A kormány továbbra is minden eszközzel küzd azért, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon, és megvédje a magyar családokat. Ennek része az is, hogy fellép a vásárlók megtévesztése ellen. Vagyis a termékzsugorodás azon formája ellen, amikor rejtett áremelés történik: a csomagolt termék mérete csökken, ára viszont válozatlan. Ezt hívják
A termék mérete csökkent, ára viszont változatlan maradt: sokan találkozhattak ezzel a jelenséggel.
2024. március 1-jén elindul a magyarországi üzletekben a csökkentett kiszerelésekre vonatkozó kötelező tájékoztatás
– áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatójában.
A kötelező tájékoztatás azt jelenti, hogy a meghatározott körbe tartozó boltoknak a bejáratnál jól látható módon az előírtaknak megfelelő táblát helyeznek el akkor, ha az ott kapható terméknek vagy termékeknek csökken a kiszerelése, miközben ára változatlan marad. Azaz a terméknél rejtett áremelés történik.
A tájékoztatást közvetlenül a terméknél (például a polcon, ahonnan a vásárló leveszi az árut) is el kell helyezni.
Időnként "csaló csomagolásnak" is hívják a zsugorinfláció alapját. Vagyis azt, hogy bizonyos termékek (főleg csomagolt élelmiszerek) árának változatlanságával vagy akár emelkedésével párhuzamosan, a termék kiszerelési mennyisége csökken.
Azaz a vásárlók kevesebbet kapnak a pénzükért.
Például Franciaországban ez olyan mértéket öltött, hogy a vásárlók mellett már egyes jelentős kereskedőknek is elege lett a helyzetből. Emlékezetes, hogy ősszel a Carrefour francia üzletlánc saját döntése nyomán kezdte matricákkal megjelölni a "csaló csomagolást" kapott termékeket.
Ahogy az Origo megírta, a magyar kormány kemény fellépésről döntött azokkal az élelmiszergyártókkal és kereskedőkkel szemben, akik e rejtett áremeléssel élnek. A kormány infláció elleni harcaként ezért vannak a boltokban márciustól felkiáltójeles termékek, hogy a vásárlók tudatosabban dönthessenek, hozzájárulva, hogy az infláció Magyarországon alacsonyan maradhasson.
A kormány célja, hogy az intézkedésen keresztül felhívja a vásárlók figyelmét a kiszerelési mennyiség változására.
Ezáltal segítse a tudatos és körültekintőbb döntést a zsugorinflációval szemben, és megelőzze a vásárlók megtévesztését.
A rejtett áremelés csapdája a kormány szerint megfelelő tájékoztatással kivédhető vásárlói oldalon. Mindez támogatja a fogyasztás helyreállítását is, ami egyik fontos hozzájárulását adhatja az idénre számított, 4 százalék körüli GDP bővülésnek a munkaerőpiac feszessége és a rengeteg új beruhásás mellett.
A kormány a fentiek miatt rendeletet fogadott el arról, hogy az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében 2024. március 1-jétől az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedők kötelesek figyelemfelhívó tájékoztatást kötelesek végezni.
Ez azt jelenti, hogy
kötelesek jelezni a vásárlóik számára, ha az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése – különösen tömege vagy térfogata – a termék gyártója által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazotthoz képest csökkent.
Vagyis mostantól a boltoknak jelezniük kell, melyek a náluk kaphato zsugorinflációs termékek.
A tájékoztatási kötelezettség – főszabály szerint – a csökkentett kiszerelésű termék forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig áll fenn.
Tájékoztatási kötelezettségüknek a kereskedők akkor tesznek eleget, ha üzleteik bejáratánál jól látható módon elhelyezik a jogszabályban meghatározott méretű és szövegű információs táblát, valamint a kiszerelés csökkentését közvetlenül a termék mellett is jelölik.
A rendelet ugyanakkor együttműködést ír elő az élelmiszeripari gyártók, valamint a külföldön gyártott élelmiszert Magyarországon forgalomba hozók számára. Azért, hogy a kereskedő eleget tudjon tenni tájékoztatási kötelezettségének a vásárlók felé, a gyártók és a forgalmazók feladata, hogy jelezze, ha a termék kiszerelése csökken.
A rendelet kivételt is meghatároz: a kereskedő nem köteles tájékoztatást kihelyezni abban az esetben, ha az új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység gyártó általi bevezetésére úgy kerül sor, ha a korábbi kiszerelések továbbra is kaphatók. Azaz ha a gyártó kisebb kiszerelést gyárt a termékből, de a korábbi kiszerelést 6 hónapig nem vezeti ki, a kereskedő pedig azokat forgalmazza, nem kell tájékoztatást elhelyezni.
Az intézkedés fontos része és a vásárlók tudatos döntését segíti elő, hogy az érintett élelmiszer-termékekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) holnapján elérhető nyilvános adatbázisból is tájékozódhatnak. Ez a zsugorflációs lista.
A folyamatosan frissülő zsugorflációslistát ezen az oldalon találja, az adatbázisban akár konkrét terméknévre is lehet keresni és ellenőrizni, csökkent-e a mennyisége 2020. január 1. és 2023. július 1. között.
Az adatbázisban nagyjából 500 összement csomagolású termék található jelenleg.
Főként zsugorflációs élelmiszereket látni a listán, de megjelentek azon élelmiszert árusító üzletekben kapható szépségápolási illetve háztartási termékek is, olyan áruk, melyeket mindennapi élelmiszer-vásárlásaik alkalmával kosaraikba tesznek a vásárlók.
Ezek mostantól a boltokban a felkiáltójeles termékek.
A kötelező tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását az általános fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hivatalból ellenőrzik, azok be nem tartását pedig szigorúan fogják büntetni.
A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a hatóság termékenként akár 1 millió forint közigazgatási bírságot is kiszabhat.