Történelmi csúcs után: megindulnak-e külföldi befektetők Észak-Koreába?

A Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök szingapúri csúcstalálkozójáról szóló híradást nézik emberek a szöuli főpályaudvaron

Ezekben a napokban az üzleti életben alighanem mindenki azt találgatja, vajon milyen lehetőségeket kínálhat Észak-Korea a befektetők számára, ha folytatódik az enyhülési folyamat. A jelenleg a totalitariánus rendszer kínjait nyögő ország vonzó célpont lehet-e a jövőben a külföldi beruházások számára? Ha igen, akkor a változások első haszonélvezője mindenképpen Kína lesz.

Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrégiben felvetette a lehetőségét, hogy amerikai cégek üzleti kapcsolatokat létesítsenek a ma még az elszigeteltség időszakát élő országban, amennyiben Phenjan tényleg leszereli nukleáris fegyverarzenálját. Szakértők azonban figyelmeztetnek: még ha siker koronázza is a most elindult folyamatokat, a befektetőknek nem árt majd óvatosnak lenniük a koreai-félsziget északi részén.

Észak-Korea elvileg több szempontból is vonzó lehet a külföldi cégek számára.

Az ázsiai kontinens egyik hatalmas ellátási láncának kellős közepén helyezkedik el, amely Kínát, Dél-Koreát és Japánt fogja össze. A dél-koreai Seoul National University szakértője szerint rendkívül izgalmas befektetési lehetőségeket kínál.

A lakosság szegénységben él, ám jól képzett munkaerő áll rendelkezésre, a munkabérek pedig jóval alacsonyabbak, mint a környező országokban - olvasható a Money elemzésében. Ennek köszönhetően például jelentős mértékű elektronikai és textilipari gyártókapacitások épülhetnek ki.

Vasbeton kolosszusok Phenjanban, Észak-Korea fővárosában Forrás: AFP/Gavin Hellier

Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnereként Kína járhat az élen a befektetésekben. Természetes partnerként vonhatja be az országot például a tengeri és szárazföldi kereskedelmi infrastruktúra fejlesztését szolgáló új selyemút programba, amely a föld lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó ázsiai régiókat foglalja magában.

Az előnyök egyelőre azonban eltörpülnek a kockázatok mellett, amelyeket Kim Dzsongun keménykezű rezsimje jelent.

Szakértők azt is hozzáteszik: egyelőre valószínűtlen, hogy az ország vezetője teret engedne nagyobb léptékű beruházásoknak.

A befektetéseket tekintve mindenesetre óvatosságra int, hogy a külföldi beruházók eddig sorra megégették magukat. Például egy egyiptomi nagyvállalat 2000-ben az ország első mobilhálózatának kiépítésére

vegyes vállalatot hozott létre az észak-koreai kormánnyal, a nyereségét azonban nem vihette ki az országból.

Öt évvel később, pénzügyi beszámolójában pedig azt írta, hogy teljesen elvesztette az ellenőrzést a közös cég működését illetően.

Nem járt sokkal jobban a dél-koreai Hyundai sem, amely 1998-ban hatalmas turisztikai beruházást hajtott végre. A létesítmény 10 év alatt kétmillió látogatót vonzott, míg egy nap egy őrszem le nem lőtt egy „elkóborolt” turistát. Onnantól kezdve minden megváltozott, és a komplexumot az észak-koreai kormány egyszerűen kisajátította. A Hyundai pedig mindent bukott.