A modern rabszolgák egymilliárdot kerestek az amerikai egyetemeknek

2018.03.11. 19:44

Ismét felerősödni látszik az örök vita: kapjanak-e az egyetemi sportolók részesedést abból a rengeteg pénzből, amit az egyetemeknek keresnek? Míg a felsőoktatási intézmények azt szajkózzák, hogy a legnagyobb fizetés a játékosok számára az ösztöndíj és a megszerzett tudás, addig köztudott tény, hogy a legtöbb sportolónak sem ruhára, sem pedig ételre nincs pénze, és a napi több órás edzések mellett már a tanulásra sem jut ideje. Az NCAA (Nemzeti Egyetemi Sportolók Szövetsége) bevétele idén újabb rekordot döntött és átlépte az egymilliárd dollárt, de a játékosok továbbra sem kapnak mást, csak az oktatást.

Rengeteg pénzt lehet keresni, ha nem kell fizetni az alkalmazottaknak

Az NCAA nyilvánosságra hozta a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó kimutatását, amelyből kiderül, hogy új bevételi rekordot született, mert átlépték az egymilliárd dolláros határt. A non-profit szervezetként nyilvántartott NCAA bevételének legnagyobb részét a televíziós közvetítési jogok adták.

Az egyetemi szabályok szerint viszont a játékosok ebből a pénzből semmit nem kaphatnak, hiszen az NCAA őket diáksportolónak titulálja (student-athlete, az NCAA által megálmodott kifejezés)  de azt is tisztázták, hogy ezek a sportolók elsősorban diákok és csak ezt követően sportemberek. Ez persze több szempontból sem állja meg a helyét, hiszen a sportban elért sikereik miatt kapják az ösztöndíjat, de ha nem úgy teljesítenek a pályán, ahogyan azt elvárják tőlük, akkor búcsút mondhatnak egyetemi pályafutásuknak, az ösztöndíjnak és vele együtt az oktatásnak.

illusztrációForrás: AFP/Tim Warner

De nemcsak a kampuszon kell megfelelni a szigorú előírásoknak. Az NCAA annyira komolyan veszi a diáksportolók pénzügyi életét, hogy az előző évben Donald De La Haye, a University of Central Florida játékosa azért vesztette el ösztöndíját, mert nem volt hajlandó lemondani a sikeres Youtube csatornájáról. A Deestroying néven a mai napig is működő csatorna, mivel bevételt hozott a fiatal srácnak, az NCAA szabályaiba ütközött.  A csatornán javarészt a sportról és a saját életéről, edzéseiről mesélt, ezért az NCAA felszólította, hogy szüntesse be a csatornát, mivel „a diáksportolók nem használhatják ki státuszukat bevételszerzés céljából”. Donald nem törölte a csatornát, ezért elvették az ösztöndíját. Ez is egyike a sok esetnek, amikor az NCAA egyszerűen megakadályozta, hogy valaki saját tehetségéből próbáljon megélni vagy pénzt keresni.

Clay Travis, a Fox Sports rádiós műsorvezetője szerint az élet semmilyen más területén nem fordul elő az, hogy valakit megfosztanak a lehetőségtől, hogy profitáljon a tehetségéből. Az NCAA pedig pontosan ezt teszi a legtöbb sportágnál. A népszerűségi listát toronymagasan vezető amerikai fociban például minimum három évet le kell húznia egy játékosnak az egyetemi ligában azért, hogy lehetősége legyen indulni az NFL drafton, tehát csatlakozni a profikhoz.

illusztrációForrás: AFP/Christian Petersen

Ez idő alatt pedig hiába adják el tonnaszámra az adott játékos mezét és keresnek milliókat a mérkőzések közvetítési jogával, a játékosok éheznek, a fáradtság miatt gyengén teljesítenek a vizsgákon és tulajdonképpen semmi pénzt nem keresnek egyetemi éveik alatt. Míg diáktársaiknak lehetőségük van munkát vállalni az iskola mellett, addig nekik az edzések miatt nincs erre idejük, nem beszélve arról, hogy a diáksportolók sérülésnek is ki vannak téve.

