Csehország is megadóztatná a digitális óriásokat, méghozzá nem is akárhogy

Illusztráció.

A Google, a Facebook és az Amazon az európai kormányok össztűze alatt áll. A GDPR (vagyis általános adatvédelmi rendelet) bevezetése után a figyelem a digitális óriások adózási viszonyaira irányult. Ez arra sarkallta Brüsszelt, hogy egész Európára kiterjedő digitális adó bevezetését javasolja, ebben azonban a tagországok nem tudtak megállapodni, így a tagállamok saját hatáskörébe került ez a kérdés. Csehország a legmagasabb ilyen adót veti ki a jövő nyártól a törvénytervezet szerint.

Brüsszel azon kísérlete, amelyet Franciaország különösen támogat, a digitális adózás egységes megközelítésére törekszik, ám egyelőre kudarcot vallott. Az Egyesült Államok kifogásolta, hogy a digitális - jellemzően amerikai - vállalkozásokat diszkriminatív adózásra kényszerítik, ezért válaszlépésként új tarifákat vetne ki az unióval szemben. Erre válaszul számos uniós ország, köztük a Cseh Köztársaság is, egyedi megközelítést alkalmazott.

Miért kell adóztatni az óriásokat?

Az adózás fő oka a versenyfeltételek kiegyenlítése.

Az EU szerint a digitális vállalkozások tavaly átlagosan 9,5 százalékos adómértéket fizettek, míg a tradicionális vállalkozásoknak 23,2 százalékot kellett kitermelniük.

A másodlagos ok az, hogy a társaságok fizessék be a tevékenységükkel járó többletköltségeket az állami költségvetésbe. Ilyen például az Uber vagy az Amazon, melyek jelentős többletkövetelményeket támasztanak a közlekedési infrastruktúrával szemben.

Miről szól az adóztatás?

A hagyományos társasági adózás elsősorban a nyereségre koncentrál. A digitális társaságoknál nehezebb azonosítani, honnan származik a nyereség, és a digitális vállalatok számára könnyebb is „áthelyezni" a nyereségüket. Azok, akik az Amazont használják, talán nem veszik észre, hogy

bár az árukat az Egyesült Királyságból, Németországból vagy Csehországból szállítják, a számlákat gyakran egy luxemburgi leányvállalat állítja ki.

Különböző országok különféle megoldásokat találtak ki erre: Franciaország és Ausztria 3 százalékkal, illetve 5 százalékkal szeretné adóztatni az olyan online platformoktól származó helyi jövedelmeket, mint például az Uber és az online hirdetési vállalkozások. Szlovákia a külföldi adóilletékességű társaságokat a hagyományos társasági adóval célozza meg azzal, hogy megváltoztatja az adó jelenlétének osztályozását, az Egyesült Királyság pedig a brit szolgáltatók által a digitális szolgáltatási vállalkozásokban (szociális média, keresőmotorok, on-line piacok) létrehozott érték 2 százalékos adójának bevezetését tervezi.

Az Amazon.com-nál, de más hasonló óriáscégeknél is jellemző az a példa, hogy egy egyesült államokbeli szolgáltató német partnerének boltjából, de valójában egy Hollandiában lévő raktárból rendelünk Magyarországra, miközben minderről luxemburgi számlát kapunk - hogy is van ez? Forrás: AFP/Philippe Huguen

Mit javasol a cseh kormány?

A cseh kormány olyan jogszabályt vezetne be, amelytől azt reméli, hogy 2020 közepén már hatályba is lép. A javaslat 7 százalékos adókulcsot ír elő bizonyos meghatározott digitális szolgáltatásokra. Ezek:

• célzott hirdetési kampányok digitális interfészen az interfész felhasználói számára;
• többoldalú digitális interfészek használata, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megtalálják és kölcsönhatásba lépjenek más felhasználókkal;
• a felhasználói interfészek felhasználói tevékenységéből származó adatok eladása.

Ezek olyan társaságokat céloznak meg, amelyek teljes bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és amelyek naptári éven belül 50 millió cseh korona összegű adóköteles szolgáltatásokat nyújtanak a Cseh Köztársaságban is.

„A digitális adó a legfontosabb globális szereplőkre vonatkozik, és reagál az EU-szintű tárgyalások eddig meghiúsult helyzetére, valamint az OECD globális megoldásának lassú előrehaladására.

A vita nem arról szól, hogy bevezetjük-e ezt az adót, hanem hogy mikor, milyen formában és milyen összegben.

A Cseh Köztársaság azon országok között szerepel, amelyek válaszokat találtak ezekre a kérdésekre. Ez egyértelmű politikai jelzést ad a nemzetközi szintű együttműködés felgyorsítására "- nyilatkozta Alena Schillerová pénzügyminiszter.

Lukáš Kovanda, a Czech Fund vezető közgazdásza attól tart, hogy a Cseh Köztársaság a Franciaország és az Egyesült Államok közötti, a digitális adózás miatti, egyre szélesebb körű konfrontációs zónába kerül.

Leonid Bershidsky, a Bloomberg rovatvezetője szerint a Cseh Köztársaság helyes megközelítést alkalmaz a személyes adatokon alapuló hirdetések célzására. Az egy adott országban megjelenő hirdetésekre leadott kattintások adóztatása szintén megköveteli a digitális óriások elemző adatainak további nyilvánosságra hozatalát, növelve az átláthatóságot. "Csehország kis ország, de példát mutathat nagyobb szomszédainak, sőt még az Egyesült Államoknak is."

Forrás: Brnodaily.com