A vártnál is nagyobb növekedésre számít a Századvég

2018.06.19. 14:09

Felfelé módosította az idei és a jövő évre szóló gazdasági növekedési előrejelzését a Századvég Gazdaságkutató. Az elemző intézet szerint 2018-ban négy százalék fölött lehet a hazai bővülés, amit nagyban segít a reálbérek gyors emelkedése és a fogyasztás növekedése. 

2018 első negyedévében a magyar gazdaság a vártnál gyorsabban, a nyers adatok szerint 4,4, míg a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4,7 százalékkal bővült éves összehasonlításban. A beérkező új adatokat figyelembe véve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. felfelé módosította mind a 2018-ra, mind a 2019-re vonatkozó növekedési előrejelzését: 2018-ra a korábbi 4,1 százalékos helyett 4,2 százalékos, míg 2019-re 3,2 százalékos helyett 3,4 százalékos bővülésre számít.

A vártnál nagyobb növekedésben a fogyasztás, illetve a beruházások dinamikus bővülése játszott szerepet az első negyedévben, melyek egész évben a növekedés mozgatórugói lehetnek. A fogyasztás bővülése 2018-ban 5,1, 2019-ben 4 százalékos lehet, mely elsősorban a reálbérek növekedésének az eredménye (2018-ban 8,2, 2019-ben pedig 5,6 százalék), nem pedig a válság előtti időszakra jellemző túlzott eladósodásé. A foglalkoztatás terén az uniós átlagot már elérte a magyar gazdaság, de a fogyasztás bővüléséhez a foglalkoztatás további emelkedése is hozzájárulhat.

A bérek növekedése nagyban segíti a hazai gazdaságotForrás: 123RF

Tovább nőhet az export 

A beruházások az első negyedévben 17,1 százalékkal növekedtek, így éves szinten is felfelé módosította a gazdaságkutató a vonatkozó várakozásait: beruházások bővülése 2018-ban 12, 2019-ben 3,4 százalék lehet. Ehhez a magánszféra beruházásain kívül az állam beruházásai is nagyban hozzájárulhatnak, amelyeket részben az európai uniós forrásokból finanszírozhatnak. Ugyanakkor 2019-ben a magas bázis és az uniós források tetőzése már alacsonyabb növekedést eredményezhet.

A beruházások magas volumene elősegíti az export további növekedését, illetve sok esetben az import hazai termékkel történő helyettesítését. A Századvég Gazdaságkutató prognózisa szerint az export volumene 2018-ban 5,6 százalékkal, 2019-ben pedig 5,1 százalékkal emelkedhet, miközben az import bővülése rendre 6,2, illetve 4,3 százalék lehet. Így 2018-ban a külkereskedelmi egyenleg a belső kereslet növekvő importigénye miatt még nem tud hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez, 2019-ben azonban már igen.

Így néz ki a Századvég előrejelzéseForrás: Századvég

Gyorsulhat a pénzromlás

Nem változott a gazdaságkutató inflációra vonatkozó előrejelzése: bár az év eddigi részében a pénzromlás a prognózist minimális mértékben alulmúlta, de a forint gyengülése és az olajárak növekedése az év hátralévő részében gyorsíthatja azt. Így a pénzromlás üteme 2018-ban 2,6 százalék, míg 2019-re 3,1 százalék lehet. Az inflációs folyamatokat tehát az olaj árának alakulása és a forint árfolyamának ingadozása fogja elsősorban meghatározni a következő időszakban. Amennyiben a forint gyengülése tartós marad, az infláció tartósan 3 százalék felett lehet.

A Századvég Gazdaságkutató várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank 2019 végéig nem változtat a monetáris kondíciókon, ám a gazdaságkutató előző prognózisához képest nőtt egy esetleges szigorítás valószínűsége abban az esetben, ha a forint gyengülése tartós marad, és ez az inflációra is hatást gyakorol. A kamatemelési ciklus kezdete azonban várhatóan akkor következik be, ha már az Európai Központi Bank is szigorítja monetáris politikáját.

A költségvetési deficit várhatóan 2018-ban és 2019-ben is a 3 százalékos cél alatt maradhat: idén 2, jövőre 1,6 százalékot tehet ki, tehát a költségvetésben szereplőnél kedvezőbb lehet. Amennyiben a kormányzat takarékos fiskális politikát folytat, akkor a hiány ennél is kedvezőbben alakulhat, amely egy későbbi, kedvezőtlenebb gazdasági környezetre való felkészülés szempontjából hasznos lehet.

Kockázatok

Az előrejelzést az elmúlt időszakban a pénzpiacokon megjelenő turbulenciák miatt az átlagosnál is több kockázat övezi, melyek közül a legfontosabbak a következők:

  • A mezőgazdaság teljesítményének alakulása: az ágazat eredménye nagyban függ az időjárástól és ezen keresztül a gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása ingadozó.
  • A külső kereslet alakulása: a brexit mellett egyre több más tényező is kockázatot jelent, például a protekcionista gazdaságpolitika az Egyesült Államokban, az olasz és a spanyol belpolitikai bizonytalanság, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség.
  • A forint árfolyamának alakulása: az elmúlt időszakban a forint árfolyama érdemben gyengült az euróhoz képest. Ha ez tartós marad, az bár az export számára kedvező, de a magasabb infláció miatt a fogyasztást fékezheti, illetve elősegítheti a munkaerő külföldre áramlásának felgyorsulását. A forint tartós gyengülése a Magyar Nemzeti Bankot beavatkozásra késztetheti, ami szintén lassíthatja a növekedést.
  • A munkaerőpiaci folyamatok alakulása: a magas növekedés fenntartásához egyrészt szükség van a foglalkoztatottak számának további bővítésére (és így a munkaerőhiány kezelésére), másrészt a dinamikus bérnövekedés fenntartására.
  • Olajár alakulása: az elmúlt időszakban az olajár emelkedésnek indult. A folyamat tartóssá válása vagy fokozódása magasabb inflációhoz és mérsékeltebb növekedéshez vezethet.