Azonban sok egyetem elengedi sérült játékosai kezét, nem fizetik ki a műtéteket és az orvosi kezelés költségeit sem. Sőt, többször volt rá példa, hogy miután valaki hosszabb időre kidölt, az edző nemes egyszerüséggel elvette az ösztöndíját és keresett mást a helyére. Az NCAA szabályzatában pedig világosan le van írva, hogy az edző bármikor elveheti az ösztöndíjat, ha úgy határoz, az egyetem pedig nem köteles kifizetni az olyan sérülés által keletkezett orvosi költségeket, amelyeket a biztosító nem fedez.

illusztrációForrás: AFP/Ronald Martinez

Két teljes állás, az ösztöndíj megtartásáért

Shabazz Napier, aki jelenleg az NBA-ben a Portland játékosa, 2014-ben beszélt élményeiről. A University of Connecticut - ismertebb nevén a Uconn - sportolójaként többször fordult vele elő, hogy hiába volt farkaséhes, mégsem volt pénze ételt venni magának, de ettől függetlenül a pályán a maximumot kellett nyújtania. Persze kérhetett volna az edzőitől, vagy jóakaróitól pénzt, gondolhatná az olvasó, ez azonban ütközik az egyetemi szabályokkal, hiszen egy diáksportóló semmilyen juttatásban nem részesülhet az ösztöndíjon kívül, ha pedig mégis, az súlyos büntetést, eltiltást és az ösztöndíj elvesztését is jelentheti.

Az NCAA és az egyetemek szerint a játékosok mindent megkapnak amire szükségük van és olyasmihez is hozzájutnak, ami iránt rengeteg ember csak vágyakozik: a felsőoktatáshoz. De hogy jutna idő tanulni, miközben egy átlagos diáksportóló heti 43,3 órát tölt edzéssel és a meccseken, ez pedig 3 órával több, mint egy átlagos amerikai munkahét. Emellett pedig még 50 órát kell az iskolával kapcsolatos teendőkre szánniuk. Leegyszerűsítve: egy diáksportolónak két teljes állásban kell dolgoznia, pusztán azért, hogy az ösztöndíja megmaradjon. Továbbá, a játékosok rá vannak kényszerítve arra, hogy órákat hagyjanak ki a mérkőzések miatt, hiszen gyakran utazni kell.

illusztrációForrás: AFP/Christian Petersen

A diáksportolók valójában teljes állású alkalmazottak, akik ráadásul két állásban dolgoznak, és az is tisztán látszik, hogy a diák jelző jócskán háttérbe szorul, ha a sporttól van szó. Néhány egyetemi kosárlabda csapatnál, a rájátszásig vezető meccsek miatt, a játékosok a szemeszter negyedén nem tudnak jelen lenni, a 64 csapatos torna a szezon végén pedig további hat napot vesz el a félévükből.

Csinos egyetemista lányok és prostituáltak csábítják el a játékosokat

A problémák gyökere egészen a gimnáziumig nyúlik vissza. Itt kezdődik a toborzás hosszú és bonyolult folyamata. Az egyetemek kiküldik tehetségkutatóikat szerte az országban, hogy találják meg a legjobb sportolókat. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy ugyanazt a játékost, nem egy, hanem húsz egyetem szeretné a magáénak tudni. Persze senki sem akarja megkockáztatni, hogy az aranytojást tojó tyúk máshova menjen, ezért néhány trükköt is bevetnek.

Az egyik legelterjedtebb a különböző juttatások felajánlása, mivel a fiatalok többsége szegénységben él. Egy kis készpénz sokat segíthet a döntésnél, de az is beválik, ha az egész családot jobb lakásba költöztetik az egyetem környékén, vagy éppen a szülőket kenik meg, hogy jobb belátásra bírják a gyermeküket.

illusztrációForrás: AFP/Christian Petersen

Egy másik módszer, amellyel már egyetemek tucatjai buktak le, a hostessek alkalmazása. Csinos végzős lányok csapatait alkalmazták a legnagyobb iskolák annak érdekében, hogy elcsábítsák a kiszemelt játékosokat. A lányok gyakran kapnak benzinpénzt és fizetést is azért, hogy több száz kilométert utazzanak szurkolni valaki gimnáziumi meccsére.

