeállításával.

Az október 5-én, szerdán ismertetett 24 oldalas hatástanulmány kiemeli, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor és a hozzá kapcsolódó, nagy-britanniai székhelyű kiszolgáló háttér éves bevétele hozzávetőleg 190-205 milliárd font (67 ezer-72 ezer milliárd forint),

a szektor 120-125 milliárd font bruttó hozzáadott-értéket állít elő, 1,1 millió munkavállalót foglalkoztat és 60-67 milliárd font adót fizet be a brit költségvetésbe.

A legrosszabb forgatókönyv

A brexitforgatókönyvek legrosszabb változata szerint az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6300-7000 milliárd forint) bevételkiesést, 31-35 ezer munkahely megszűnését és 3-5 milliárd font adóbevétel-kiesést okozva.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel, 34-40 ezer munkahely és 5 milliárd font adóbevétel kerülhetne veszélybe.

A legrosszabb forgatókönyv szélsőérték-hatása mindezek alapján

akár 38 milliárd font bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését is okozhatja

- áll a TheCityUK megbízásából készült hatástanulmányban.

A kemény brexit csak a pénzügyi szektorban 75 ezer munkahelybe kerülhet Forrás: AFP/Scott Heppell

A brexit kemény verziója

Az elemzés szerint ez a forgatókönyv-változat azt feltételezi, hogy megszűnik az akadálytalan brit hozzáférés az EU egységes belső piacához, az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályai alapján folytatódik, és a nagy-britanniai székhelyű pénzügyi szolgáltató cégek EU-piaci tevékenységét szigorúan korlátozzák az uniós hatóságok.

A hard brexit kockázataira londoni pénzügyi elemzők és külföldi szakértők is folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt. Jens Weidmann, a Bundesbank - a német jegybank - elnöke a The Guardian című baloldali brit napilapnak a minap kijelentette: a hard brexit azzal járna, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai

elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket a kontinentális EU-gazdaságokban.

Weidmann szerint ugyanis e jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna az egységes EU-piac tagja.

London elveszítheti első helyét

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Economist Intelligence Unit (EIU) ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a City pénzügyi szolgáltató cégei szinte biztosan elveszítenék passporting-jogaikat, ha Nagy-Britannia nem őrzi meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group - amely félévente állít össze globális rangsort a világ vezető pénzügyi központjairól - minap kiadott

őszi ranglistáján már csak minimális előnyt mutatott ki a továbbra is első helyezett Londonnak,

és jelezte, hogy a következő rangsorban már "komoly változások lehetnek", mivel az ennek összeállításához már megkezdődött felmérés júliusban és augusztusban - vagyis a brit EU-tagságról tartott népszavazás után - beérkezett befektetői értékeléseiben jelentősen romlott London mint pénzügyi központ megítélése.