A szén-dioxid-kibocsátás a globális klímaváltozás egyik legfontosabb előidézője. Nem véletlen, hogy az államok világszerte igyekeznek különböző módszerekkel csökkenteni az emissziót. A Visual Capitalist szerkesztői most megvizsgálták, az 1900-as évek óta hogy alakult az emberiség szén-dioxid-kibocsátása, és hogy mely országok a legnagyobb szennyezők.
Az 1760-1840 között lezajlott ipari forradalom előtt az emberiség szén-dioxid emissziója nagyon alacsony volt.
Ahogy azonban elkezdtük fosszilis tüzelőanyagokkal hajtani a gépeket, a kibocsátás jelentős emelkedésnek indult, és 1950-re az éves ütem már elérte a 6 milliárd tonnát.
Ez idővel közel a négyszeresére nőtt 1990-re, vagyis a világ éves szén-dioxid-kibocsátása addigra már meghaladta a 22 milliárd tonnás szintet.
Jelenleg az emberiség minden évben több mint 34 milliárd tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe.
1751 óta pedig az összesített emisszió több mint 1500 milliárd tonnát tesz ki.
A 2010-es években, a koronavírus-járványt megelőzően, az éves globális emisszió növekedési üteme 0,9 százalékra lassult, és 2019-ben 36,7 milliárd tonna volt. A járvány miatti globális lezárások aztán soha nem látott csökkenést hoztak a fosszilis tüzelőanyagok (mint a szén, a kőolaj vagy a földgáz) felhasználásában. A globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban 5,2 százalékkal 34,8 milliárd tonnára csökkent.
Azóta viszont az emisszió elkezdett visszatérni a járvány előtti szintre, és 2021-ben már elérte a 36,2 milliárd tonnát. 2022-ben ugyanakkor egy friss elemzés szerint - az Origo ebben a cikkében írt erről - a kibocsátás mértéke a vártnál kevésbé emlekedik. Ez idén a megújuló energiaforrásoknak, valamint az elektromos járművek rekordarányú elterjedésének köszönhető.
Az egyes országok múltbeli kibocsátási adatait vizsgálva az látható, hogy
ma már a fejlődő gazdaságok adják a globális szén-dioxid emisszió kétharmadát, miközben a fejlett gazdaságok kibocsátása folyamatosan csökken.
Ez azonban részben annak tudható be, hogy a fejlett országok kiszervezik a szennyező termelési folyamataikat.
A 2020-as adatok alapján Kína magasan vezette az országok közötti globális rangsort, 10,6 milliárd tonnás emisszióval.
A második helyen álló Egyesült Államok 4,7 milliárd tonnás kibocsátása meg sem közelíti a kínait.
A harmadik helyen India állt, 2,4 milliárd tonnával.
Az első 10 ország között található még Oroszország (1,5 milliárd tonna), Japán (1,03 milliárd tonna), Irán (745 millió tonna), Németország (644 millió tonna), Szaúd-Arábia (626 millió tonna), Dél-Korea (598 millió tonna), valamint Indonézia (590 millió tonna).
Amikor a 2010-es években a szén-dioxid-kibocsátás növekedése lelassult, annak legfőbb oka az volt, hogy az emberiség elkezdte jelentősen visszafogni a szénfelhasználását (a szén a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag), és azt egyre inkább földgázzal és megújuló forrással helyettesítette.
Közben a Cop26-os klímacsúcson 40 ország elfogadta, hogy teljesen kivezeti a szenet az energiamixéből.
Mindennek ellenére viszont 2021-ben a szénalapú áramtermelés mindenkori csúcsot döntött, és a várakozások szerint a 2022-es is rekord év lesz a szénfelhasználásban.
A világ vezetői tehát most ismét dolgozhatnak azon, hogy új tervekkel álljanak elő a klímaváltozás hatásainak visszafogása érdekében. Ez pedig továbbra is hatalmas kihívást jelent az egész emberiség számára.