Az ellátási láncok összeomlására a koronavírus-járvány mutatott jó példát, és egyes szektorok a mai napig nem tértek magukhoz.
A lap a bécsi székhelyű Greco tanácsadó cég elemzése alapján írja, hogy
néhány nap alatt az összeomlás szélére sodorná a társadalmunkat a páneurópai áraminfrastruktúra megrogyása, vagyis egy nagyobb áramszünet.
Mint írják, mivel sem az emberek, sem a cégek, sem az állam nincs felkészülve a széles körű közműhibákra, a biztonság hamis tudatában élünk.
Kérdés viszont, hogy valójában mennyire reális az ilyesmi bekövetkezte, és pontosan milyen következményekkel járna. Leszögezik, hogy
az európai villamosenergia-rendszer a világon az egyik legmegbízhatóbb, a teljes leállás kockázata igen alacsony, ilyen soha nem is következett be. Mégis az utóbbi években egyre növekszik a meghibásodások esélye, a hálózat biztosításával járó kihívások mértéke.
Ennek számos oka van:
Mindez leginkább Nyugat-Európára igaz, ahol emiatt az energiabiztonság lassan már a múlté.
A nagy kiterjedésű európai szintű áramkimaradásnak három fázisát különbözteti meg az elemzés:
Általában elmondható az is, hogy a segélyszolgálatok vagy a vállalatok sem sokkal felkészültebbek és szervezettebbek a társadalom többi részénél. Továbbá, ha a krízishelyzetben az emberek az otthonukban éheznek, akkor nem feltétlenül az újraindításban vagy a vészhelyzeti ellátásban fognak részt venni, ez pedig egy ördögi kör kezdete lehet. Vagyis csak akkor lehetséges az újraindítás, ha az emberek legalább két hétig önellátóak tudnak maradni, ehhez viszont segíteni kell őket. Egyrészt szemléletformálással, még akkor is, ha a kormányok érthető módon igyekeznek kerülni a pánikkeltést.
Azért, hogy minél többen tegyenek óvintézkedéseket, elengedhetetlen a biztonsági információk nyílt közlése
– erre már van is példa Ausztriában, Németországban és Dániában is, ahol a szolgáltatás kimaradásának esetére adnak túlélési tippeket a hatóságok.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a témával kapcsolatban elmondta, hogy
Magyarország biztonságban van, mert Nyugat- és Dél-Európával szemben semmilyen körülmények között nem fenyegetik energiakimaradások"
A helyzet Nyugat- és Dél-Európában súlyos. Mint fogalmazott,
kézzelfogható valóság, hogy blackout, azaz hosszabb ideig a polgárok által elszenvedni kénytelen áram-, illetve energiakimaradás lehet a téli hónapokban."
Ausztriában a hadsereg már óriásplakátokon, illetve online hirdetésekben készíti fel a polgárokat arra, lehet, hogy az energiaválság miatt hosszabb, egyhetes, vagy akár tíznapos energiakimaradás lesz - fejtette ki a kormánypárti politikus. Kiemelte, Németországban is hasonló a helyzet, ott a katasztrófavédelem olyan tájékoztatófilmet készített, amely arról szól, hogy az idősebb, egyedül élő polgárok hogyan tudnak védekezni több napig tartó energiakimaradás esetén.
Ezzel szemben az Oroszországgal kötött hosszú távú, 10+5 éves gázszállítási megállapodásnak köszönhetően Magyarország energiatartalékai biztonságot teremtenek a polgároknak, családoknak és a gazdasági élet szereplőinek
- jelentette ki a kormánypárti EP-képviselő.
Jelenleg a földgáz lakossági ára Magyarországon a legolcsóbb az Európai Unióban, a villamosenergia ára pedig a második legalacsonyabb.