A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jubileumi érmekibocsátást jelentett be, az erről szóló jegybanki rendelet megjelent a Magyar Közlönyben.
A kibocsátás több érme megjelenését jelenti. Egyrészt a jegybank 2024. május 16-án kibocsátja a jelenlegi, készpénzforgalomban használt 100 forintos érme emlékváltozatát. Ez tehát nem új 100 forintos, hanem a forgalomban lévő érme új változatának megjelenését jelenti.
Másrészt "100 éves a Magyar Nemzeti Bank” megnevezéssel 50.000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 3.000 Ft névértékű színesfém emlékérmét is kibocsát a központi pénzintézet. A 100 grammos ezüst emlékérme a hazai emlékérme-kibocsátások történetében a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém emlékpénz.
A jubileum alkalmából kibocsátott 100 Ft-os forgalmi érme emlékváltozat névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 100 Ft-os érme címletoldalával.
A tematikai oldalon a megszokott címerábrázolás helyett a középmezőben kissé excentrikusan elhelyezve a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, amelyet a jegybank által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőkeretéből vett – két oldalt a belső magon túlnyúló és az előlap külső szélén futó gyöngysort is megszakító – motívum-részlet vesz körül.
Az új 100 forintos érme, ami a forgalmi érme emlékváltozata:
Az érme tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.
Az érmék technikai paramétereikben megegyeznek a készpénzforgalomban használt 100 Ft-os érmékkel, ezek a jegybank tájékoztatásából megismerhetők.
A jegybank alapításának 100. évfordulója alkalmából megjelenő 100 Ft-os forgalmiérme-emlékváltozat 2 millió példányban készül.
Az új érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat, az MNB a lakossági pénztárában címletváltást nem végez.
A 2 milliós keretből 12 000 darab elsőnapi (normál verdefényes) veretként sorszámozott díszcsomagolásban vásárolható meg a 100 évvel ezelőtti alakuló közgyűlés napjára emlékeztetve, 2024. május 24-től a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül. Gyűjtői termékként, 20 darab érmét tartalmazó rolnikban is ugyanott lesz elérhető az új 100 Ft-os forgalmiérme-emlékváltozat.
Tekintettel az MNB nemzetgazdaságban betöltött szerepére, „100 éves a Magyar Nemzeti Bank” megnevezéssel 50 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft-os címletű színesfém emlékérmét is kibocsát a jegybank. A centenáriumi emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.
Az emlékérmék éremképileg azonosak, azonban névérékükben, illetve technikai paramétereikben eltérnek.
Az emlékérmék előoldalán a Magyarország zászlaját heraldikai sávozással megjelenítő, körvonallal határolt középmezőben a fejlődést és növekedést jelképező Fibonacci-spirál plasztikus megjelenítése látható, háttérben szerkesztőnégyzetekkel.
Az emlékérmék hátoldalának körvonallal határolt középső részében a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, az ezüst érmén aranyozott inlay betétként, míg a színesfém változaton plasztikusan megjelenítve. Felette az MNB által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőelemének részlete köszön vissza, melyben a „100 ÉVES A” felirat olvasható, tartalmi egységet képezve a logóval.
A hátlap szélén, bal oldalon – a 10 forintos címletű forgalmi érme ábrázolásába illesztve – az emlékérmét tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye látható.
Az aranyozott inlay-jel ellátott ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 6000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 8000 darab készíthető. Az emlékérmék közül az ezüst a kibocsátást követő három hónapig illetve készletéig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg, ugyancsak 2024. május 24-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül.
A független jegybank hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbóluma, létrehozásának igénye már az 1848-as forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont között is szerepelt. Végül 1924. április 26-án lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, május 24-én tartotta meg a jegybankot tulajdonló részvénytársaság az alakuló közgyűlését. Egy hónappal később, június 24-én valósulhatott meg a márciusi ifjak akarata, amikor az önálló magyar jegybank Popovics Sándor elnökletével megkezdte munkáját.