Ezek a magyar modell sikerének tanulságai tíz évvel a válság után

2018.06.27. 13:31

Miért működött az újszerű magyar válságkezelési modell, miközben a dél-európai államok által használt, hagyományos, és főként a megszorító politikán alapuló kilábalás csődöt mondott? Erről jelent meg tanulmány a Hitelintézeti Szemlében Matolcsy György jegybankelnök és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatójának tollából.

Bár alapjaiban hasonló problémákkal néztek szembe, gyökeresen eltérő válságkezelési módszert választottak Magyarország és az euróövezet dél-európai államai, és a két út teljesen különböző eredményt hozott – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a legfrissebb Hitelintézeti Szemle tanulmánykötet bemutatóján.

Nálunk a munkát terhelő adók rendszerének teljes átalakítása, a válságadók bevezetése és a Széll Kálmán-tervek adták a válságkezelés gerincét, ami főként újszerű megoldásokkal próbált úrrá lenni a 2008-2010-es pénzügyi és gazdasági válságon. Ezt egészítették ki a jegybank 2013 után bevezetett programjai, amelyek 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adták.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként 2011 márciusában ismertette a kormány strukturális reformjait tartalmazó Széll Kálmán Tervet.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezzel párhuzamosan a válság során az euróövezet perifériájára sodródott, a valutaunió déli államai (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország) a 2008-2010-ben még hagyományosnak számító válságkezelési módszerekkel élve a megszorítások politikáját választották, és elsősorban a munkára nehezedő adóterheket emelték progresszíven, hogy egyensúlyba hozzák a költségvetéseket. Ez azonban nem hozott sikert.

A válság kezdete után tíz évvel a két modellt összehasonlítva megállapítható, hogy sem a foglalkoztatás, sem a GDP-növekedés terén nem értek el jó eredményeket, és jelentősen emelték az államadósságukat. Ennek egyik meghatározó oka, hogy nem élhettek az önálló monetáris politika nyújtotta lehetőségekkel – hangzott el a tanulmány bemutatóján.

Matolcsy György és Palotai Dániel ügyvezető igazgató tanulmányukban – a hazánkhoz hasonlóan fenntarthatatlan makrogazdasági helyzetből induló, az eurózóna mediterrán országaival összevetve – vonják meg a magyar válságkezelés mérlegét.

Részletesen tárgyalták az egyes gazdaságok főbb problémáit és az alkalmazott válságkezelési módszereket, a tíz év alatt elért eredményeket, illetve a déli államok megszorító intézkedéseinek hatását rosszul felmérő Valutaalap tévedéseit.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatójaForrás: MTI/Soós Lajos

A 2010 utáni hazai adóreformot és a költségvetés strukturális reformjait, majd a Magyar Nemzeti Bank ezt 2013-tól támogató, célzott intézkedéseit vetették össze az eurót használó mediterrán országok hagyományos válságkezelésével. Magyarországon a pénzügyi és monetáris politika összehangolt működése egy innovatív és növekedésbarát gazdaságpolitikán keresztül teremtette meg a pénzügyi egyensúly és a növekedés egységét. A célzott magyar intézkedések és tapasztalatok jó példát nyújtva hasznosak lehetnek más, hasonló helyzettel szembesülő országok számára.

Mint Palotai Dániel kifejtette: nálunk a növekedés serkentését és az egyensúly megtartását egyaránt célzó gazdasági fordulat történt, amely – mint minden reform – az elején pénzbe került a költségvetésnek, középtávon azonban megtérült.