Az iraki olajminiszter, Ihsan Abdul-Jabbar a múlt héten közölte: az ország célja az, hogy 2027 végére napi 6 millió hordóra növelje az olajkitermelést. A célkitűzés azonban egyáltalán nem új, az elmúlt években több iraki olajminiszter is fogalmazott meg hasonló terveket, különböző mennyiségekkel és céldátumokkal.
Most azonban a magas olajárak igencsak kedveznek a kitermelőknek, így akár reális is lehet a kibocsátás jelentős növelése, különösen ha figyelembe vesszük a hatalmas iraki olajkészleteket
– írja az Oilprice.com elemzése.
Az első nagy kérdés, hogy megvalósítható-e az olajminisztérium terve. Erre a válasz igen, legalábbis azt figyelembe véve, hogy Irak rendkívül alacsony kapacitással termel az elérhető olajkészletéhez képest – ennek elsődleges oka a fejletlen infrastruktúra.
Az Energy Information Administration (EIA) erősen konzervatív becslései szerint
Irak 145 milliárd hordónyi bizonyított kőolajkészlettel rendelkezik.
Ez a közel-keleti összkészlet közel 18 százaléka és a globális készlet mintegy 9 százaléka.
Irak jelenleg nagyjából napi 4,1-4,2 millió hordó olajat termel, ami elmarad az áprilisra érvényes, 4,414 millió hordós OPEC-kvótától. Ráadásul ez a kvóta júniusban napi 4,5 millió hordóra emelkedik.
A probléma az, hogy az iraki olajszektor infrastrukturális fejletlensége (különösen a déli területeken) egyelőre nem teszi lehetővé a kitermelés jelentős megemelését.
Az OPEC adatai szerint 2015 és 2020 között Irak kibocsátása napi 4,5 millió hordó körül érte el a csúcsát, és a legmagasabb kitermelést 2016-ban produkálta, 4,83 millió hordóval.
Az elemzők azonban úgy számolnak, hogy a következő években (reálisan 2027 vége előtt) lehetőség nyílik majd az iraki kitermelés fokozására, különösen a déli területeken. Vagyis a napi 6 millió hordós kitermelés elérhetőnek tűnik, azonban gyorsan felmerül a következő kérdés: lehet-e ennél is többet termelni?
A válasz elvileg itt is igen. Irak ugyanis még 2013-ban indította el az integrált nemzeti energiastratégiáját (INES), amely három forgatókönyvet vázolt fel.
A legnagyratörőbb forgatókönyv szerint 2017-re elérhetővé vált volna a napi 13 millió hordós kitermelés, majd 2023-ig ezen a szinten tetőzhetne a kibocsátás, ezt követően pedig, hosszú időre, 10 millió hordó körüli szinten stabilizálódna.
A középső forgatókönyv 2020-ra napi 9 millió hordós kitermeléssel számolt, míg a legkisebb célt kitűző forgatókönyv csupán napi 6 millió hordóval kalkulált 2020-ra.
Jól látszik tehát, hogy a mostani, napi 6 millió hordós kitermelési célkitűzés ez utóbbi forgatókönyv célszámát tartalmazza.
A kapacitások alapján azonban elvileg elérhetővé válhatna a napi 10 millió hordó fölötti kibocsátás is. Ehhez azonban hatalmas fejlesztésekre volna szükség az országban.
Ha viszont ez megvalósulna, akkor megnyílhatna az út Irak előtt, hogy akár le is taszítsa Szaúd-Arábiát a közel-keleti olajpiac trónjáról a kitermelés tekintetében. Szaúd-Arábia ugyanis februárban valamivel több mint napi 10 millió hordónyi kőolajat termelt, de a világelsőnek számító Egyesült Államok is csupán napi 11,5 millió hordóval vezeti a globális rangsort. Vagyis elvileg megvan az esély arra, hogy a jelenleg 5. helyen álló Irak a legnagyobbak kihívója legyen.