A síszezonra kötött utasbiztosítások díjai magasabbak a nyaralások idejére szóló díjaknál

2017.11.30. 11:37

A most kezdődő síszezonban a mentési és ellátási költségek fedezete miatt átlagosan 800 forint körüli napi díjjal kell számolnia az utasbiztosítást kötőknek azzal szemben, hogy a nyaralások idején egy európai útra átlagosan naponta 510, míg nem európai útra 770 forintos átlagos utasbiztosítási díjat költöttek – közölte a Netrisk.hu.

Továbbá kitérnek rá, hogy a síelés, snowboardozás nagyobb kockázattal, magas potenciális mentési költségekkel jár, ezért nem meglepő, hogy ebben az esetben az utasbiztosítások napi díja magasabb, mint a nyári turista utazások idején. A sípályáról történő, akár helikopteres mentés mellett kiegészítésként a sífelszerelés mellett például kiegészítő szolgáltatásként a baleset miatt ki nem használt síbérlet, illetve sítanfolyam díját is vissza lehet fizettetni a biztosítóval.

Ha valakinek az orvosi költségét nekünk kell fedeznünk, az akár milliós kiadást is okozhat, a tartós egészségkárosodás anyagi vonzataiba pedig jobb bele sem gondolni" – figyelmeztetett Sebestyén Lászlót, a Netrisk.hu vezérigazgatója.

IllusztrációForrás: MTI/PAP/Grzegorz Momot

A portál adatai szerint a tavalyi síszezonban síbiztosítást kötők háromnegyede valamelyik osztrák pályára igyekezett, Szlovákiába a síelők 8-10 százaléka utazott, további 4-4 százalék körül mozgott az olasz és a francia síterepeket választók aránya. A síbiztosítások átlagos időtartama 5 nap volt.

Az utasbiztosításokhoz – más biztosítási termékekhez hasonlóan – számtalan kiegészítő szolgáltatás vásárolható. A legnépszerűbbek ezek közül a biztosítás arra, hogy az ellátás költségeit ne az utasnak kelljen a biztosító térítéséig előfinanszíroznia, illetve az elektronikus eszközök (mobiltelefon, laptop, tablet, illetve fényképezőgép) védelmére szóló biztosítás.

IllusztrációForrás: AFP/2016 Getty Images/Sean M. Haffey

A Netrisk.hu munkatársai feldolgozták a nyaralások adatait, tapasztalatait is. Ennek alapján a külföldi nyaralásra utazók ötven százaléka négy országot (Horvátország, Olaszország, Ausztria, Görögország) választott úti céljául, az európai utazások 57 százalékát autóval, míg 27 százalékát repülőgéppel tették meg.

Az első helyeken 2016-hoz képest nem történt változás, ugyanakkor szembetűnő, hogy míg 2016-ban még az ötödik helyen szerepelt, idén a 13. helyre csúszott vissza Franciaország – mutatott rá Sebestyén László. Jelezte: ennek oka egyrészt az, hogy Franciaország tavaly labdarúgó Európa-bajnokságot rendezett, melyen a magyar válogatott is érdekelt volt, másrészt az ismétlődő terrorista támadásokról érkező hírek idénre már sokakat elbizonytalanítottak, amikor franciaországi utakat terveztek.