A világ legnagyobb vízháborúja fenyeget egy 99 évre kötött szerződés miatt

2018.07.20. 13:56

Szükség van a maláj vízszállítmányokra

Szingapúr vízügyben kiszolgáltatott helyzete nem vitatható. Az ország szükségleteinek mindössze 10 százalékát tudja fedezni a természetes vízforrásaiból, ideértve az esővíz gyűjtését és hasznosítását is.

A malájoktól vett víz nagy hányadot tesz ki az ellátásban.

Ugyanakkor Szingapúr rendelkezik a világ legfejlettebb víztisztító és -hasznosító berendezéseivel. Mikroszűrők, az ivóvízkezelésben alkalmazott úgynevezett fordított ozmózis megoldások legfejlettebb változatai – ezekkel a technológiákkal például nyerhető ivóvíz a sós tengervízből –, ultraibolya sugárzásra építő tisztítási eljárások: a 2003 óta használatba vett szennyvíztisztítási technológiák révén, Szingapúr tisztavíz-igényének 40 százalékát elégíti most ki.

Emellett működnek közvetlen sótalanító eljárások is, melyek révén a szükségletek több mint 20 százaléka áll elő.

Fejlesztőmérnökök innovatív víztisztító berendezéseikkelForrás: AFP/SPH/Chew Seng Kim

Mire elég a csúcstechnológia a kicsiny városállamnak?

Mindezekkel a megoldásokkal viszont két gond is van: rendkívül energiaigényesek, és ezzel együtt mindennek nevezhetők, csak épp kílmabarátoknak nem.

Ezeknek a metódusoknak az energiaigénye – megoldástól függően –,

ötször vagy akár tizenhétszer is nagyobb lehet, mint az esővíz feldolgozása, és csak sokkal magasabb költséggel valósítható meg.

A vízprobléma súlyosságát mutatja, hogy Szingapúr tavaly két lépcsőben, 30 százalékkal megemelte a víz árát.

Ennek hatása a fogyasztás visszaesésében jelentkezett, egy személy átlagosan most 143 liter vizet fogyaszt egy nap alatt a korábbi 148 liter helyett.

Nagy kérdés persze, mi lesz az üzleti szektorral, melyeknek szintén növekvő költségekkel kell szembenéznie. Annak ellenére így van ez, hogy az állami ügynökség, melyhez a vízügyek is tartoznak, 2060-ra a mostani mennyiség duplájára növelné az előállított tisztavíz-mennyiséget, méghozzá úgy, hogy az ne igényeljen több villamos energiát, mint ebben az időszakban.

Szingapúr építés alatt álló új reptere: a városállam fejlett technológiával harcol a vízfüggetlenségértForrás: AFP/Roslan Rahman

Mindez azért lényeges, mert Szingapúrban – ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta – lassan nincs már hova energiatermelő beruházásokat építeni, és a tenger az egyetlen hely, ahol a fenntarthatóságnak is megfelelő áramtermelő megoldások elférnek.

Az állami ügynökség 2002 óta 333 millió dollárt (ez közel 90 milliárd forint) költött csak arra, hogy a vízszektorban használt technológiákat tökéletesítse.

A fejlesztések legújabb mérföldkövét egy 2025-re elkészülő, komplex üzem jelentheti. Ebben a hulladékégetés során felszabaduló hőből nyernének villamos energiát, melyet aztán a vízszektorban hasznosítanának.

A beruházás közel 7 milliárd dollárból valósul meg.

Ez több mint 1800 milliárd forint.

Sótlanító üzemét a napokban adták át:

Szingapúr törekvései a vízfüggetlenség, környezetbarát módon megvalósított kivívására örvendetesek, ám azt ott is elismerik: jelenleg szükségük van az 1962-es egyezmény szerinti maláj vízre.

Így – bár globálisan is élen járnak a fejlett vízkezelési technológiák alkalmazásában –, a maláj féllel való, esetlegesen tovább mélyülő vízvita olyan helyzet kialakulásához vezethet, mely a gazdasági károk mellett, regionális konfliktust is szülhet.

Ez pedig akár – ha a felek nem rendezik azt – a két állam vitáján túlmutató üggyé is válhat.

Előző
  • 1
  • 2
Következő