Idén is folytatódik az uniós kiskereskedelmi forgalom növekedése

2017.08.11. 15:09

A csökkenő munkanélküliség és a jövedelemszintek emelkedése áll a vásárlóerő növekedése mögött az Európai Unió 28 tagországában. Ezen belül is figyelemreméltó Közép- és Kelet-Európa erősödése. Bár a kontinens számos országában még mindig van deflációs hatás, 2017 az enyhe infláció éve lesz – többek között ezek is kiderülnek a Gfk Hungária 32 országra kiterjedő, a kiskereskedelem elemzésére fókuszáló friss jelentéséből.

Mintegy 0,7 százalékkal költhet többet átlagosan az Európai Unió polgára 2017-ben, mint tavaly. Ez a piackutató intézet számításai szerint 16.153 eurót jelent éves szinten. Közép- és Kelet-Európa sokat tolt a növekedésen, a régión belül térségünk országai produkálták a legnagyobb vásárlóerő-növekedést. Magyarország különösen jól szerepelt ebben: míg tavalyelőtt az egy főre jutó vásárlóerő 5.239 euró volt, addig a tavalyi évben 5.549 euró. Az idei évre szóló előrejelzések biztatók, de a növekedés nem egyenletes.

A szomszédok és a balti államok is hasítanak

2017-re a romániai kiskereskedelmi növekedést közel 9 százalékra várják az elemzők, tavaly is ott nőtt a legnagyobb mértékben a forgalom. Ezt a magyar, közel 6 százalékos bővülés követheti. A horvátok, bolgárok és a balti államok polgárai várhatóan 4-5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítanak majd a kiskereskedelemben mint tavaly. A zloty is formában van, ennek köszönhetően

a lengyelek 5 százalékos növekedésre számíthatnak.

Erősödik az európai kiskereskedelem, némi egyenetlenséggel

Forrás: Pixabay

Ugyanakkor újra találkozhatunk az inflációval: míg tavaly 11 országban volt jelen a defláció, azaz az árak csökkenése, idénre az Európai Bizottság az Unió egészére számítva, majdnem 2 százalékos inflációt vetít előre.Különösen az észtek és britek számíthatnak arra, hogy év végére kevesebbet fog érni a pénzük.

Újra menő dolog lehet boltban vásárolni

A jelentés rámutat arra is: bár a fejlődés egyenetlen képet mutat, idén szerény mértékben, de nőhet az európai eladóterek négyzetméterenkénti bruttó forgalma. Ennek a mutatónak azért van jelentősége, mert az on-line kereskedelem bővülésével a kiskereskedelmi terek helyzete és szerepe is átértékelődik. Ez utóbbit mutatja, hogy bár az uniós összesítés egyenlege pozitív, még egyes nyugat-európai országokban is csökkenésre számíthatnak. Összességében azonban Európa kiskereskedelmi egységei jobban kihasználtak és nagyobb forgalomra lesznek képesek idén,

mely a választék bővítésének és az e-kereskedelem lassulásának tulajdonítható.

Szerepet játszik az is, hogy a mindennapos fogyasztási termékeket még mindig szívesebben vásárolják meg boltban az európaiak, mint a világhálón rendelve, noha számos kereskedés erre is kínál lehetőséget.

A bolti vásárlást idén valamennyivel többen fogják választani fogyasztási termékek esetében

Forrás: Thinkstock

A forgalom nő, mégis kevesebb pénz áramlik a boltokhoz

A jelentés egyik megállapítása, hogy bár számos mutató a bolti kiskereskedelem erősödését mutatja, annak részesedése a fogyasztási célú költésekből, összességében csökkenő tendenciát mutat. A vásárlóerő növekedése hosszú távon nem a boltok forgalmát, hanem más területekét fogja növelni. Az uniós országokban a boltok
az előző két évben 31 százalékkal részesedtek kiskereskedelmi fogyasztási költésekből.Érzékelhető elmozdulás látszik azonban az egészségügy és a gasztronómia irányába. Az on-line kereskedelem növekedése ugyan lassul, de itt is mind többet költenek a vizsgált országok lakosai, és egyre többet fordítanak lakhatásuk költségeire is.