Két kilométeres sor és rendőrkordon, megrohamozták az emberek a boltokat a Bánfi-hajszeszért

Rákóczi úti bolt külseje

A feltalálók útja sokszor ezernyi buktatóval teli, míg sikerül elfogadtatniuk találmányukat. Különösen igaz ez azokra, akik egy-egy adott szakmán kívülről érkeznek, hiszen így bizton számíthatnak a szakmabeliek fenntartásaira, esetleg ellenszenvükre. Ha pedig mindez egy olyan torz társadalmi rendszer keretei között megy végbe, mint amilyen a szocializmus időszaka volt Magyarországon, az már pokoljárással is felérhet. Cikkünkben három olyan feltaláló - Béres József, Bánfi András és Kovács Ádám - sorsát mutatjuk be, akik a Kádár-korszakban hihetetlen kálváriát jártak be találmányaikkal. Kuruzslónak, sarlatánnak és szélhámosnak egyaránt titulálták őket, az utókor azonban nem kevés elégtételt szolgáltatott számukra, hiszen az általuk kifejlesztett készítmények túlélték feltalálóikat és azt a politikai rendszert is, amelyben megszülettek, mind a mai napig kaphatók az üzletekben, és sokan használják azokat. Természetesen nem teszünk egyenlőségjelet például a nagy humanista és zseniális feltaláló, Béres József és a zavaros múltú Celladam-fantaszta között, erről szó sincs: cikkünk szereplőiben az a közös, hogy a szocializmus évtizedeiben akartak valamit, a rezsim pedig gondolkodás nélkül akadályozta őket.

Béres József - Béres Csepp

A Béres Csepp egy magyar humángyógyászati készítmény védjegyezett neve, amely nyomelemeket, valamint ásványi anyagokat speciális összetételben tartalmaz, és a hiányzó nyomelemek pótlásával erősíti az immunrendszert.

A Béres Csepp és a Béres Csepp Extra elnevezéseket 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba, majd 2013-ban bekerültek a hungarikumok közé.

A készítményt Béres József alkotta meg 1972-ben, ám a feltaláló számára hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy el tudja ismertetni cseppjeit, illetve azok valódi jótékony hatásait.

A történet ott kezdődött, hogy Béres József frissdiplomás agrármérnökként a nyírségi kísérleti kutatóintézetbe került Kisvárdára, ahol talajmintákat analizált, és megállapította, hogy a talaj gyér ásványianyag-tartalma szignifikánsan rontja a termés minőségét. Az agráriumban szerzett tapasztalatai alapján elkészítette a nyomelemeket speciális arányban tartalmazó oldatát, amelyet először saját magán tesztelt ötvenszeres mennyiségben, majd miután nem bizonyult ártalmasnak, titokban beadta agytumorral küzdő húgának, aki meggyógyult. Persze a „csodaszer" nem maradt családon belül – híre szájról szájra terjedt, és lábra kapott a szóbeszéd, hogy megvan a rák ellenszere.

A képre kattintva, galériánkban többek között megtekintheti a Béres csepp feltalálóját a Széchenyi-díj átadóján, valamint azt is, hogy milyen tumultuózus jelenetek játszódtak le a Bánfi hajszesz bemutatásakor:

A környékbeli falvakból, városokból rákos betegek tömegesen érkeztek Kisvárdára, Béres József házához, hogy kérjenek a szerből. A feltaláló számára kezdetben komoly morális dilemmát jelentett, adjon-e a betegeknek a még nem törzskönyvezett, toxikológiai vizsgálaton át nem esett készítményből - azaz gyakorlatilag törvénytelenül.

Ám úgy döntött, mindenkinek ad belőle, aki kér, méghozzá ingyen.

A következmény? Helyi rosszakarói feljelentették kuruzslás vádjával.

Kezdetben az orvostársadalom egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a készítmény tudománytalan, és ezzel Béres kutatásait is figyelmen kívül hagyhatták. Később a modernebb szellemű orvosok - látva a pozitív eredményeket – támogatni kezdték. A művészek körében is rokonszenvre talált: sok költő és író támogatta, köztük Nagy László, Örkény István és Juhász Ferenc.

1975-ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene, amelynek végül kompromisszumos megoldása lett:

a cseppek a gyógyhatású készítmény megjelölést kapták.

A következő évben a szabadalmi jogot is megkapta, majd a Béres Csepp 1978-ban forgalomba kerülhetett.

2000-ben pedig hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, noha rákgyógyító hatását azóta sem mutatták ki hivatalosan.

2002-ben a feltalálót Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Béres József küzdelmeit és viharos életútját hitelesen mutatja be a róla készült tv-sorozat, a „Cseppben az élet", valamint a „Feltaláló" című film, emellett színdarab is készült az életéről.

Kérjük, lapozzon! A következő oldalon bemutatjuk, miért volt szükség rendőrkordonra akkor, amikor forgalomba hozták a Bánfi hajszeszt!