A közösségi médiában is aktívnak kell lenniük a csábító lányoknak, folyamatosan tartani kell a kapcsolatot a tinikkel és elhitetni velük, hogy ha arra az egyetemre mennek, akkor lehet jövője a kapcsolatuknak. Gyakori volt az is, hogy a játékost meghívták az egyetemre, ahol a megbízott lány egy teljes napot töltött vele, moziba és étterembe vitte, majd jöhetett minden más, amit bevállalt a hölgy az ügy érdekében – olvasható a The System: The Glory and Scandal of Big-Time College Football című könyvben.

illusztrációForrás: AFP/Scott Cunningham

Még 2017-ben a University of Louisville-ről derült ki, hogy prostituáltakat fizettek a kiszemelt játékosoknak. Az akkori edző, Rick Pittino úgy bukott le, hogy a szolgálati telefonján hívott fel prostituáltakat, majd később bevallotta, hogy valóban szerveztek szexpartikat. A Louisville-t a botrányt követően megfosztották a 2013-as bajnoki címétől, valamint 123 győzelmet is elvettek a csapattól (2012-2015).

A szponzorok vesztegetéssel gyűjtik be a játékosok aláírását

Az FBI még 2017 szeptemberében tartóztatott le egyetemi edzőket és különböző cégek vezetőit. A vád szerint a vállalatok megvesztegették az edzőket, akik ennek hatására a játékosaikat egy bizonyos márka felé kezdték el tolni. A vádlottak között szerepelt az Adidas kosárlabdáért felelős igazgatója, Jim Gatto is, aki gimnáziumi játékosok családját fizetett le azért, hogy olyan egyetemre menjenek játszani, amelyeket az Adidas szponzorál.

Az edzők ezért a szívességért cserében pedig meggyőzték a játékosokat, hogy egy bizonyos márkával vagy annak ügynökeivel írjanak alá szerződést később, a profik között. És mi történik akkor, ha a sztárjátékosaid nem teljesítenek jól az iskolapadban? Az amerikai egyetemeken minden megoldható, ha pénz forog kockán.

illusztrációForrás: AFP/Christian Petersen

A diáksportolóknak el kell érniük egy bizonyos tanulmányi átlagot, hogy játszhassanak a mérkőzéseken. Az NCAA ezzel próbálta meg elérni, hogy ne csak a sportról szóljon az életük, hanem tanuljanak is valamit. Persze az sem gond, ha nem megy. A North Carolina egyetem 20 éven át indított kurzusokat kifejezetten a sportolóik számára. Ezeken az órákon teljesen más volt a tananyag, mint a amivel az átlag egyetemista szembesül. A legtöbb esetben egyszer sem kellett bemenni az órákra, vagy csak nagyon minimális elvárást támasztottak a tanárok. Az NCAA vizsgálata szerint több ezer sportoló kapott olyan osztályzatokat, amelyek lehetővé tették, hogy játszhassanak.

Kibontakozóban minden idők egyik legnagyobb botránya

A napokban újabb nyomozás indult és az USA legjelentősebb egyetemeit vádolja korrupcióval az FBI. Ezek között van az utóbbi évtized legjobb amerikai foci programjával rendelkező Alabama, a kosárlabdában hatalmas sikereket elérő Kentucky, Duke, Észak-Karolina és az egyik legjelentősebb sportprogramot magáénak tudó Michigan State is.

Az ESPN és a Yahoo Sport számolt be először arról, hogy az FBI birtokában jutott nagyjából 3000 órányi magánbeszélgetés, ahol fény derül a korrupcióra, lefizetésekre, csalásokra és mindenre, ami már évtizedek óta köztudott, de eddig nem volt rá kézzelfogható bizonyíték.

illusztrációForrás: AFP/Matthew Stockman

Az egyik főszereplő, Sean Miller az Arizona edzője az ASM Sports egyik ügynökével társalgott arról, hogy 100 ezer dollárt kellene fizetni az egyik legjobb gimnazista játékosnak, Deandre Aytonnak, hogy az ő egyetemüket válassza. A Yahoo forrásai szerint a vizsgálat 25 jelenlegi és volt egyetemi játékos ellen folyik, valamint 20 Divízió 1-es egyetem ellen, amelyek többsége az egyetemi sportvilág krémjéhez tartozik.

Egyenlőre csak egy sportügynökség telefonfelvételeit hallgatták meg, de már abban legalább öt olyan kifizetésről lehet tudni, amely milliós nagyságrendű.