A megugró tendenciát jól bizonyítja az a kimutatás, amely szerint az észak-dunántúli régióban nagyrészt a kereskedelem területén nőtt a diákok foglalkoztatása 88 százalékkal, míg Dél-Alföldön leginkább az ügyfélszolgálati szektorban emelkedett, ahol 169 százalékos növekedés következett be a tavaly nyári adatokhoz képest.
Míg év közben elsősorban adminisztratív, irodai, és szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat keresnek a hallgatók, addig nyáron szívesebben vállalnak logisztikai, kereskedelmi, üzemi munkákat, mert ebben az időszakban elsősorban gyors pénzkereseti lehetőségek után néznek.
A munkaadói oldalon ezek mellett erős a kereslet az ügyviteli, pénzügyi, ügyfélszolgálati területek iránt is. A különböző szektorokat megvizsgálva a logisztikával foglalkozó cégek mutatkoztak a legstabilabbnak. Ebben az iparágban a közép-magyarországi térségben nőtt leginkább a diákfoglalkoztatás, ahol már 2020-ban is több mint 12.000 órát dolgoztak a fiatalok júliusban. Ehhez képest 2021-ben további 47 százalékkal nőtt a ledolgozott órák száma, amely többek között a hatékony munkaszervezésnek, a gyors betanulásnak, a diákok és a munkáltatók rugalmasságának, valamint a belföldi és nemzetközi online kereskedelem fellendülésének köszönhető.
A ledolgozott munkaórák mellett a diákok bére is változott a tavalyi évhez képest, mivel ennek alapját a mindenkori minimálbér adja, így a legalacsonyabb órabér összege is nőtt.
Átlagban 1150-1600 forintos órabért kerestek a legtöbb munkakörben, de a specifikusabb, a diákok felé nagyobb elvárásokat támasztó pozíciók esetén, például szakmai feladatokat ellátó gyakornokoknál ez a 2000 forintot is meghaladhatja.
Eltérően a hagyományos álláshirdetésektől, a diákmunkahirdetésekben feltüntetik az órabért is, így nemcsak a fiatal jelentkezők, de a vállalatok is jelentős időt spórolhatnak a kiválasztás folyamata során. Nyár elején inkább a megrendelőkön múlik, hogy hogyan osztják be a diákok munkavégzését, azonban a 2021-2022-es tanév kezdetével már az új órarendekhez is igazodni kell. Amint közzéteszik az új félév órarendjeit a hallgatók számára, ismét felélénkül a diákmunka iránti kereslet a hallgatók részéről is – sokan például jellemzően év közben teljesítik a szakmai gyakorlatukat.
"A tavalyi nyárhoz képest országosan nőtt a diákfoglalkoztatottság szinte minden jelentős szektorban. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy a cégek az első hullám sokkja után felkészültek a további nehézségekre, így például már a diákok számára is lehetővé tették a legtöbb helyen, hogy otthonról dolgozzanak. A változáshoz ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a vállalatok felismerték, a jelenlegi bizonytalanságban egyfajta stabilitást jelenthet a szövetkezeten keresztül alkalmazott diákok rugalmassága és sokrétűsége. Ráadásul csak a ledolgozott órák után kell fizetni, a diákfoglalkoztatás adózása is kedvezőbb, így alacsonyabb költségek mellett alkalmazhatnak a cégek rugalmas, az új kihívásokra fogékony munkaerőt." – mondta Bor Katalin a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.
Ez a fajta rugalmasság természetesen egy új munkaszervezést és hatékony betanítást is igényel a vezetőktől. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb szektorban országosan is kezdenek nyitottá válni a napi 4-6 órás illetve a heti 2-3 napos beosztásra, ami a diákok szabadidejéhez jobban illeszkedik, áll a Mind-Diák Szövetkezet közleményében.