Forintosítható előnyöket jelentenek a védjegyoltalmak

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke

Hazánkban jelenleg közel 15.000 élelmiszeripari tárgyú védjegy van hatályban, ami az összes védjegy 27,63 százalékát jelenti. 2020-ban 13,7 százalékkal több védjegyet iktattak, mint a megelőző évben, de öt éves viszonylatban az új élelmiszeripari védjegy bejelentések száma enyhe hullámzás mellett stagnál. Pedig a védjegyoltalmak segítségével a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) is sokat tehetnek értékeik megóvásáért, megerősíthetik pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacon, és akár több tízmillió forintos haszonra is szert tehetnek - írja közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

Az élelmiszeripari cégek hazánkban átlagosan 2,5 bejegyzett oltalommal rendelkeznek, a magyar tulajdonú cégek esetében a legtöbb bejegyzett védjegyet a sörgyártásban, a hús- és tejiparban illetve a sütőipari vállalkozások körében találjuk. A hazai vállalkozások közül a Borsodi Sörgyár Kft. jelentette be a legtöbb, 124 védjegyet, ezt a számot a nemzetközi cégek leányvállalatai lépik túl, ilyen a 2019 védjeggyel rendelkező Mars Inc. Az élelmiszeripari kkv-k terén még nagyobb lemaradás tapasztalható a bejegyzett védjegyek számát tekintve. Pedig az oltalmazás védi a brandet és meghatározza a termékekhez kapcsolódó alapvető vásárlói képzetet, miközben a minőségi garancia, az egyediség és a megkülönböztethetőség a vásárlót és a vállalkozást egyaránt védi.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke egy korábbi rendezvényen Fotó: Csudai Sándor - Origo

A EU-ban lefoglalt hamisítványok 90 százalékát védjeggyel kapcsolatos jogsértések adják ki, míg a tudatos vásárlók számára egyre fontosabb a minőségbiztosítás: 70 százalékuk utasítja el a hamisítványokat, 78 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy hamis termékek vásárlásával ártanak a hazai vállalkozásoknak.

Az oltalom véd a hamisítás ellen és monopoljogot is ad, a felhasználási jog értékesítésével pedig egy cég nem csak a vásárlók, de a befektetők számára is egyértelműen vonzóbbá válik.

A legelterjedtebb forma a védjegy bejegyzés, amely ezzel olyan szimbólummá válik, amellyel a vásárló azonosítja a márkát. Nem elhanyagolható szempont, hogy támogatásokat és adókedvezményeket is igénybe vehet az a cég, amely gondoskodik szellemi jogi oltalmáról. A szellemi tulajdon védelme országhatárokon is átívelhet, sőt, a fogyasztói nem tartós áruk iparában a kkv-k 62 százalékkal nagyobb valószínűséggel növekednek, ha legalább egy európai védjegyet bejegyeztek.

Egyetlen oltalom használata már mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata pedig akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit.

Sokszor kapjuk azt a választ a vállalkozásoktól, hogy egyrészt nem értik a bejelentési folyamatot, másrészt drága a procedúra és a fenntartás is. Az SZTNH és munkatársai éppen azért vannak, hogy segítsenek eligazodni ezen a folyamaton, másrészt vannak nagyon jó hazai és uniós támogatások, amelyek a szellemitulajdon-bejelentéseket részben vagy teljes egészében finanszírozzák" – emelte ki a kampány indulásakor Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Forrás: SZTNH

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök címen indított kampányt a szellemi tulajdonjog védelmének ösztönzésére és a magyar élelmiszeripari vállalatok segítésére. Az SZTNH-t olyan szellemitulajdon-tudatos vállalkozások segítik márkanagykövetként, mint a PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria vagy a Szarvasi Mozzarella, amelyek a megszerzett oltalmaiknak is köszönhetik piacon betöltött részesedésüket. Az SZTNH a kampányban résztvevő vállalkozásokkal közösen azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet a szellemi jog érvényesítésének fontosságára, miközben bemutatja a különböző oltalmi formákat és azok alkalmazásának módját, illetve közérthető, edukatív módon prezentálja a szellemi tulajdon védelmének hozadékait és konkrét gazdasági hasznát.